Miután a napvilágot látott tervek szerint a dohánytermékek árrését a jelenlegi 6-7 százalékról 10 vagy 12 százalékra emelik, várhatóan ismét emelkedni fog a cigaretta ára. A részletek még nem biztosak, de a korábbi adóemelésekkel együtt sokaknak most jött el a pillanat, hogy letegyék e káros szenvedélyüket. (A Privátbankár körkérdésében a napokban közel minden tizedik olvasó – nagyjából minden ötödik dohányos – szavazott így.) Mások esetleg nem képesek erre, de lehet, hogy ők is spórolhatnak – valami máson.

A sör nem ízlik cigi nélkül?

Az átlagembernek sok olyan kisebb-nagyobb, káros vagy nem túl káros szenvedélye van, ami sok pénzbe kerül, és nem feltétlenül szükséges a mindennapi élethez, vagy nem annyi, vagy nem ott: kávé, tea, sör, bor, üdítőzés, lottó vagy totó, másoknak esetleg az édesség, a chips vagy az éttermi, gyorséttermi étkezés. Lehet, hogy valaki képtelen letenni a cigarettát, akkor esetleg spórolhat valamely másik tételen. Vannak párok is, amelyek együtt járnak: a sör gyakran nem ízlik cigi nélkül, a kávé édesség nélkül, ilyenkor a rossz szokás letételével két legyet – és két kiadást – üthetünk egy csapásra. (És akkor még nem is beszéltünk az egészségkárosodásról és annak költségeiről.)

A döntést segítendő, készítettünk egy számítást arról, körülbelül mennyibe is kerül az, ha valaki csak kicsit, mértékkel rabja az ilyen rossz szokásoknak, vagy közepesen, esetleg egészen züllöttnek mondható és óriási kanállal falja az orális élvezeteket. Az eredményből kiderül, hogy heti, havi és éves szinten egyaránt megdöbbentő összegeket lehet elverni ezekre az apró élvezetekre. (Az ötletet a Business Insider és a Costofyourvices.com adták, amelyek azonban amerikai viszonyokra íródtak.)

Szerintünk a csekély züllöttség

Táblázatunk „csekély züllöttségű” átlagpolgára hetente csak három doboz cigarettát szív el, napi fél doboznál is kevesebbet. Naponta csak egy kávét iszik, azt is megoldja otthon vagy munkahelyén olcsón, 50 forintos összes anyagárban. Heti öt sört és öt pohár üdítőt iszik, azokat is valahol az akciós bolti árak környékén, otthon.

A közepes állampolgár mindenből többet fogyaszt, például már napi egy doboz cigarettát szív és heti 15 sört is legurít (ez persze nem kell, hogy napi kettő legyen, lehet, hogy csak péntek-szombaton és vasárnap jön össze szórakozás, lazítás, kerti munka közben). A cigaretta és a lottó kivételével a többinek emeltük az árát is, azt feltételezve, hogy a jobb minőségű cikkek felé is elcsábul néha, és szórakozóhelyeken is megfordul időnként, ahol minden sokkal, de sokkal drágább.

Legurítasz heti 25 sört?

„Durva” megjelölésű variációnkban nagyon erős dohányossal és nagyivóval van dolgunk, aki napi két doboz cigit is elszív – sőt szombaton a nagy buliban hármat –, és leküld egy héten 25 sört is. Bár mindez már nyilván erősen káros az egészségre és biztosan nem nevezhető sem átlagosnak, sem normálisnak, nyilván létezik ilyen személy, talán nem is egy a környezetünkben. A sörök 500 forintos átlagára sem irreális, ha sokat mozog az illető jobbfajta éttermekben, sörözőkben vagy bárokban, diszkókban.---- A minimálbért, az átlagbért költöd, vagy még többet? ----

De akkor is könnyen összejöhet ekkora kiadás alkoholra, ha például valaki rendszeresen iszik minőségi borokat éttermekben, esetleg nagyokat koktélozik éjszakai táncos helyeken. (Miért fogyaszt valaki annyi üdítőt, és miért szerepel a sör és az üdítő együtt, amikor az ember általában vagy az egyiket, vagy a másikat issza? Hát másnaposságra is kell valami...) A számokkal persze még sokat lehetne játszani, lehet azon is vitatkozni, mi a sok, mi a kevés, mi az átlagos és mi a tipikus. Más tételekkel is lehetne kalkulálni, teával, belépőjegyekkel vagy éttermi kajával, és a főleg nagyon tipikus otthoni, televízió előtti nassolnivalóval. Mindenkinek érdemes magának elkészítenie a saját kalkulációját, a tételek szabadon választhatók.

220 ezer felett, átértékeled?

Példáinkban az eredmény mindenesetre durva. Még az egész szerényen élő honfitársunk is elkölt ezekkel a feltételezésekkel szenvedélyecskéire hetente 4400, havonta 18 300, évente pedig 227 ezer forintot, az utóbbi márpedig több mint másfél havi átlagfizetés. (Tavaly ugyanis a nettó átlagbér a KSH szerint 144 ezer forint volt.) A közepesen szenvedélyes társa már havonta 64 500 forint körül jár, ami majdnem pontosan egy nettó minimálbér összege, egy évben pedig nem kevesebb, mint 800 ezer forintba kerül neki mindez.

Az extrém tobzódó polgár pedig már havonta az átlagbér feletti összeget költ ezekre a dolgokra, évente pedig csaknem kétmilliót. Nyilván ezt csak azok engedhetik meg maguknak, akik magasan az átlag felett keresnek, vagy birtokaik jövedelméből élnek.

Gyorsabban? Magasabbra? Erősebben?

Apropó, birtok, vagyon, jövedelem. Ha a csak szerényen tobzódó polgártárs szeretné a példánkban szereplő tételeket egy reális, évi négy százalékos nettó kamatozású betét vagy állampapír kamatából fedezni, akkor 5,7 millió forintot kellene elhelyeznie a bankban. (Persze ez hosszú távon nem tartható fenn, mert ha az összes kamatot feléli, tőkéje és annak kamata évről évre veszíteni fog reálértékéből, azaz egyre kevesebbet fog érni.) Ugyanez az összeg a közepes luxusban élő személynél már majdnem pontosan 20 millió forint.

A példabeli teljesen elszállt világfi pedig nem kevesebb, mint 49 millió forint egy évi kamatából tudná mindezt kifizetni. Ebből is látszik, hogy sokunknak a banki kamatok vagy a különmunkák hajhászása helyett alighanem érdemesebb lenne szerényebben, nyugodtabban – és tovább – élni.

Ennyit jelenthet a dohányár-emelés

Táblázatunk második részében az is szerepel, az egyes verziókban mennyi lenne az éves költés csak dohányra, csak sörre vagy csak üdítőre. Ennek alapján az is könnyen kalkulálható, körülbelül mennyi pluszkiadást jelent, ha például a cigarettaárak 5, esetleg 10 százalékkal mennének fel. Közepes költésű példánkban például 14, illetve 28 ezer forint körüli plusz kiadással kell számolni évente.