Derűlátó a magyar lakosság az ország egészségügy helyzetét illetően. A GfK Egészségügyi Bizalmi Indexe szerint az emberek azt érzékelik, hogy az egészségügyben dolgozóknak, orvosoknak, nővéreknek köszönhetően folyamatos a betegellátás az intézményekben. Nőtt azok aránya, akik szerint már rövidtávon, akár egy év múlva a kórházak, szakrendelők, háziorvosi rendelők jobb anyagi körülmények között fognak működni, mint napjainkban.
„Az Egészségügyi Bizalom Index 2013. őszi eredményeiben a legszembeötlőbb az, hogy a lakosság az egészségügy helyzetét sokkal optimistábban látja, mint az egészségügyben dolgozó orvosok” – mondta dr. Csépe Andrea, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója, hozzátéve: „Tavaszhoz viszonyítva jelentősen javult az egészségügybe vetett bizalom a lakosság körében. Utoljára 2010-ben voltak ennyire pozitívak a lakossági vélemények.”
Okok pro és kontra
A kedvező adatok hátterében elsősorban a gazdasági helyzet javulását, az egészségügyi dolgozóknak juttatott béremelést, bérrendezést, a dolgozók nagyobb megbecsülését, a rezidens orvosok itthon tartását, az egészségügybe történő forrásbevonást, korszerűsítést, felújításokat és egyes gyógyszerek árcsökkentését említették. Ugyanakkor megjegyzik a béremelés nem kielégítő mértékét, az orvosok túlterheltségét, az orvosok elvándorlását, az ápolók csökkenő létszámát, a várólisták hosszát és a hálapénz kérdését.
Tovább nőtt azoknak az aránya, akik szerint „mindenképp érdemes figyelmet fordítani az egészségükre”, illetve a válaszadók 67 százaléka gondolja azt, hogy „mindenképpen vagy inkább érdemes odafigyelni az egészségére”. Ez jól tükrözi, hogy a lakosság saját egészségi állapotával kapcsolatos felelősségvállalása pozitív irányba mutat hazánkban is.
Vesztes háziorvosok?
„A lakosság pozitív véleményével szemben az egészségügy iránti bizalom az egészségügyi intézkedések hatásait saját bőrükön tapasztaló orvosok körében az egy évvel ezelőtti szintre esett vissza” – nyilatkozta Kertész Balázs, a Szinapszis kutatási igazgatója. „Különösen a háziorvosok körében nőtt azoknak az aránya, akik úgy vélik, saját intézményük rosszabb anyagi körülmények között működik most, mint egy éve és a közeljövőt sem látják optimistán” – magyarázta az okokat a szakember.
Ötéves távlatban az orvosok mindössze 12 százaléka számol a hazai egészségügy javuló tendenciájával; a többség – 45 százalék – szerint a helyzet tovább fog romlani és nem várnak jelentős javulást az egészségügyben. Elsősorban az alacsony béreket, az elvándorlást, az elöregedett és utánpótlás nélküli orvosi kart és az alulfinanszírozott ellátórendszert, a paraszolvencia negatív hatásait, a növekvő betegszámot említették.
Tavasz óta duplájára nőtt azoknak a szakorvosoknak az aránya (42 százalék), akik szerint műszert, berendezést nem érdemes vásárolni jelenleg az egészségügyben.
Az orvosok válaszaikban kedvező folyamatként nagyrészt a gazdaság fellendülését, a folyamatban lévő kórházberuházásokat, fejlesztéseket, a jövőbeli forrásbevonást, a bővülő finanszírozási lehetőségeket, valamint a bérrendezést értékelték.
Nem vették át, visszatért. 
