A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint tavaly év végén közel 154 ezer árusítóhely volt Magyarországon. Az elmúlt évekre visszatekintve az egyes szakterületeken kisebb-nagyobb mozgások egyaránt megfigyelhetők, összhangban a fogyasztói szokások és a piac változásaival. A válság előtti időszakban 165 ezer helyen lehetett vásárolni, ami 10 ezer üzlet megszűnését jelenti, néhány év alatt - derül ki az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) felméréséből.
Az élelmiszerüzlet nem vész el, csak átalakul
Az élelmiszer-kereskedelemben elsősorban a pályaváltás volt jellemző, így 30 ezerről 25 ezerre csökkent a vegyesboltok száma, miközben a szaküzleteké (zöldség, hús, pékáru) 15 ezerről 20 ezerre nőtt. A közelmúltbeli tulajdonosváltások ráadásul itt mozgatták meg legjobban a hálózati rendet.
Nyomulnak a kínaik
Csökkent a textil-, ruházati üzletek száma, 28 ezerről 25 ezerre, ráadásul úgy, hogy közben egyre nagyobb teret nyertek az ázsiai piacok és üzletek. Becslések szerint az ilyen jellegű üzletek között jelenleg legalább 5 ezer kínai, ázsiai ruházati üzlet működhet, vagyis legalább minden ötödik eladott ruha, Ázsiából származik. Az OKSZ szerint az ázsiai piacok súlya azonban ennél sokkal nagyobb, mivel sok ruházati boltos náluk szerzi be árukészletét.
Az elmúlt évek visszaeső fogyasztásának következménye a bútor, háztartási cikkek üzletszámának csökkenése is. Ugyanakkor nőtt a használtcikk-üzletek száma, jelenleg több mint 7 ezer működik országszerte.
Többen is dupláztak
Az internet is hatással volt arra, hogy egyes üzletek helyzete hogyan alakul. Megduplázódott például a telekommunikációs szaküzletek száma, jelenleg 2 ezer tevékenykedik a kereskedelemben. Több mint 2 ezer sportszerszaküzletben lehet vásárolni, ahol szintén közel kétszerese az értékesítőhelyek száma a korábbi évekénél, ami feltehetően a sportosabb életmóddal függ össze.
A nagy vesztes a könyvesbolt, számuk jócskán csökkent, 3500-ról 1500-ra. Vagyis az könyvesboltok csaknem 60 százaléka húzta le végleg a rolót.
Budapesten könnyebben lehet költeni a pénzt
A települések üzlethálózatát tekintve az elmúlt években a fővárosban nőtt az üzletek száma, összesen több mint 2 ezerrel, jelenleg 35 ezer helyen vásárolhatnak az itt lakók és az átutazók. A többi településen csökkent a vásárlóhelyek száma, legnagyobb mértékben a községekben, ahol 25 ezer bolt helyett jelenleg már csak 20 ezer fogadja a vásárlókat.
A vásárlóhelyek alapterülete az elmúlt években közel félmillió négyzetméterrel nőtt, jelenleg 18 és fél millió négyzetméter. Az alapterület bővülésének megfelelően - miközben az üzletszám csökkent az elmúlt években - nőtt az üzletek átlagos alapterülete, a kereskedelem egészét tekintve ez jelenleg 121 négyzetméter. Ebben a garázsbolt és a hipermarket is benne van. Az alapterület gyarapodása az új üzletek építésének köszönhető.
100 emberre jut 1 vállalkozás
A kereskedelemben közel 104 ezer vállalkozás üzletében, áruházában lehet vásárolni. Ezen belül azoknak az üzletláncoknak a száma, akiknek 20-nál több üzletük van, alig változott az elmúlt években, tavaly év végén 144 ilyen hálózat volt, mintegy 10 ezer üzlettel.
A kisebb vállalkozások száma néhány ezerrel csökkent. A legkisebb, egy üzletben tevékenykedő vállalkozások száma 81 ezer - ez szintén kevesebb a korábbi évekhez képest -, ami a kereskedelmi vállalkozások legnagyobb tömegét jelenti.
A japán gazdaság összetett teljesítményindexe emelkedett februárban, sorban a 9. hónapban, 2022 augusztusa óta a legmagasabb szintre. 
