Hét ponttal, kimagaslóan nőtt a magyar fogyasztók bizalmi indexe a másodikról a harmadik negyedévre, és ez a mostani 64 pont már a globális pénzügyi válság előtti időszakot idézi. Ennél nagyobb indexet nálunk a közelmúltban csak 2010-ben mért a Nielsen hatvanhárom országban végzett kutatásai során.

A magyarországihoz hasonló vagy nagyobb arányú növekedést a második negyedévről a harmadikra még hat országban mértek: Horvátországban (73-as index), az Egyesült Királyságban (106), Észtországban (84), Brazíliában (84), valamint Thaiföldön (108) és Hongkongban (95).

Ha az európai fogyasztói bizalom átlag 81 pontjának tükrében a visegrádi négyek többi országának és Romániának a mutatóit nézzük, akkor listavezető a csehek 99 pontos indexe (+1 a második negyedévhez képest). Következik Lengyelország 91 ponttal (+4), Románia 87 ponttal (+1), valamint Szlovákia 81 ponttal, ahol a mutató az előző felméréshez viszonyítva változatlan maradt.

A bizalmi index három összetevője közül a magyar fogyasztók a harmadik negyedév során legoptimistábban – mint mindig – személyes pénzügyi kilátásaikat ítélik meg. Azokat ugyanis a válaszadók 24 százaléka látja kitűnőnek vagy jónak a következő tizenkét hónapban. Ez az arány a második negyedévben 19 százalékot ért el.

Elkezdtünk költekezni

Jelentősen javult hazánk fogyasztóinak vásárlási kedve. A második negyedévi 17 százalék után a megkérdezettek 23 százaléka tartja a felmérés időszakát megfelelőnek arra, hogy beszerezze mindazt, amire szüksége van, ha figyelembe veszi az árakat és saját pénzügyi lehetőségeit.

A munkahelyi kilátásokat pozitívnak a megkérdezést követő tizenkét hónapban a magyar válaszadók 19 százaléka tartja; ez az arány 4 százalékponttal nagyobb, mint a második negyedévben.

De mitől félünk?

Befolyásolja a fogyasztók hangulatát az is, hogy mi aggasztja őket. Ebből a szempontból a magyarok az európai átlagtól eléggé eltérően ítélik meg helyzetüket a harmadik negyedévben. Nálunk az adóssága okozza a legnagyobb gondot első vagy másod sorban a legtöbb válaszadónak (24%), majd az egészség (23%). Utána egyaránt 19 százalék mondja a munkahelyek biztonságát, bevándorlást, terrorizmust és a gazdaság helyzetét,

A fogyasztói bizalom javulása tükrözi, hogy a kiskereskedelmi forgalom idén eddig az inflációt jóval meghaladó mértékben emelkedett.

Miben különbözünk Európa más országaihoz képet?

Ha az európai fogyasztók átlagát nézzük, akkor legnagyobb arányban továbbra is a terrorizmus miatt aggódnak. Azt ugyanis, hogy első vagy második legnagyobb gondjuk a terrorizmus, tíz válaszadóból átlag majdnem hárman (29%) mondták.

Ez új rekordot jelent Európában, és öt százalékponttal több, mint a második negyedév során. Utána következik a gazdaság helyzete, amit a megkérdezettek átlag 19 százaléka említett. További sorrend: munkahelyek biztonsága (18%), egészség (17%), energia számlák emelkedő összege áramnál, gáznál, fűtésnél, stb.(14%), adósság, háború, élelmiszer árak emelkedése (mindháromnál 11%), és csak azután jön a bevándorlás (9%) az átlagos mutatók európai rangsorában.

Bizakodó németek

Európa huszonhat országában erősödött a fogyasztói bizalom a vizsgált harmincnégy piac közül. A munkahelyi kilátások megítélésében legoptimistábbak továbbra is Németország válaszadói maradtak: 60 százalékuk látja a helyzetet a következő tizenkét hónap során kitűnőnek vagy jónak. Ugyanebben a témában az Egyesült Királyságban tíz százalékponttal 46-ra emelkedett a pozitív vélemények aránya, nyolccal Svédországban és Hollandiában 42-re, illetve 41-re, héttel-héttel Lengyelországban 37-re, Svájcban pedig 56-ra. Az európai átlag itt 32 százalék.

„Nehézkesnek látszanak az európai gazdaságok, és terjed a pesszimizmus az európai növekedés folytatódásával kapcsolatban, bár az infláció újabban emelkedett a kontinensen” – mondja Louise Keely, a Nielsen szenior elnökhelyettese. Ez azonban a fogyasztói bizalmat egyelőre nem érinti. Aminek lényeges oka lehet, hogy a munkaerő piac sok helyen továbbra is erősödik, és azért más irányokban is javulhat a helyzet” – mondja Barta Mónika, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója.

Jelentős különbségek az egyes országok között

Világszerte átlagosan stabil maradt a fogyasztói bizalom; az átlag 99 pontos index eggyel nagyobb a második negyedévinél, és ugyanakkora, mint tavaly július-szeptember között. Viszont egyes országok mutatói drámaian eltérnek egymástól, és kifejezik a figyelemre méltó gazdasági különbségeket, állapítja meg a Nielsen jelentése a kutatási eredményekről. Például Európában az indexek a dániai 107 és az ukrajnai 50 pont közt mozognak, miközben az optimizmus száznál kezdődik. Még jobban szóródnak a bizalom számai Ázsiában és Óceániában, a 133 ponttal világelső India, valamint a globális rangsorban utolsó Dél-Korea 46 pontja között.