2018 első négy hónapjában 332 milliárd forint bevételt könyvelhettek el a vendéglátóhelyek, ami közel 6 százalékos növekedést jelent. Ez jobb, mint a 2017-es év eredménye, akkor 4 százalék alatt ragadt a növekedés mutatója, miközben akkor első lépcsőben 27 százalékról 18 százalékra csökkent az áfa. Ugyanakkor úgy tűnik, az 5 százalékos áfakulcs már hozta a maga formáját – írja friss elemzésében a Blokkk.com.
A kereskedelmi szakblog cikke szerint 2018-ban eddig 5-6 százalékkal emelkedtek az éttermi étkezés árai, ami azt jelenti egyik oldalról, hogy ha a vendégnek több a pénze, akkor szívesebben és többet jár vendéglőbe. A vendéglősök viszont úgy emeltek árat, hogy közben 2018 elejétől 5 százalék lett az áfa, ami 11 százalékos árcsökkenést jelenthetne. Ha a kettőt összeadjuk, akkor bizony csinos mérték kerekedne ki belőle, tehát jutott a vendéglátósoknak némi pénz az árak emeléséből és az áfakulcs csökkentéséből.
Ahol rosszul járnak a cafeteria bedarálásával
A munkahelyi vendéglátás kisebb szelete a vendéglátóipar egészének, súlya 12 százalék körüli. Az év első négy hónapjának 43 milliárd forintos forgalma ugyanis 5-6 százalékos visszaesést takar, úgy, hogy egyik hónapban sem volt növekedés. Az árak persze itt is emelkedtek, ugyanakkor a képhez hozzátartozik, hogy a munkahelyi vendéglátásban nem volt áfakulcs csökkentés. Pedig ezek szerint jól jött volna itt is. És ha 2019-től megvágják a cafetériákat, akkor annak egyik kárvallottja a szolgáltatók közül a munkahelyi vendéglátás lesz.
Kevesebb helyen ehetünk
A Blokkk.com cikke szerint 2013-ban 50 ezer alá csúszott a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma, az elmúlt két évben pedig 45-46 ezer körül mozgott. Az éttermek, büfék, cukrászdák, szórakozóhelyek, kocsmák száma egyaránt lassan, de folyamatosan csökkent.
Meglepő módon ugyanakkor a munkahelyi vendéglátóhelyek száma emelkedett az elmúlt években, így volt ez 2017-ben is. 2013-ban öt és félezer volt a számuk, ami 2017 végére megközelítette a hatezret.
Mennyit lehet keresni pincérként?
Az éttermi vendéglátásban a fizikai dolgozók létszáma 2018 áprilisában 45 és félezer volt, a havi bruttó átlagkereset 177 ezer forint. Egy évvel korábban a pincérek, szakácsok létszáma 41 ezer volt, tehát valamelyest emelkedett. Az éttermi fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 164 ezer forint volt 2017 áprilisában. Miközben hatalmas munkaerőhiányról panaszkodnak a vendéglátósok, főleg a nyári, idegenforgalmi időszakban.
Előbbi azt jelenti, hogy mindent mérlegre téve a nagyobb forgalom, az áfakulcs csökkentés és az áremelés mellett 8 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete. Ez bizony elmarad a nemzetgazdaság 10 százalék feletti bérnövekményétől.
Rég volt ilyen jó formában a magyar fizetőeszköz. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
