A repülés már a koronavírus előtti időkben sem volt éppen kellemes időtöltés, a világjárvány elvonultával azonban közel elviselhetetlenné válik majd, fejtegeti az Atlantic cikke.
A pandémia ugyanis minden valószínűség szerint olyan biztonsági változtatásokat hoz el a légiközlekedésben, melyek rendkívül kényelmetlenek és időigényesek - ráadásul jó eséllyel velünk is maradnak, amíg repülés lesz a világon. Meg világjárvány.
Békeidőben se volt ez jó
A normális, vagyis még a világjárvány előtti repülés, azon túl, hogy a tömegközlekedés leggyorsabb módja, tulajdonképpen csak kényelmetlenségekkel jár, kezdve a járatindulás előtt szükséges, korai reptérre érkezéssel, a becsekkolás állomásain való átbukdácsoláson és "a túlárazott etetőrészlegen" való étkezésen át a kényelmetlen, szűkös lábterű ülésekben való nyomorgásig.
Egy járattörlés vagy -átidőzítés iszonyatos fejfájást okoz az érintett utasok többségének, a feladott poggyász túlsúlyáért, de pláne a jegymódosításért elkért plusz összegek pedig rendre felháborítóan magasak. De tényleg, repülni akkor sem egy fáklyásmenet, ha végül minden optimálisan történik. Most persze semmi sem történik optimálisan ebben az iparágban.
Azt már mindenki kívülről fújja, milyen nagy ütést mért a koronavírus a légiközlekedésre: a létező összes ágazat közül talán ezt sebezte meg a legjobban a pandémia miatti világszintű leállás. Az is biztosnak tűnik, hogy ez az iparág ott lesz a gödörből a legnehezebben kimászók között.
Az Airlines for America csoport kimutatása szerint idén áprilisban 98 százaléknyit zuhantak az észak-amerikai repülőjegy-foglalások a megelőző éviekhez képest, illetve abban a hónapban az átlagos belföldi járatok 12,5 százalékos utastöltöttséggel közlekedtek, mely nagyon hamar tovább csökkent 10 százaléknyira.
Hasonló a helyzet a világ nagy részén, így nálunk is: a Budapest Airport vezére például nemrég arról beszélt, hogy a ferihegyi utasszám áprilisban 99,5 százalékkal csökkent.
Most meg aztán pláne nem jó
Amikor végül sikerül is gatyába rázni a világgazdaságot, a légiközlekedésre akkor is elhúzódó, tartós szenvedés vár, nyilatkozta az Atlanticnak egybehangzóan több közgazdász, mérnök, iparági elemző és pilóta.
És a legfontosabb tényezőkre, melyek kirángathatnák a gödörből, a légiiparnak nincs is ráhatása. Jon Ostrower, a The Air Current légiközlekedési szaklap szerkesztője két sarkalatos pontot azonosított. Ezeken múlik, visszatérnek-e az emberek a repüléshez:
Az egyik a védőoltás. Ez kell ahhoz, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat, amikor a reptérre mennek vagy 150 idegennel együtt repülnek. A másik az utazáshoz szükséges pénz megléte. Van állásod? Van elég pénzed ahhoz, hogy egyáltalán eltűnődj azon, hogy elvidd-e a családodat nyaralni? Ezek a dolgok kontrollálják a légitársaságok jövőjét, akiknek pont ezekre semmi ráhatása nincs.
És hogy mikor tér vissza minden a rendes kerékvágásba repülésügyileg? A megkérdezettek többsége szerint "talán négy vagy öt év múlva", de olyan is volt, aki azt mondta, "soha."
Oké, de milyen lesz a repülés, amikor véget ér a világjárvány?
Úri huncutság lehet a jegyvásárlásból
Valószínűleg kevesebb járat között lehet majd válogatni, valószínűleg drágább jegyárakkal, hiszen alacsonyabb töltöttségű járatokkal a légitársaságok működése veszteséges. Már most is nehezen találni a néhány hónappal ezelőtti értelemben vett olcsó repjegyeket.
A jegyárakat a légitársaságok annak érdekében viszik lejjebb, hogy ezzel stimulálják a keresletet, ám most, hogy széles körűen amúgy sem lehet utazni, mindez már nem áll az érdekükben. És egy darabig ez még így is marad.
Helane Becker légiközlekedési elemző szerint, ha mégis kifogunk valami olcsó jegyet, számíthatunk arra, hogy a megérős járatok java részét akár az utolsó pillanatban törlik, hogy a társaságok a lehető legkevesebb gépbe pakolják át és sűrítsék be a forgalmat.
Az alacsonyabb jegyárak akkor térnek vissza, amikor a légiközlekedés keresete elkezd a régi szint felé nőni, így ismét beindul a cégek között az árverseny, mondta egybehangzóan több szakértő. Addig nincs értelme árakat csökkenteniük.
Becsekkolás és biztonság kínai módra
Kínában nagy testhő-mérő kapukon kell átsétálnia mind a kimenő, mind a bejövő légiutasoknak a 2002-2003-as SARS-járvány óta. Ez a távol-keleti különlegesség léphet át nemsokára az egzotikumból a hétköznapi kategóriába a nyugati féletke repterein is a koronavírus miatt. A kapuk riasztják a biztonságiakat, ha valakinél lázat érzékelnek, a megemelkedett testhőjű utast pedig félrevonják, és külön vizsgálatnak vetik alá. Már most több légitársaság kötelezővé tette az egészségügyi maszk viselését a becsekkoláskor - ez hamarosan szintén normává válhat.
Minden le fog lassulni: a feladott poggyászok fogóit valószínűleg fertőtlenítenie kell az utasnak, mielőtt átadja a személyzetnek. Az sem kizárt, hogy a fedélzetre való poggyászfelvitel tilossá, a poggyászfeladás pedig így kötelezővé válik - mert a fedélzetre vihető csomag fertőzésveszélyt jelenthet, márpedig ezek potenciálisan érintkezhetnek a többi utassal.
Igaz, a fedélzeti poggyász kiiktatásával az utasfelvétel átvilágítós szakasza gördülékenyebbé válna: ha nincs nálad táska, nem kérhetik, hogy kipakold. Ebben az esetben tehát csak a kabátokat kellene a műanyag tálcákra tenni az átvilágításkor, így kevesebb tálca fertőtlenítésére lenne szükség. (A tálcák fertőtlenítése most, erősen visszafogott utasszámnál még nem okoz gondot, normál ügymenet esetén, azonos tálcaszámnál már probléma lenne, mondta az Atlanticnak egy szakmabeli.)
Ami már most van: kézfertőtlenítő-állomások és a sorbanálláskor szükséges távolságtartást megkönnyítő jelölések a padlón.
Takarítógépekké változunk az utastérben
Nagy kérdés, hogy mi lesz a középső ülésekkel. Már most bevett szokás, hogy a légitársaságok a társadalmi távolságtartás érdekében csak a folyosó felőli és az ablak melletti ülést értékesítik. Ezt egyelőre azért teszik meg ilyen könnyű szívvel, mert amúgy is alig vannak utasok a repülőn. Ha később visszaáll az ülések iránti hagyományos kereslet, akkor viszont ez a gyakorlat problémás lesz, hiszen ebben az esetben anyagi bukás lenne nem eladni a középső helyeket.
Egyébként megjelentek már tervek a szélső ülések még hatékonyabb elszeparálására, ezekben plexilemezt rögzítenének a középső, ki nem használt ülésekre, ahogy ez ebben a cikkben is látható.
Erősen javallott lesz mindenkinek a fedélzeti maszkviselés. Az sem fog ártani, ha az utasfogadás előtt letakarított üléseket mindenki még egyszer maga is letörli fertőtlenítős kendővel, mielőtt helyet foglalna. Törölgethetünk magunkon kívül más dolgokat is a repülő vécéjében, például a kilincset, mielőtt hozzáérünk. A gépek személyzete elvileg már most maszkos-kesztyűs - ez a továbbiakban is így maradna.
Várhatóan sokkal kevesebb párnát és takarót osztogatnának, de az is lehet, hogy ezeket egyszerűen kivezetnék a járatokról. Legalább a korona-védőoltás kifejlesztéséig.
Landolás után
Kevéssé fog meglepetést okozni, de az Atlantic cikke egyrészt valószínűsíti, hogy minden egyes reptér ellenőrizni fogja a beérkező utasok testhőjét is, és a fentiek után az sem újdonság, hogy a szerző szerint ajánlatos lesz fertőtleníteni a poggyászunkat, miután felszedtük a futószalagról. Ha nincs hőemelkedés, minden utas szabadon távozhat.
Bonyolultabb helyzetben van a repülő személyzete: az egyik megkérdezett amerikai pilóta szerint elképzelhető, hogy a nemzetközi járatok dolgozóit a visszaútig karanténban tartják, vagyis külön busszal viszik majd őket egyenesen a hoteljükbe, itt pedig a szobájukban kell maradniuk, amíg értük nem jönnek, hogy feltegyék őket a retúrjáratra.
Hogy ezek közül a jóslatok közül melyik jön be, az persze majd akkor tud csak kiderülni, amikor valamelyest normalizálódik a légiközlekedés helyzete. Ez a jelek szerint azért még nem holnap lesz.
A cikk eredetileg laptársunkon, az mfor.hu-n jelent meg.
Aleksandar Vucic szerb elnök a hanyatló Nyugat-római Birodalomhoz hasonlította Európát. 
