|
| A Dunakanyar |
Rövidesen látványosan javulnak Budapest környékén, illetve a kiemelt térségek területén a bakancsos turizmus infrastrukturális feltételei. A Versenyképes közép-magyarországi operatív programban (VEKOP) 2, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (GINOP) sikeres 5 uniós pályázatot a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) koordinálja, amelyet mindenhol a területileg illetékes erdőgazdaságokkal konzorciumban hajtanak végre.
A Kéktúra útvonala mentén
A 7 nyertes pályázat összesen 354 projektelemet tartalmaz, 217 helyszínen az országon keresztül futó Kéktúra útvonalán. A beruházások a Pilisben és a Börzsöny területén, a Sopron–Fertő térségben, a Bakony és a Balaton területén egészen Somogyig, Galyatetőn, Lillafüreden, illetve a Zempléni-hegységben lesznek.
Németh Csaba, az MTSZ szakmai vezetője a turisztikai fejlesztéseket bemutató sajtótájékoztatón elmondta, Magyarországon 25 ezer kilométer hosszú turistaút található. Az erdei- és infrastrukturális fejlesztéseknek mindenki, a kikapcsolódni vágyók, a profi és amatőr természetjárók, az erdőgazdálkodók, a kerékpárosok, a vízitúrázók és a még a lovas sportok kedvelői is haszonélvezői lesznek. A cél a 365 napos erdőjárás feltételeinek megteremtése, hogy ne csak tavasztól őszig szóljon a természetjárás, további célkitűzés még a zöld szemlélet további erősítése – mondta Németh.
|
| A Magyar Természetjáró Szövetség sajtótájékoztatója |
A tervezés során külön figyeltek a környezettudatosságra, továbbá arra, hogy minden fejlesztés lehetőség szerint akadálymentes, gyermekbarát legyen, hogy minden korosztályt és célcsoportot kiszolgáljanak. Fontos szempont volt az egyes elemek hálózatba rendezése is, hiszen a projektek az egész országot átfogják.
A projektek részeként egyebek mellett négyévszakos pihenőhelyek, kilátók, kiránduló- és látogatóközpontok, futópálya, túraútvonalak, tanösvények, erdei tornapályák és játszóterek épülnek országszerte. Fejlesztik az erdei infrastruktúrát, új parkolók, kerékpártárolók, illemhelyek létesülnek, amelyek csökkentik a környezeti terhelést.
A fejlesztések fontosságát mutatja az az adat is, miszerint csak a Pilisi Parkerdő Zrt. területére évi 25 millióan lépnek be, ebből 15 millió a kiránduló – mondta Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. kommunikációs előadója a tájékoztatón. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapest és környékének 65 ezer hektárján folytat erdőgazdálkodási és turisztikai tevékenységet. A fővárosban és az agglomerációban élő több mint 3 millió embernek nyújtunk kikapcsolódási lehetőséget.
A Pilisi Parkerdő területén többek között:
- felújítanak 16 forrást (például a Lajos-forrást, az Ördögárok-forrást),
- új tűzrakó helyeket és pihenőhelyeket telepítenek,
- felújítják a négyévszakos házakat,
- biztonságosabbá teszik a Róka-hegyi bányát,
- tematikus erdei tanösvényt és játszóteret alakítanak ki a Hármashatár-hegyen,
- madárröpdével és fedett látogatói térrel bővítik az idén 40 éves Budakeszi Vadasparkot,
- a Hűvösvölgyi Nagyréten futópálya, erdei kondipark, kőzettani bemutató és tematikus játszótér lesz,
- a Dunakanyar fejlesztése keretében újabb pihenőhelyeket létesítnek, új tájékoztató táblákat helyeznek ki a turisták számára,
- valamint új kilátók is épülnek (a szentendrei Bölcső-helyen, Szadán és Csolnokon).
Mészáros Péter elmondta azt is: új kilátók építésére komoly igény van, amit az is alátámaszt, hogy a 2 éve átadott Prédikálószéki-kilátót eddig 60 ezren látogatták. Legfontosabb céljuk a turisztikai terhelés elosztása, egyrészt a jelenleg látogatott területeken az infrastruktúra újabb helyszíneken történő fejlesztésével, újabb turisztikai célpontokkal, másrészt Budapest térségében az eddig turisztikai szempontból kevésbé felfedezett területek fejlesztésével.
Kiss László, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatójának tájékoztatása szerint a börzsönyi Királyrét központjában az egykori erdészlak felújított és kibővített épületében kapott helyet egy hely- és gazdálkodástörténeti bemutató, a projekt eleme még egy 20 méter magas Várhegyi kilátó a Királyrét felett, amelyet 2019 őszén adnak át.
|
| A Várhegyi kilátó látványterve |
Jung László, az Egererdő Zrt. vezérigazgató a megvalósuló fejlesztések között említette a 34 méter magas egri Dobó István-kilátó megépítését, a 100 jármű befogadására alkalmas galyatetői busz- és autóparkolót, szintén itt egy tornapályát is létesítenek.
|
| A Dobó István-kilátó látványterve |
Az észak-magyarországi Északerdő Zrt. gazdálkodása alá tartozó erdőkben is fejlesztik a négyévszakos pihenőhelyeket, újjáépítik a lillafüredi Zsófia-kilátót. Somogyban a Fehérkő vár környezetenek felújítása, egy tanösvény és a vár körül egy fa szerkezetű sétány is szerepel a tervek között. A Somos-hegyen ugyancsak egy 15 méter magas kilátó épül, a Kaposvár melletti Deseda-tó környéként is fejlesztik, egy új hidat is kap a tó.
|
| A lombkorona-tanösvény látványterve |
Nyugat-Magyaroszágon, Sopron-Fertő térségben két projekt valósul meg: a Károly-kilátótól a Dalos-hegyig egy úgynevezett lombkorona-tanösvényt alakítanak ki 200 méter hosszan, részben akadálymentes, kapurendszerrel ellátott, végén egy 14 méter magas toronnyal, valamint felépül egy 900 négyzetméteres ökoturisztikai központ is.
A tényleges munkálatok a támogatási szerződések aláírása után a következő hetekben indulhatnak el országszerte. A fejlesztések 2020 szeptemberig tartanak.
A miniszterelnök már jó jeleket lát, például azt, hogy a forint benézett a 400-as szint alá. 
