A fogyasztói árindex mérését az egyes országok statisztikai hivatalai végzik. Az árak kulcsfontosságú szerepet töltenek be a gazdaságban, ezért nagyon fontos, hogy a változásukat megfelelő pontossággal számolják ki.

A fogyasztói árindex a háztartások által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező változását méri. Az árindex jelzi az infláció, más néven a pénzromlás mértékét. Az árváltozások mérésére a statisztikai hivatal a termékek és szolgáltatások reprezentánsaiból álló fogyasztói kosarat hoz létre. Ugyanakkor néhol a hivatalos statisztikák sem pontosan azt mérik, amire hivatottak.

Argentínában és Kínában trükköznek az inflációval

Argentínában a hivatalos adatok szerint az infláció mindössze 10 százalék körül mozog, nem hivatalos becslések szerint ugyanakkor a 25 százalékot is elérheti éves szinten. A Concorde inflációs blogja szerint az eltérés abból ered, hogy az argentin statisztikai hivatal megreformálta az infláció számítási módját. A reformok közé tartozott többek között, hogy nem vették figyelembe a tizedes jegy utáni számokat az elemzéseknél, helyette mindig lefelé kerekítettek. Szintén bevett módszerré vált, hogy a hivatal egyszerűen kiveszi azokat az árucikkeket a fogyasztói termékkosárból, amelyek jelentősen drágulnak. Ennek magyarázata, hogy a vásárlók úgy sem veszik meg azt, aminek jelentősen felmegy az ára, ezért felesleges a fogyasztói termékkosárban tartani.

A blog szerint nem csak Argentínában, de Kínában is érdekességekbe lehet botlani az infláció számításával kapcsolatban. Kínában leginkább az inflációs kosár összetétele az, melyről nem lehet pontosan tudni, hogy mit tartalmaz, valamint arról sincsenek információk, hogy hol gyűjti az adatokat a kínai statisztikai hivatal. Az alacsonyabb inflációt így el lehet érni olyan jószágok fogyasztói kosárban tartásával, amelyek hatóságilag vannak szabályozva, és adminisztratív módszerekkel lehet befolyásolni őket.

Magyarországon így dolgozik a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal elsősorban olyan reprezentánsok, termékek árvolátozást figyeli meg, melyek valóban nagy tételben kelnek el és ténylegesen kaphatóak, minőségi jellemzőik pontosan meg vannak határozva és állandóak. A későbbiekben ezek a reprezentánsok kerülnek be a fogyasztói kosarakba.

A fogyasztói kosár belső szerkezetét, azt, hogy az adott termékcsoportok milyen súllyal szerepeljenek a  termékkosárban, a nemzeti számlák rendszeréből, valamint a Háztartási Költségvetési Felvételből állítják össze. A súlyozás évenként változik a háztartások fogyasztási szerkezete alapján.

A reprezentánsok változása indokolta például azt, hogy a KSH felvette listájára a push-up melltartót, illetve az általános folyékony tisztítószert. A fogyasztói szokások változása eredményezhette viszont azt, hogy a sétáló mp3-lejátszók és a PNA-k helyét átvették az okostelefonok és az e-book olvasók, a péntek délutáni mozijegyet pedig a 3D-filmekre szóló belépők ütötték ki. Idén a csaknem ezer elemből álló reprezentáns listába 23 új termék került fel, 12 terméket, illetve szolgáltatást pedig lehúztak a hivatal szakértői.

A reprezentánslista változásánál nagyobb hatása van a fogyasztói árindexre annak, hogyan módosul az egyes nagy kategóriák súlya is a kosárban. Ezen a területen a felülvizsgálat évenként történik, a tárgyévet két évvel megelőző esztendő lakossági fogyasztása alapján.