A gazdaság minden ágazatát érintik Donald Trump amerikai elnök vámemelései, mivel olyan bizonytalanságot teremtenek, amelyben sem a vállalatok, sem a fogyasztók nem költik a pénzüket. Mike Johnson, az Egyesült Államok képviselőházának elnöke a napokban ahhoz hasonlította Donald Trump államfő eddigi gazdaságpolitikai lépéseit, mint amikor egy biliárdpartiban az első lökéssel szétrobbantják a háromszögben felállított golyókat. Szerinte ezt követően kezdődhet a játszma, amiben az így kialakult kaotikus helyzetből egyenként be lehet gurítani a golyókat a lyukakba.
Ezzel csatlakozott ahhoz, ami egyebek mellett Trump kongresszusi beszédéből is kiderült. Eszerint előbb romlani fog a helyzet, mielőtt kialakulna egy új rend, amivel az amerikaiak jobban járnak majd a korábbinál. Egy kétkedő megfigyelő utalhatna ezzel kapcsolatban egy hasonló történetre. Az amerikai hadsereg 2003-ban két hét alatt rommá verte a több évtizedes múltra visszatekintő iraki rezsim katonaságát, amely akkor a világ negyedik legnagyobb katonai ereje volt.
A nagy rombolás gőzerővel elkezdődött, jó úton halad a káosz megteremtése
Ezt követően azonban az Irakban hatalomra került amerikai vezetés soha többé nem tudta összerakni, amit szétvertek. E helyett rendszeresen ismétlődő terrorral színezett káosz alakult ki. Az amerikai befektetők, amelyek szerettek volna beszállni az arab ország olajiparába, a bizonytalanság miatt lemondhattak erről.
Az elmúlt években a kínaiak jelentek meg ezen a téren is. Mindez arról juthat az eszükbe, hogy Trump első nagy lökése a biliárdasztalon, mintha kezdené elérni a célját, a régi felállás szétrombolását – derült ki a Reuters összefoglalójából. A tőzsdei árfolyamok megbillentek, és garantált a hosszabb távú pusztítás is azt követően, hogy szerdától életbe léptek az acél- és alumíniumimportot sújtó 25 százalékos büntetővámok.
Kanada és az Európai Unió és Kína részben kilátásba helyezett, részben már érvénybe is lépett tarifaemelésekkel válaszolt. Egy a napokban tartott mezőgazdasági tanácskozáson gyászos hangulatban tekintettek szét ágazatukon az amerikai gabonaipar vállalatai. Arra számítanak, hogy a kivitelüket sújtó válaszintézkedések hosszú távon padlóra küldhetik ágazatukat.
Már érezni a változással járó fájdalmat, a cégvezetők nem tudják, hol áll a fejük
A gazdaság szinte minden szereplője kínlódik az amerikai gazdaságpolitikai felfordulása miatt – mondta Stephen Dover, a Franklin Templeton vagyonkezelő cég vezető piaci stratégája. A Kanadával és Mexikóval szembeni vámfenyegetés miatt például nincs olyan autóipari vezető, aki bármilyen befektetésről dönteni merne.
Vannak ugyan olyan vállalatvezetők, akik úgy vélik, hogy a cégük az Egyesült Államokon belül bővítheti gyártókapacitásait, elkerülve a vámok egy részét. Ugyanakkor szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a beszállítói láncokat nem lehet ripsz-ropsz átalakítani. Így a fogyasztóknak mindenképpen az autók drágulásával kell számolniuk.
Fotó: Depositphotos
Dél-koreai acélgyártók esetleg gyártóbázisokat építenének Amerikában, ám az ilyenfajta döntések előtt a közgazdászok sokat szoktak matekozni, hogy kiderítsék, visszahozná-e a pénzt a beruházás. Az európai Airbus repülőgépgyártó vezetőségének például fogalma sincs, hogyan fogja érinteni a vállalat költségeit a vámháború.
A történet következő fejezete, ha folytatódik az elkezdett mese, megjósolható
Nem jobb a helyzet a könnyűiparban sem. A német Puma sportszergyártó részvényei elvesztették értékük negyedét az Észak-Amerika és Európa közt kialakulóban lévő kereskedelmi háború miatt. A vállalat elbocsátásokat jelentett be. A spanyol és a francia szeszesital-gyártók azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy mentesítse amerikai versenytársaik termékeit az új vámok kiszabása alól, mert a válaszlépések nyomán végül mindkét fél nagyon rosszul járna. Hasonló helyzetben és állásponton vannak a francia luxustermék-gyártók. Az Egyesült Államok 1500 legnagyobb vállalata közül 900 jelezte, hogy Trump új vámtarifái megcsapolhatják profitját. A történet következő fejezetével kapcsolatban vélhetően Justin Onuekwusi, az St. James’s Place befektetési cég egyik vezetője fogalmazott a legérthetőbben.
Szerinte a legnagyobb kockázat az, hogy a vállalatok a bizonytalan gazdasági környezetben leállítják beruházási-fejlesztési kiadásaikat, miközben az állásukat veszélyben érző és az inflációtól tartó végfogyasztók visszafogják vásárlásaikat. Más szóval Trump vámtarifái elvezethetnek a gazdaság nagy leállásához úgy, hogy senki sem tudja, mi következik azután.
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök telefonon egyeztettek szombaton – azt nem tudni, hogy a NIS felvásárlása is szóba került-e. 
