Eljött az idő, amikor kénytelenek vagyunk szembenézni azzal, hogy egyes techcégek túl nagyra nőttek és sajnos egyre több az olyan eset, amikor vissza is élnek az ezzel járó hatalommal.
Jön a karácsony
Úgy tűnik, így tesz most az Amazon is: a világ egyik legnagyobb forgalmú kereskedése tegnap bejelentette, hogy felfüggeszti az Apple tv és a Google Chromecast forgalmazását, mivel az eszközök "összezavarják" a vásárlókat - írja a Bloomberg.
Mindkét eszköz egy televízióhoz, vagy bármely kijelzőhöz csatlakoztatható hardver, amelyek gyakorlatilag felokosítják a készülékeket, így a tévénken tudunk netezni, letölteni, filmeket venni és nézni, illetve elérhetjük a világhálót.
Egyetlen egy baj van velük: nem kompatibilisek az Amazon fizetős streaming szolgáltatásával, az Amazon Prime Video-val. Jeff Bezos szerint ezzel felesleges fejfájást okoznak a vásárlóknak, amit orvosolni kell. Természetesen az orvosság mi más is lenne, így karácsony előtt, mint a Fire TV, az Amazon saját gyártású streaming-kütyüje, ami olyan, mint a másik kettő. Ez az Amazon egyik legnépszerűbb terméke, a videósteamingben pedig óriási pénz van, amiből a kereskedőből szolgáltatóvá avanzsált cég még többet akar, tehát elemi érdeke, hogy a saját hardverét és a Prime Video fizetős szolgáltatást nyomassa a vásárlóknál.
Ezt még akkor is megteszik, ha ezért a vásárlók elsöprő többségét kell kellemetlen helyzetbe hozni: ugyanis a Video Prime havidíjas szolgáltatás, amit a vásárlók mindössze 20 százaléka vesz igénybe. Ahogy a Bloomberg is megvilágítja a kérdést: mi lesz azokkal a fogyasztókkal, akik Apple tv-n akarják a Netflix kínálatát böngészni?
Nem ez az első
Az Amazon egyébként nem először fitogtatta az erejét: korábban a New York-i Hachette Book kiadócsoport könyveit tiltotta le, és tette elérhetetlenné kínálatukat az oldalon, mire egyes szerzők felnyomták a céget versenyellenes tevékenység miatt.
Komoly következmények
Miért fáj ez nekünk, innen Magyarországról, ahol például a Netflix el sem érhető, de a Chromecast és az Apple tv sem vetette meg nagyon a lábát? Egyrészt azért, mert ezek a szolgáltatók - az Amazonnal együtt - szinte biztos, hogy a közeljövőben itthon is elkezdenek operálni. Másrészt azért, mert az ilyen izmozás nem kevesebb, mint a színtiszta cenzúra. Gyakorlatilag az Amazon lehetetlenné tette bizonyos vásárlóknak, hogy hozzájussanak az interneten megtalálható egyes tartalmakhoz kizárólag azért, hogy a sajátja legyen az egyetlen fogyasztható médium.
De ha ez nem ütné ki eléggé a biztosítékot, akkor gondoljunk bele abba, mit léphet erre az Apple és a Google? Ha nincs szerencsénk, akkor mindkét cég bejelenti, hogy minden eszközüket és tartalmat kivonnak az Amazon boltjából - nyilván nem teszik meg, mivel nagyon sokat buknának - viszont ami reálisabb, hogy közlik: saját eszközeiken nem teszik lehetővé az Amazon elérését. Appok törlődhetnek, a Kindle könyvolvasó szoftverét teszik tiltólistára, és az Amazonon vásárolt tartalmak használatát is lehetetlenné teszik.
Az ilyen önző lépésektől előbb-utóbb eljöhet az a rettentően buta időszak, ami az Apple első időszakára volt jellemző, miszerint mindenki csak zárt rendszerekben gondolkozik, a cross-platform lehetőségek csak akkor jöhetnének szóba, ha hackerek csinálnak hozzá keretet, a felhasználók pedig minimum 6 kütyüt visznek magukkal, minden feladatra külön-külön egyet. Ez minden lenne, csak nem felhasználó-centrikus tervezés.
Azt nem tudni egyelőre, hogy mi lesz a Google vagy az Apple válasza, de az előbbi húzza majd a rövidebbet, mivel az Apple rendelkezik saját bolthálózattal. Reméljük, hogy végül nem a felhasználók húznak majd a még rövidebbet.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
