|
| New York felülnézetből |
Egy februári reggel Douglas Schiffer hosszú bejegyzést tett közzé Facebook-oldalán. „Pénzügyileg tönkretettek” – írta a 61 éves férfi, aki egy New York-i limuzin-szolgáltatónál volt sofőr. Szerinte a foglalkozása rabszolgamunka lett, erről pedig azok a politikusok tehetnek, akik hagyták, hogy a New York-i utcákat elárasszák az Uber és a hasonló személyszállítási szolgáltatások.
Végül bejelentette: „nyilvános áldozatot” fog hozni azért, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a sofőrök helyzetére. Nem sokkal később beváltotta ígéretét: a New York-i városházához hajtott, majd kocsijában főbe lőtte magát.
„Hiányzik a testvérem. Nagyon jó ember volt” – mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak George Schifter. A férfi arról is mesélt a német lapnak, hogy bátyja egyre reménytelenebbnek látta az anyagi helyzetét.
Volt, aki felakasztotta magát
A jelek szerint ezzel korántsem volt egyedül a szakmában. Múlt ősz óta hat taxisofőr vagy más utasszállító szolgáltatás alkalmazottja vetett véget önkezével életének. Nicanor Ochisor román bevándorló, aki több mint harminc évet taxizott a Nagy Almában, öngyilkossága előtt egyre elkeseredettebb sms-eket küldött barátjának. Arról panaszkodott, hogy 45 perce vagy egy órája nincs utasa.
Esténként indult taxizni, reggel a felesége váltotta. Alig látták egymást hét közben, de Nicanor még így is egyre kevesebbet keresett. Frusztrálta, hogy az Uber letarolta az ipart. Egy hideg márciusi napon végül felakasztotta magát Queens-i garázsában.
Családja az alternatív utazási szolgáltatót is okolja haláláért – azért, hogy egyre reménytelenebbnek látta jövőjét. „Depresszióssá tette, irritálta, valószínűleg dühítette a helyzete” – mondta fia, Gabriel Ochisor a New York Timesnak.
Szigorít New York
A városi taxis szakszervezetek mindenesetre egyre hangosabban követelik az alternatív személyszállítási szolgáltatók, az Uber, a Líft és társai megzabolázását, nem is eredmény nélkül. A héten a New York-i városvezetés számos szigorítást fogadott el: egy évre megtiltották például újabb hasonló szolgáltatók engedélyezését, és alapjövedelmet vezettek be a sofőröknek. Korlátozzák az Ubernek és a Lyftnek kiadható engedélyek számát is.
A FAZ szerint ezzel New York lett az első olyan amerikai város, amely gátat szab az ilyen cégek növekedésének. Három évvel ezelőtt már volt egy hasonló kísérlet, ami elbukott. Azóta azonban még keményebb lett a verseny: az Uber és társai hálózatába tartozó autók száma 15 ezerről 80 ezerre nőtt, amit a városatyák már nem nézhettek tétlenül.
Az alternatív szolgáltatók máshogy látják a helyzetet. Az Uber hevesen harcolt a korlátozások ellen, reklámkampányaiban pedig áldásként állította be tevékenységét. Azt üzente, hogy szélesebb rétegek számára tették elérhetővé a személyszállítást.
Nyomasztó szegénység
A taxis szakszervezet – amely New Yorkban nem csak a hagyományos értelemben vett taxisokat, hanem az összes sofőrt képviseli – hangsúlyozza, hogy nem betiltani akarják az Ubert vagy a Lyftet. „A túlkínálat ellen harcolunk” – mondta Bhairavi Desai, a szakszervezet vezetője.
Szerinte havonta kétezer autóval bővül a piac, és emiatt egyre kevesebbet keresnek a sofőrök. Az Ubernek és társainak dolgozók 85 százaléka például kevesebbet kap a minimálbérnél, ami nyomasztó szegénységet okoz, figyelmeztetett a szakszervezeti vezető.
Folyamatosan emelgetik a személyi kölcsönöknél igényelhető összeg maximumait a bankok, öt szolgáltatónál is 15 millió forintnál húzódik a felső határ. 
