Noor Bin Ladin, amerikai jobboldali influencer határozottan kijelentette egy talkshow-ban: „Nem akarok bogarakat enni!” Mint a The Conversation cikkéből kiderül, ezzel egy általánosan elfogadott radikális nézetnek adott hangot. Laurent Duplomb, a francia Republikánusok szenátora azt állította, hogy a franciák tudtukon kívül rovarokat esznek.
Bartosz Kownacki, a lengyel ellenzéki Jog és Igazságosság párt politikusa azzal vádolta EU-barát politikai ellenfeleit, hogy csirke helyett kukacokat etetnének a lengyelekkel. Thierry Baudet, a holland Fórum a Demokráciáért párt vezetője tiltakozó farmerek előtt jelentette ki a kezében tartott zacskónyi lisztbogárra utalva, hogy „Soha, soha!”. Az olasz Liga politikusai szerint az Európai Unió rá akarja kényszeríteni az unió lakóit, hogy rovarokat egyenek. Erről egy választási plakátot is készítettek, amelyen egy ember hatalmas tücsköt tol be a szájába. A felirat mellette így szólt: „Változtassuk meg Európát, mielőtt az változtat meg minket!” – hoz példákat a magazin cikke.
Még 2023-ban Nagy István agrárminiszter Brüsszel rovaralapú élelmiszerek támogatásáról szóló terveit azzal kommentálta, hogy a fogyasztók kevesebb, mint 5 százaléka fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70 százalékuk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől. A tárca erre hivatkozva módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain. Nagy István a 24.hu összeállítása szerint közölte: közvélemény-kutatások azt bizonyítják, hogy a magyar emberek nem akarnak rovarokat enni. Szerinte a hagyományos táplálkozási szokások veszélybe kerülhetnek, ugyanis egyre több rovarfaj esetében ad az unió engedélyt az étkezési céllal történő árusításra.
Egy összeesküvés-elmélet mindig jól jöhet a politikai propagandában
A radikális jobboldal átvette az interneten terjedő összeesküvés-elméletet, miszerint a társadalmi elit arra akarja rászorítani az embereket, hogy rovarokat egyenek. Az EU-s vezetőit azzal vádolják, hogy ezzel párhuzamosan tönkre akarja tenni a tagországok mezőgazdaságát. Ez része annak a tervnek, hogy 2050-re nettó szén-dioxid semlegessé tegyék az uniós gazdaságot. Az agrártermelés ugyanis az üvegházhatású gázok egyik legnagyobb kibocsátója. Röviden a Brüsszel-ellenesség egyik szimbolikus formája a rovaralapú ételek elutasítása. Mit sem számít, hogy bár az EU többféle rovarból készül élelmiszer-alapanyag fogalmazását is engedélyezte, ezekből egyelőre elenyésző mennyiség fogy a boltokban.
Fotó: Depositphotos
Az európai vásárlók annak ellenére idegenkednek az újfajta élelmiszerektől, hogy a rovar ételalapanyag egy része kiszárítva és porrá őrölve kerül a boltokba, ami elfedi „tisztátalan” származását. Például a párizsiról is legendák szólnak, amelyek szerint, ha fogyasztói tudnák miből készül, lemondanának róla.
Egyik oldal, másik oldal
A nyugati civilizációban a rovarokban nem fehérje-alapanyagot látnak az emberek, hanem primitív táplálékforrást, amit csak a nyomorgók fogyasztanak el. Így a szerencsétlenség szimbóluma. Ez alapozza vmeg aztán az olyan kijelentéseket, mint amit Rumen Petkov bolgár politikus mondott. Szerinte a rovaralapú ételek értékesítésének engedélyezésével az EU „bűnt követ el Európa ellen”. Az Európai Bizottság „arra készül, hogy megölje az európai gyermekeket”.
Tovább színesíti a képet, hogy az orosz propaganda is felhasználja a rovaralapú élelmiszerek megjelenését az európai boltokban. Azt állítja, hogy az ukrajnai háború nyomán kibontakozott orosz-európai szankcióháború eredményeként annyira elszegényedtek az európaiak, hogy immáron rovarokat esznek. A mérleg másik serpenyőjében a tudományos szakvélemények állnak. Élelmiszer-gazdálkodással foglalkozó tudósok szerint a világ élelemellátása fenntarthatatlanná válhat a jövőben, ami éhezéshez vezethet. A rovaralapú fehérje felhasználása az emberek élelmezésében ennek megelőzésére kínál megoldást.
Mit mond a tudomány?
A rovaralapú élelmiszerekről az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap még 2023-ban írt részletesen, a cikk összefoglalójából kiderül, hogy becslések szerint a világ népessége 2050-re meghaladja a 9 milliárdot. Ez a hatalmas mértékű népességnövekedés megköveteli tőlünk, hogy a jelenlegi élelmiszertermelésünket legalább kétszeresére növeljük.
Emellett azonban az tapasztalható, hogy a globális felmelegedés hatására világszerte fokozatosan csökkennek az élelmiszertermelésre használt mezőgazdasági területek. Az egyre súlyosabb mértékű nyersanyaghiány miatt jelentős kutatások folynak, az alternatív fehérjeforrásként a takarmányozásban, valamint az élelmiszeriparban felhasználható növények, állatok feltérképezése céljából. A számos lehetőség közül a rovarok alkalmazása jelentős figyelmet kap.
Szokás kérdése?
Az ehető rovarokat a világ számos részén hagyományosan fogyasztják, ami potenciálisan hozzájárulhat a globális élelmezésbiztonsághoz. Becslések szerint világszerte legalább 2 milliárd ember eszik rendszeresen rovarokat, nemcsak tápértékük, hanem ízük miatt is. A fejlett országokban – különösen a nyugati társadalmakban – azonban ritkán fogyasztják őket, mivel kulturálisan nem tartják elfogadhatónak. A fogyasztói megítélés azonban megváltoztatható. A rovarok megfelelő energia- és fehérjetartalmú, jó aminosav- és zsírsavprofilú, valamint számos mikrotápanyagot, például rezet tartalmazó élelmiszernek számítanak. Egyesek kiemelkedő vas-, magnézium-, mangán-, foszfor-, szelén- és cink-, valamint riboflavin, pantoténsav, biotin tartalommal rendelkeznek. A táplálkozási állapotot közvetlenül javító tulajdonságok mellett a rovarok a környezetre is pozitív hatással vannak. Fontos szerepet játszanak a hulladékok biológiai lebontásában és beporzóként a növények szaporodásában. Ezen túlmenően magas a takarmány átalakítási hatásfokuk és tenyésztésük kevésbé függ a termőföldtől, mint a hagyományos állattartás esetében, amely erőforrás-takarékos élelmiszer és takarmány előállítását teszi lehetővé. Emellett ki kell emelni, hogy kevesebb üvegházhatású gázt termelnek és lényegesen kevesebb vizet használnak, mint a hagyományos állattartás. Az ehető rovarok tenyésztésének és fogyasztásának növelése hatással van a gazdasági és társadalmi viszonyokra. A rovarok gyűjtése és termesztése minimális technikai vagy tőke-ráfordítással végezhető, így a társadalom legszegényebb tagjainak is lehetőséget ad a jövedelemszerzésre.
500 milliárd forintnyi tartozást érinthet a moratórium. 
