A gazdaság ágazatok többségére igaz, hogy a kialakult járványhelyzetben jelentős változások ment keresztül; a kiskereskedelemre és azon belül az online kereskedelemre ez hatványozottan igaz. A veszélyhelyzetet kihirdetését követően hirtelen megnőtt az érdeklődés a webáruházak iránt, hiszen otthonról biztonságosan vásárolhattunk. A csomagátvétel pedig kezelhető veszélyforrást jelentett.
Ez magyarázza, hogy az offline pánikvásárlás utáni napokban egycsapásra felpörgött a tisztítószerek, háztartási kisgépek, játékkonzolok, laptopok és irodai eszközök forgalma. A március második felében olyan „roham” kezdődött, ami az előző években a karácsonyi időszakra volt jellemző.
Marketingszakértők szerint a növekedés legfőbb mozgatórugója az úgynevezett átterelődés volt; rengeteg tranzakció a hagyományos offline boltokból a biztonságosabb online térbe költözött. Emellett előrehozott költések is megjelentek; a home office és az otthoni oktatás miatt a hirtelen megugrott a laptopok és irodai eszközök forgalma. És természetesen extra költések is megjelentek, amellyel elsősorban a karantén-létünket igyekeztünk elviselhetőbbé tenni.
Noha a hazai e-kereskedelem az előző években is dinamikus növekedésre volt képes, az idei eredmények egészen kiugrók. Az első negyedévben az online piac teljesítménye mintegy 21 százalékot nőtt az előző év azonos időszakához képest, a második negyedév pedig ennél is magasabb bővülést hozott; az április-június periódus növekedése az előzetes adatok alapján 35 százalék feletti lehetett. Mindezek tudatában gyakorlatilag borítékolható, hogy a hazai e-kereskedelem a tavalyinál lényegesen gyorsabb ütemben fog bővülni a 2020-es évben.
A legfőbb kérdés mégis inkább az, hogy mi várható ezután. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban optimista és pesszimista vélemények is megfogalmazhatók.
Tulajdonképpen indokolt lehet az optimizmus, hiszen az e-kereskedelem még mindig nagyobb fordulaton pörög a várakozásoknál. A karantén időszakában az e-kereskedelem részesedése 10 százalékra nőtt a teljes kiskereskedelemhez viszonyítva, ráadásul 50-70 ezer új vásárló jelent meg az online térben. A lendület egészen biztosan kitart a további hónapokban is.
A pesszimista hangok viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a gazdaság egészét érintő recesszió törvényszerűen begyűrűzik az online kereskedelembe is. A kérdés inkább az, hogy a kiskereskedelemben egyre növekvő online súly képes-e ellensúlyozni egy ilyen jellegű visszaesést.
Ugyanakkor arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a járványhelyzet során jelentős mértékben csökkent a külföldi webáruházakból rendelt árucikkek száma; a magyar vásárlók az Alibaba, eBay, Amazon és társai helyett nagyobb arányban a részesítették előnyben a hazai webáruházakat, ráadásul az Extreme Digital és az eMAG fúziójával olyan szereplő jött létre, ami piacvédelmet jelenthet a magyar piac iránt érdeklődő globális szereplőkkel szemben.
A közel-keleti konfliktus a Nemzetközi Valutaalap (IMF) értékelése szerint magasabb inflációt és lassabb globális növekedést fog eredményezni. 
