Először is fontos tudni, hogy különböző jelölés található az előrecsomagolt és a nem csomagolt élelmiszereken. Ez nem meglepő, hiszen teljesen másképp lehet tájékoztatni a vásárlókat egy egyszerű zsömle és egy dobozos sajtkrém esetében - hívja fel figyelmet a Nébih tájékoztatójában.
A nem csomagolt élelmiszerek
Ebbe a csoportba tartoznak azok a termékek, amiket közvetlenül a végső fogyasztónak kínálnak csomagolás nélkül (pl. zsemle a boltban); azok az élelmiszerek, amelyek csomagban vannak ugyan, de azokat a végső fogyasztó kérésére csomagolnak az értékesítés helyén (pl. 10 dkg párizsi kiszolgálása a csemegepultban); illetve azok, amelyeket a forgalmazás helyén, viszont a fogyasztó távollétében csomagolnak be előre (pl. frissen sült grillcsirke zacskóban).
Az ilyen termékeknél a legfontosabb, hogy az allergénekről tájékoztassák a felhasználót, még a vásárlás előtt. A konkrét allergén összetevőt többféleképp is meg lehet adni. Például a pultban lévő termékek mellett táblákon kiírva, vagy az étlapon feltüntetve. Ha nincs kiírás, szóban is kérhetünk tájékoztatást, de ebben az esetben is kell lennie egy kiírásnak egy jól látható helyen, hogy ez az információ kérhető, például ha egy táblán feltüntetik, hogy az allergén információkkal kapcsolatban kérdezze az eladót. Az allergénekre vonatkozó tájékoztatás akkor nem kötelező, ha az élelmiszer neve egyértelműen utal az allergénre (pl. „Búzakeksz”).
Az allergéneken kívül a nem csomagolt termék mellett annak megnevezését kell kiírni, és édesítőszer használata, ill. esetlegesen felhasznált azoszínezékek esetén ezekre is utalni kell.
Továbbá szintén fontos előírás, hogy a nem csomagolt termékek esetén a vásárlók pl. a kereskedelmi egységekben, cukrászdákban a termék egyéb fontos adatairól is kérdezhetnek, mint például annak összetevői, és ezt az információt a forgalmazónak meg kell tudni adnia.
Az előrecsomagolt élelmiszerek
Az előrecsomagolt élelmiszereken jóval több dolgot kereshetünk a címkén.
Először is fontos az élelmiszer neve. Ez talán egyértelműnek tűnik, pedig nagyon fontos, hiszen a nem megfelelő név könnyen becsaphatja a vásárlót. A névnek mindig utalnia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy kezelésére (például sűrített, gyorsfagyasztott). A gyártók használhatnak fantázianeveket is, de ezek nem helyettesíthetik az élelmiszer előírt megnevezését.
Ezen kívül a nettó tömeget is meg kell találnunk a csomagoláson, amibe a csomagolóanyag nem számít bele. Ez nagyon fontos információ lehet mind a tudatos étkezés, mind az otthoni főzés esetén.
A termék összetevőire szintén érdemes vetni egy pillantást, és természetesen itt is meg kell találnunk az allergiát okozó anyagokat, mindezt úgy, hogy a vásárló számára könnyen észrevehető és olvasható legyen. Erre egy gyakori megoldás például, mikor a termék összetevői közül vastagon szedett betűvel írják az allergéneket.
A lejárat idejét is vegyük figyelembe. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszer meddig őrzi meg a minőségét (a címkén „Minőségét megőrzi:” felirat van), viszont a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszerek már nem is fogyaszthatók a lejárati dátum után (a címkén „Fogyasztható:” felirat van).
A gyártó/forgalmazó nevét és elérhetőségét is meg kell találnunk a címkén. Ez segíti az azonosíthatóságot, és probléma esetén is segítségünkre lehet. Épp ezért, postafiók számmal nem is adható meg a cím.
Továbbá a származást vagy eredetet is jelölni kell egyes termékeknél (pl. olívaolaj, méz, tojás). Ezen kívül abban az esetben kötelező a jelölése, ha egyébként ennek elhagyása jelentős mértékben félrevezethetné a vásárlót az élelmiszer valódi származásáról.
Ezen kívül 2016. december 13-tól már kötelező lesz – néhány kivételtől eltekintve – minden csomagolt élelmiszeren feltüntetni a tápérték jelölést is. Persze az addig legyártott termékeket nem kell levenni a polcról, a lejárati ideig még forgalmazhatóak lesznek azok a termékek is, amelyeken nem található tápérték jelölés. A kötelezően feltüntetendő adatok a zsír (amelyből telített zsírsavak), a szénhidrát (amelyből cukrok), a fehérje és a só.
A legújabb szabályozás már előírja a csomagoláson használható betűméretet is. Olyan termékeket keressünk tehát, aminél nincs szükség nagyítóra a jelölések elolvasásához.
Vannak még termékenként változó szabályok is, például az értékesítés előtt fagyasztva tárolt, majd kiolvasztott termékek esetében az élelmiszer nevéhez hozzá kell fűzni a „kiolvasztott” megjelölést.
Szintén jelölni kell az imitátumokat. Tehát ha a gyártó helyettesít egy megszokott összetevőt, a megnevezés közvetlen közelében meg kell adni a helyettesítő elemet, például „pizzafeltét – növényi zsírral”. Ha a húskészítmény burkolata nem ehető, azt is fel kell tüntetni, például „kolbász nem ehető bélben”.
Estére ugyanis erősödött a forint. 
