A Rüdiger Wischenbart nevű, bécsi székhelyű konzultációs cég még tavaly végzett átfogó kutatást Kelet-Közép-Európa e-könyv piacáról. A kutatás szerint az utóbbi években folyamatosan nőtt az e-könyvek száma a környező országokban, Lengyelországban már a könyvpiac 3 százalékát tették ki az e-könyvek, míg Észtországban ez az arány 2,75, Szlovákiában pedig 1-2 százalék volt. Ezzel ők zártak a régió élmezejében, tudta meg a Privátbankár.hu.
A legnagyobb mértékben mégis Észtországban és Litvániában jelennek meg e-könyvek, az egy évben megjelenő címek mennyiségének közel fele elérhető el összességében elektronikus formátumban is (összesen 2000 cím érhető el elektronikusan, de évi 4000 cím jelenik meg a hagyományos könyvpiacon).
| Az Alexandra-botrányról és annak a magyar könyvpiacra gyakorolt hatásáról korábban itt írtunk bővebben a Privátbankár.hu-n. >>> |
A tanulmány becslése szerint Magyarországon körülbelül 7000 könyv érhető el e-formátumban, miközben 10-14.000 cím jelenik meg egy évben. Egyedül Lengyelországban érhető el több elektronikus könyv, mint amennyit a hagyományos kiadás elér egy év alatt(37.000 és 32.000 példány). Látható, hogy a régióban az e-könyv választási lehetőség még mindig viszonylag alacsony a megjelent könyvek számához képest.
Bár egyre gyakoribb, hogy a megjelenéssel egy időben jelenik meg e-könyv formátumban is az adott mű, ez még mégis inkább a bestseller várományos címekre igaz. Átlagosan 3-6 hónap a késés a nyomtatott és a digitális formátum között, a leggyorsabb a régióban Lengyelország, ahol szinte azonnal elérhetővé válnak a húzócímek.
Ami feléjük húz: az ár
A Bookline 2016-os kutatása rávilágít, hogy a megkérdezettek többsége nyitott az e-könyvekre, és mintegy 45 százalékuk e-könyv olvasóval is rendelkezik. Emellett a megkérdezettek több mint harmada rendszeresen olvas mobiltelefonon vagy tableten, 17 százalékuk pedig számítógépen. Akik még sosem olvastak e-könyvet, még azok is nyitottak az újdonságra: az emberek kétharmada szeretné kipróbálni az elektronikus olvasás élményét. A legvonzóbb tulajdonságként az olcsóbb árat és a gyors, kényelmes és egyszerű vásárlás lehetőségét jelölték meg.
|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
2015-ben az e-könyvek árai emelkedést mutattak a régióban, ezek már-már a puhafedeles könyvek áraihoz kezdtek közelíteni. Ennek egyik oka lehet, hogy Szlovéniát kivéve nagyrészt szakítottak a kiadók a hard-DRM-mel, azaz a kemény, szigorú másolásvédelmi módszerekkel, és inkább áttértek a vízjelezésre. Míg ugyanis egy papírkönyvet valamivel nehezebb hamisítani - bár fénymásolni még mindig lehet, ha illegális is -, addig az e-könyvek terjesztésének egyik kulcsproblémája nem is maga a terjesztés, hanem a meg nem oldott áfa-kérdés: míg a hagyományos könyvekre nálunk 5 százalék adó vonatkozik, addig az e-könyveket a régiós átlag 27 százalékos áfakulcsa terheli.
Mit olvasunk? Hol vesszük?
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése tavaly készített felmérést, amiből kiderül, hogy amíg a könyvpiac forgalma 2015-höz képest 2,3 százalékkal nőtt, elérve a közel 47 milliárd forintot, addig a nem hagyományos kiadványok ennek csak 1,71 százalékát teszik ki, és ebbe a beletartoznak a hangoskönyvek is. A szakkönyvek piaca is jelentős a hazai könyvek között, 12 százalék körüli részt hasíthatnak ki maguknak.
A Wolters Kluwer Kft. online értékesítési adatai is alátámasztják a fentieket. „A webshopban értékesített online tartalmak – e-könyv és Jogtár kiegészítések – értékesítése ötödével nőtt 2014 és 2016 között. Ezzel párhuzamosan a nyomtatott könyv értékesítés is 16 százalékkal nőtt két év alatt. Érdekesség, hogy könyvek esetében a print és az online tartalmat együtt évről évre kevesebben vásárolják meg. Látszik, hogy a nyomtatott könyvek még jó ideig fontosak lesznek a szakkönyv piacon, mondta el dr. Takács Tibor, a cég kiemelt ügyfélkapcsolati vezetője.
A kormánykoalíció nem bukott el.
