A Torsten Braner az e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnerének tájékoztatása szerint az ír kormány január végén bocsátotta vitára az új személyes fizetésképtelenségi törvény tervezetének sarokpontjait. A tervezet elkészítésének egyik indoka, hogy Írország az EU-val és az IMF-fel kötött 2010-es hitelmegállapodásban vállalta a magáncsőd ír rendszerének megreformálását, másrészről pedig a korábbi hitelezőbarát fizetésképtelenségi törvény nem tudja kezelni az ír társadalom nagy mértékű eladósodottságát.
Az írek több lehetőség közül is választhatnak
A bírósági csődvédelem esetében a jogszabály jelentősen (12 évről 3 évre) csökkentené azt az időtartamot, mely után az adós – a vagyongondnokkal való együttműködésért cserébe – mentesül fennmaradó tartozásai alól. Mindemellett három új, bíróságon kívüli eljárást vezetne be az adós tartozásainak rendezésére.
Az első típusú bíróságon kívüli eljárás legfeljebb 20 000 eurós, biztosítékkal nem fedezett tartozás esetén vehető igénybe a tervezet szerint. Ha az adós havi 60 eurónál kevesebb jövedelemmel és 400 eurónál csekélyebb vagyonnal rendelkezik, egy év fizetési moratórium után valamennyi tartozása alól mentesül.
A harmadik típusú eljárás a 20 000 eurónál nagyobb, részben biztosítatlan, részben biztosítékkal (általában jelzáloggal) fedezett adósságot felhalmozó magánszemélyek számára lesz elérhető. A mentesítés feltétele itt az, hogy a biztosítatlan tartozások 55 százalékát és a biztosított tartozások 75 százalékát képviselő hitelezőkkel való megállapodást az adós 6 éven át teljesítse. A zálogjogosult hitelezőket (jellemzően bankokat) az ösztönözheti az adóssal való megállapodásra, hogy ennek hiányában az adós bírósági csődvédelmet kérhet, és már 3 év után mentesülhet.
Néhány év elteltével az adósok tiszta lappal indulnának
A magáncsőd lényegében a magánszemélyek anyagi felelősségének időbeli korlátozását jelenti. A jogintézmény arra az alapelvre épül, hogy az adós, ha elősegíti a hitelezői követelések egy részének kielégítését, meghatározott idő elteltével szabadul fennmaradó tartozásai alól. A hitelezők ezeket a követeléseiket ugyanúgy végleg elveszítik, mint a társaság vagyonával nem fedezett igényeiket egy cég felszámolása esetén.
Közösségi jogász véleménye szerint a magáncsőd érdekeltté tenné az adósokat tartozásuk részbeni törlesztésében, míg ma Magyarországon a jelentős adósságot felhalmozó magánszemélyeket kilátástalan helyzetük igen gyakran a végrehajtási eljárás kijátszására és bujkálásra ösztönzi, az adósságrendezési eljárás annak esélyét kínálná fel nekik, hogy együttműködésért cserébe néhány év elteltével „tiszta lappal” indulhatnak, ez a konstrukció – kinnlevőségeik nagyobb arányú megtérülése miatt – a hitelezők számára is előnyös volna.
Korábban is voltak tervek a magáncsőd magyarországi bevezetéséről
Az iroda kiemelte, hogy 2009-ben Magyarországon is készült egy – végül el nem fogadott – törvénytervezet a magáncsőd bevezetéséről. Az akkori magyar előterjesztés annyiban hasonlított a mostani ír tervezetre, hogy szintén két utat kínált volna az adósoknak: a hitelezőkkel való megegyezést vagy bírósági vagyongondnok kijelölését. Jelentős különbség azonban, hogy a magyar javaslat szerinti eljárásokból a teljesen vagyontalanok és a záloghitelesek zöme (akiknek vagyona teljes egészében fedezi a tartozásokat) ki lett volna zárva. Az ír törvénytervezet viszont ennek a két körnek is segítséget nyújtana.
Ha tehát a magyar jogalkotó az IMF magáncsődre vonatkozó feltételének úgy kívánna megfelelni, hogy a hasonló indíttatásból született ír törvénytervezetet veszi alapul, kifejezetten adósbarát szabályozásra számíthatnánk. Az iroda szerint azonban az ír jogszabály a nyárra időzített hatálybalépésig még sokat változhat, valamint a Nemzetközi Valutaalap hazánkkal szemben támasztandó feltételeiről pedig egyelőre csak találgatni lehet.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
