Kína mindig is kiemelt fontossággal bírt az informatikai óriáscég számára, a kelet-ázsiai piac teljesítménye ugyanakkor jelentősen elmarad a várakozásoktól. Steve Ballmer, a cég vezérigazgatója májusban úgy fogalmazott: az előzetes becslések szerint a kínai az amerikai bevételeknek mindössze öt százalékát teszi ki. Ez nagyjából két milliárd dollárt jelent, tavaly ugyanis 36,2 milliárd dollárt könyvelt el a cég az Amerikában. Ballmer szerint a teljesítmény elmaradásának oka elsősorban a kínai kalózkodásból származó bevételkiesés.
A Microsoft az év során már több fronton erősített Kínában. November végén jelentették be, hogy az 1998-ban alapított kutató- és fejlesztőközpont mellé egy másodikat is felállítanak Pekingben. Az intézmény az online szolgáltatások, így a Bing, az Adcenter és az MSN ágazataira fókuszál, ezen túl kínai és ázsiai befektetéseinek centrumaként szolgál majd. A cég júliusban jelentette be, hogy megállapodást kötött a kínai keresőóriással, a hazai piac 76 százalékát uraló Baiduval. Az együttműködés értelmében a Microsoft által kifejlesztett Bing keresőmotorja szolgáltatja majd az angol nyelvű találatokat a Baidun, jelentős hozzáférést biztosítva ezzel a 485 millió felhasználót jegyző kínai internetpiachoz.
Az amerikai vállalat a mobiltelefonok kínai piacán is erősít: októberben nyitotta meg a Marketplace nevű szoftveralkalmazásokat kínáló online áruházát, melyet a kínai fejlesztők számára is elérhetővé tett. A Microsoft ettől a Windows telefonok keresletének fellendítését és a rivális Apple és Google megszorongatását reméli a világ immár legnagyobb okostelefon-piacán.
A haderő 1000 milliárd dollár értékű fejlesztését ígérte Donald Trump elnök, a West Point katonai akadémia végzős diákjai előtt szombaton. 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
