Karakoram országút

A Pakisztánt és Kínát összekötő utat időnként a világ nyolcadik csodájaként is szokás emlegetni, mivel amellett, hogy a legmagasabb pontja közel 4600 méterrel van a tengerszint felett, hihetetlenül nehéz körülmények közt épült, hegyek közt kivájva 1966 és 1979 közt.

(Wikimedia Commons/Mohib Baig)

A nagyközönség számára 1986 óta nyitott úton sziklaomlások, földcsuszamlások, havazások, áradás, állatcsordák és száguldozó sofőrök veszélyeztetik a közlekedőket.

Pánamerikai autópálya

A PAH alapvetően nem lenne veszélyesebb, mint az átlagos amerikai autópálya, csakhogy az Alaszkától egészen Chiléig húzódó útvonal némelyik szakaszán egyáltalán nem életbiztosítás áthaladni.

(Wikimedia Commons/Tedbarth)

Mexikóban és más közép-amerikai országokban a drogkartellek jelentenek fenyegetést, míg Panamában a FARC kormányellenes gerillái előszeretettel rabolják el az óvatlanokat, hogy aztán váltságdíjért tartsák őket fogva.  A több mint 48 ezer kilométer hosszú utat csupán csak egy 96 kilométeres szakasz töri meg, a Darién Gap Panama és Kanada között, itt még nagyobb a FARC hatalma.

Szecsuán-Tibet autópálya

A Csengdut és a tibeti főváros Lhasát összekötő autópálya amellett, hogy 2028 kilométer hosszú, más szempontból is veszélyes – a legmagasabb pontja mintegy 6000 méteren van, ezért az erre utazók közül sokan rosszul lesznek a magaslati betegség, és az 1954-es megnyitás óta évente több ezer ember életét követeli ez az útvonal.

Szibériai út Jakutszk felé

Szibérián átutazni mindig komoly kihívás, de a Csontok útjának keresztelt, nagyrészt lebetonozatlan út még az átlagosnál is nagyobb megterhelést jelent.

A Csontok útján jelentősen könnyebb télen utazni, mivel ekkor a föld és a víz is fagyott, viszont nyáron, mikor sokat esik, hajlamos brutális sártengerré változni, amin csak a legkeményebb terepjárók tudnak átkelni. Ráadásul a kialakuló óriási forgalmi dugókban gyakoriak a rablások is.

Guoliang alagút

Mikor a kínai kormány úgy döntött, hogy nem éri meg azzal vacakolni, hogy kiépítsenek egy olyan utat, amit csak 300 ember használna, 13 helyi fogta magát és alagutat fúrt a tömör sziklafalon keresztül. Az 1977-ben megnyílt alagút 4,5 méter magas és 3,5 méter széles, és esős időben gyakorlatilag járhatatlan.

(Wikimedia Commons/山海风)

Észak-Yungas út

A bolíviai La Paz és Coroico közt húzódó, egyébként „halálútnak” keresztelt, közel 65 kilométeres útszakasz legfőbb jellemzői több mint 900 méteres szintkülönbség esés, valamint közel 200 hajtűkanyar. 2006 óta 200-300-an halnak meg itt átlagosan évente, de szerencsére ez a tendencia javulni látszik, ugyanis a legveszélyesebb útszakasznak már van egy lebetonozott, kétsávos alternatívája.

(Wikimedia Commons/Alex Proimos)

Tündéri rétek útja

Angyali neve ellenére a Nanga Parbet hegy lakói által épített pakisztáni út a világ legveszélyesebbjeként számon tartott út, amit csak a legkeményebb idegekkel rendelkezők keresnek fel.

(Wikimedia Commons/Rameez Javed)

A több száz éves, 16 kilométeres útvonalat csak nyáron lehet használni, és megépítése óta nem volt karbantartva, ezért néhány helyen alig járható, ráadásul sehol sincsenek kiépítve korlátok.