A kormányjavaslat azokat az üzletek érinti, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikkek értékesítéséből ered, és két egymást követő évben elért nettó árbevétele eléri az 50-50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív. Ez alól egyedül a frissen alapított társaságok mentesülnek az első négy évben.
A döntés igazán azért durva, mert a kereskedelemről szóló törvény szerint szinte minden napi fogyasztási termék, a kategóriába beletartoznak az élelmiszerek, illatszerek, drogériai termékek, háztartási tisztítószerek, vegyi áruk, és a higiéniai papírtermékek is. Ezek árusításának megtiltásával a kormány elveszi az esélyt a veszteséges boltoktól, hogy valaha is jobban teljesítsenek.
Varga Mihály érdekes módon a szankciót azzal indokolta, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat. Szerinte az eddigi szabad versenyben a tőkeerős szupermarketek folyamatosan szorították ki a piacról a kisboltokat, ami közben ráadásul a munkanélküliséget is növeli, hiszen kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak kisebb társaiknál.
Ha lúd, akkor már legyen kövér
Egy füst alatt még egy javaslatot elfogadtak, ugyancsak 2018-tól eltűnhetnek a 400 négyzetméteresnél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek a világörökségi területekről. Ezt a kormány azzal indokolja, hogy a városkép és a környezet védelme nagyon fontos. A fővárosban ez a határozat egyébként a Duna-part látképét, a várnegyedet, és az Andrássy utat és környékét érinti majd.
Óriási mozgolódás a horvát kormányban.
