A napi fogyasztási cikkek forgalmát monitorozó FMCG Demand Signals felmérés, amelyet a Circana piackutató cég készít azt jósolja, hogy az európai kiskereskedelem nem áll talpra 2024 második feléig – idézte a jelentést a European Supermarket Magazine kiskereskedelmi hírportál. A vásárlók továbbra is kevesebbet fognak vásárolni, mint a 2022-ben kezdődött nagy inflációs hullám előtt.
A mindennapi használati eszközök (FMCG) értékesítését továbbra is szinte kizárólag az infláció szabályozza. Ez arra szorítja a gyártókat és a kereskedőket is, hogy újragondolják a vásárlást ösztönző stratégiáikat. Egyfajta művészetté vált az értékesítés mennyiségének fenntartása vagy lehetőség szerint növelése.
Az infláció enyhülése az elmúlt fél évben nem hozta el az FMCG termékek iránti kereslet jelentős növekedését Európában. Ez mutatja mennyire megtépázta az emberek anyagi helyzetét az árak megugrása, a folyamatos válság és bizonytalanság. A fogyasztók továbbra is sokkal árérzékenyebbek, mint korábban, ami sokkal nagyobb kihívás elé állítja cégeket a márkáik iránti lojalitás fenntartásában.
A Circana felméréséből kiderül, hogy az európai vásárlók az elmúlt egy évben 1,3 százalékkal kevesebb élelmiszert és háztartási cikket vásároltak, mint korábban. Ez nem sokkal jobb, mint a 2022-ben mért 1,7 százalékos zsugorodás.
Új módszerekre van szükség a vásárlás ösztönzéséhez
A gyártók és a kereskedők keresik a módját, hogyan tudnák mindezek ellenére fenntartani a fogyasztók érdeklődését. Az egyik lehetőség, hogy az árak meghatározásánál a korábbinál sokkal jobban figyelembe vesznek olyan részleteket, mint a boltok földrajzi elhelyezkedése, a kiskereskedők ügyfélkörének sajátosságai, illetve termékeik egyedi jellemzői.
Ezt kutatva kiderült például, hogy az aromának sokkal nagyobb hatása van a vevők viselkedésére, mint korábban gondolták. A jól eltalált aromák például a zöldségek és a gyümölcsök esetén elfogadhatóbbá tehetik a magasabb árat is a fogyasztók számára.
További lehetőség a dinamikus ármeghatározás. Ezt szolgálhatják az elektronikus árjelzők a polcokon, amelyekkel gyorsan módosíthatók az árak. Ezzel persze csínján kell bánni, mert ronthatja a fogyasztók lojalitását, ha úgy érzik, becsapták őket egy váratlan árcsökkentéssel, miután éppen ezt megelőzőenvásároltak meg valamilyen árut. Hasonló a helyzet a promóciókkal. Rontja egy márka értékét, ha a vevő azt látja, hogy állandóan erőteljes promóciókkal próbálják azt megvetetni vele.
A Circana vizsgálata arra jutott, hogy fontos tényező a termékek rendelkezésre állása. A vásárlók kevesebb mint ötöde hajlandó várni egy árucikkre, ha azt nem kaphatja meg azonnal. Majdnem negyedük, 23 százalékuk más márka vagy helyettesítő termék után néz, ha nem találja azt, amit általában meg szokott vásárolni. Összességében nem maradt más lehetőségük a gyártóknak és a kerekedőknek, mint az, hogy folyamatosan, aprólékosan elemezzék, mikor, hol, hogyan tudnak olyan árakat szabni, amelyeket nem találnak magasnak az árérzékeny vásárlók.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
