Ha valamilyen háztartási gépünk, berendezésünk, elromlik vagy legalábbis eléggé megöregszik ahhoz, hogy már ne lássa el megfelelően rendeltetési célját, akkor azt vagy megjavíttatjuk, felújíttatjuk, vagy lecseréljük egy újra. Míg egy mikrosütőnél vagy akár egy hűtőnél viszonylag könnyű dolgunk van mindkét esetben, a kazánok esetében messze nem olyan egyszerű a helyzet - és nem csak azért, mert sokkal több pénzbe kerül a projekt, mint egy átlagos háztartási kis- vagy nagygép esetében.
Egyrészt a kazánok esetében hatványozottan igaz, hogy nem szabad megvárni, amíg az eszköz elromlik. Mikrosütő (vagy hogy nagyobb értékű használati cikket mondjunk: akár autó) nélkül azért el lehet éldegélni, de ha a tél közepén napokig-hetekig nincs otthon fűtés és/vagy melegvíz, az nagyon megkeseríti az életünket és természetesen az egész család szempontjából egészségi kockázatokkal is jár. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres átvizsgálás és karbantartás fontosságát, különösen a fűtési szezon előtt.
Persze hiába a rendszeres karbantartás, előbb-utóbb minden kazán esetében eljön az az idő, amikor már nem működtethető tovább a készülék - legalábbis gazdaságosan biztosan nem. Az Immergas becslései szerint Magyarországon jelenleg 800 ezer - 1 millió közé tehető azoknak a kazánoknak a száma, amelyeket több mint 20 éve üzemeltek be. Mivel egy kazáncsere egy nagyszabású és költséges projekt, érthető, hogy sokan halasztgatják évről évre a berendezések cseréjét - pedig a régi, korszerűtlen kazánok javítása egyre költségesebb, egyre kevésbé érhetőek el a megfelelő alkatrészek és persze a hozzáértő szakemberek is. A kazáncsere-döntésben (nem számítva azokat az eseteket, amikor javíthatatlanul tönkremegy a régi kazán) általában éppen az a fő motiváció, hogy a javítás költsége túl magas, és egyre sűrűbben jelentkeznek a költséges hibák.
Pedig az is nyilvánvaló, hogy az új kazánok nem csak megbízhatóbban működnek: a fűtési költségek is alacsonyabbak korszerűbb eszközök használata esetén. Hogy mennyivel lehet csökkenteni a rezsiszámlát, az attól is függ, milyen régi technikát cserélünk le és milyen modern eszközt szerelünk fel. A modern kondenzációs kazánok lényegesen magasabb hatásfokkal működnek, mint a régi gázkazánok, ráadásul sokkal biztonságosabbak is: a legrégebbi, nyitott égésterű kazánok nem csak hogy az ingatlan légteréből veszik el az égéshez szükséges oxigént, hanem a szénmonoxid-visszaáramlás lehetősége is fennáll. A rezsiköltségek még tovább, akár extrém mértékben is lefaraghatóak akkor, ha a gázkazán mellé akár csak egy kisebb teljesítményű hőszivattyús megoldást is beüzemelünk: egy ilyen hibrid rendszer esetében a kizárólag megújuló energiát (a levegő, a talajvíz vagy a talaj hőjét) használó hőszivattyú segítségével biztosítható a fűtéshez szükséges energia nagy része; a földgázt használó kazán pedig csak akkor kapcsolódik be a folyamatba, ha a hőszivattyú kapacitása határához érkezik, illetve elsődleges szerepe a használati melegvíz előállítására koncentrálódik, amiből mindig gyorsan és sok kell.
Ezek mellett egyre többen veszik figyelembe a környezetvédelmi szempontokat is a döntéseik meghozatalánál, még ha ebben nem is rejlik spórolási lehetőség. A korszerű gázkazánok károsanyag-kibocsátása lényegesen alacsonyabb, mint az évtizedes berendezéseké, a korábban említett hőszivattyús megoldásoké pedig egyenesen nulla, gyakorlatilag közvetlenül nem terhelik a környezetet.
Bármilyen úton is jutunk el a kazán lecseréléséhez, a lehetőségeink nem korlátlanok: az Európai Unió irányelveit követve ma már Magyarországon sem lehet bármilyen kazánt felszerelni az ingatlanokba. Az uniós rendeletek minimális követelményeket szabnak meg egyebek mellett a forgalomba hozható kazánok fűtési és vízmelegítési hatásfokára, valamint a károsanyag-kibocsátásra is. A szigorú előírások következményeképp - a technikai részletek ismertetésétől most eltekintve - a gázkazánok közül csak kondenzációs technológiával működő berendezések felszerelése lehetséges ma már az Európai Unió teljes területén, így Magyarországon is. (Az uniós direktíva angol neve egyébként Energy related Products Directive, röviden ErP - az előírásoknak megfelelő berendezések nevében emiatt szerepel gyakran az EU ErP vagy hasonló megjelölés.) Természetesen nem tiltották be a meglévő, az ErP szabályozásnak nem megfelelő kazánok használatát, csere vagy új fűtési rendszer kivitelezése esetén azonban csak a megfelelő minősítéssel rendelkező eszközök közül válogathatunk.
Egy kazáncsere nem olcsó mulatság – főleg, ha a járulékos költségeket is figyelembe vesszük. A projekt megtervezésénél nem csak az új készülék árával és annak beszerelési költségével kell számolnunk: a régebbi technológiával működő kazánokhoz alkalmas kémények az esetek többségében nem felelnek meg a kondenzációs kazánokhoz, így a kémény felújítása, a füstgáz elvezetésének kiépítése is a projekt részét képezi. Meg kell oldani a képződő kondenzvíz elvezetését is, valamint sok esetben tervezési, engedélyeztetési költségek is felmerülhetnek. Egy 200-250 ezer forintos kondenzációs gázkazán felszerelése így a végére a teljes beruházás összköltsége elérheti vagy akár meg is haladhatja az egymillió forintot - ezt is érdemes figyelembe venni akkor, amikor a különböző alternatívákat értékeljük - más megvilágításba kerülhet például egy hőszivattyús hibrid-rendszer egyébként magasabb induló beruházási összege is.
Ami biztos: nem szabad megvárni, amíg régi készülékünk végleg felmondja a szolgálatot. A megfelelő kazán kiválasztása, beszerzése, adott esetben az engedélyek, kiviteli tervek elkészítése hetekbe is telhet, ahogy az elérhető szakemberek felkutatása is. A cserére tudatosan készülni kell, pénzügyi lehetőségeink és a piacon elérhető korszerű megoldások, valamint az aktuálisan elérhető állami támogatások áttekintésével egyaránt.
Kapcsolódó cikkünk: Fűtési kisokos a fától a hőszivattyúig: hogyan működnek? >>
Kemény héten vagyunk túl a tőzsdén, de vannak, akik örülhettek. 
