Ahogy év végi összefoglalónkban is írtuk, a tavaly nyáron tapasztalt masszív áremelkedés az év utolsó hónapjaira mérséklődött: novemberben csak 3, decemberben 4 százalékos éves élelmiszerár-emelkedést mértünk a hazai hipermarketekben. 2021 első Privátbankár Árkosár-felmérése viszont ismét gyorsuló tempójú drágulást jelez. Január 8-án jártuk végig három hazai hipermarket egy-egy egységét, hogy megnézzük, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke.
A KSH csütörtökön teszi közzé a decemberre és 2020 egészére vonatkozó árstatisztikáját - novemberre még a hivatal is lassuló áremelkedést jelzett az élelmiszerek körében. 2020 egészére viszont 8 százalék körüli élelmiszerár-emelkedést jeleznek előre a szakértők, ami messze az átlagos éves infláció szintje fölött alakul. A nyugdíjasok és az alacsonyabb jövedelműek fogyasztásában nagyobb szerepe van az élelmiszereknek, mint más társadalmi csoportok esetében - magyarán a jövedelmük nagyobb részét fordítják élelmiszerekre, ezért számukra nagyobb jelentősége van az élelmiszerárak alakulásának. Ahogy laptársunk korábbi elemzéséből kiderül: az idei év az előrejelzések szerint egy fokkal kedvezőbben alakulhat, de a 2021-es nyugdíjemelés szintjénél például jó eséllyel jobban fognak növekedni az árak az élelmiszer-üzletekben.
Történelmi csúcson a nagybevásárlás ára
Közel 14 éve tartó felmérés-sorozatunk friss epizódjában is az Auchan, az Interspar és a Tesco áruházaiban jegyeztük fel az árakat. A havi adatokat vizsgálva azt találtuk, hogy volt némi időbeli elcsúszás az áruházak árképzésében: decemberben a Tesco lefelé lógott ki a sorból (a másik két áruház 7 százalék fölötti havi áremeléséhez képest közel 1 százalékkal olcsóbb lett a kosár), januárban viszont épp fordított a kép. Az Auchanban és az Intersparban minimális árcsökkentést mértünk decemberhez képest, a Tesco viszont behozta az előző havi lemaradást 13 százalékos emelésével. A három áruház átlaga 4,1 százalékos havi áremelkedést mutat decemberhez képest.
Az átlagos kosárérték 22 379 forint lett januárban - ez új történelmi csúcsot jelent. A legutóbbi, 2020 szeptemberében mért rekordszintet kereken 100 forinttal múlja felül a mostani kosárérték. Tavaly januárhoz képest 9,1 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak a hazai hipermarketekben - utoljára 4 hónapja mértünk ilyen magas éves adatot.
Az elmúlt 10 év átlagát vizsgálva a mostani január magasan átlag fölötti: a hipermarketekben az év első hónapja nem feltétlenül szokott kiugró áremelkedést hozni az eddigi tapasztalataink szerint. Ahogy az alábbi grafikonon is látszik, az elmúlt 10 évben csak kétszer volt a mostaninál magasabb az éves áremelkedés szintje januárban, az elmúlt 10 év átlaga 3,68 százalék.
|
Jelentős különbség továbbra sincs az egyes hipermarketek között, az időben elcsúszó árképzési folyamatok ellenére a legolcsóbb és a legdrágább áruház között is csak 1011 forintos, mintegy 4,5 százalékos eltérést mértünk. A Tescóban hajszállal 23 ezer forint fölött volt a kosárérték, az Intersparban 1 forinttal 22 ezer fölött. Érdemben akkor tudnánk spórolni, ha mindent ott vásárolnánk meg, ahol a legolcsóbban adják: ebben az esetben akár 20 ezer forintból is megúszhatnánk a nagybevásárlást. Ehhez viszont mindhárom áruházat végig kellene járnunk, ami plusz erőforrásokat igényel és pandémiás helyzetben egyébként sem javasolt.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Tavaly a legnagyobb átlagos éves áremelkedést az alma, a tojás és a sertéspárizsi esetében mértük. A magas bázis miatt ez utóbbi kettő már nem szerepel a legnagyobb éves drágulást mutató termékek között, az alma azonban még most is vezeti a rangsort: 55 százalékkal kerül többe most, mint egy éve. Kávéért közel 30, étolajért több mint 20 százalékkal többet kell most fizetni, mint 2020 januárjában. 10 százalék fölötti éves áremelkedést mértünk még a felmérésben szereplő szénsavas üdítőnél és tömény szeszesitalnál, valamint az UHT tejnél, a tejfölnél és a sajtnál. Jelelentősebb, 10 százalékot meghaladó éves árcsökkenésről csak a tea esetében tudunk beszámolni.
Az előző hónaphoz képest szintén az alma drágult leginkább (átlagosan 47 százalékkal), de a szénsavas üdítők között is van, ami több mint 30 százalékkal drágábban került most a polcokra, mint egy hónapja. 10 százalék fölötti áremelkedést mértünk egy hónap alatt a banánnál, a krumplinál, a sertésmájasnál, a tejfölnél, valamint a pezsgőnél és a vizsgált tömény szeszesitalnál is. Egy hónap alatt csak az UHT tej lett legalább 10 százalékkal olcsóbb a górcső alá vett 30 élelmiszer közül.
Havi legolcsóbbak
Minden felmérésnél kiválasztunk 3 terméket és megvizsgáljuk, hogy azokat - márkára és minőségre való tekintet nélkül - hol adják a legolcsóbban. Ezúttal azoknak mértük fel a piacot, akik - önként vagy egészségügyi kényszerből - kerülnek valamilyen alapvető összetevőt, valamilyen szempontból "mentesen" étkeznek és vásárolnak.
Laktózmentes UHT tejet az Auchan és a Spar is 299 forintért kínál a legolcsóbban, mindkét áruházban sajátmárkás, 1,5 százalékos zsírtartalmú terméket találtunk ezért a pénzért. A Tescóban 319 forint volt a legolcsóbb laktózmentes UHT tej literje, az 1,5 százalékos Riska került ennyibe.
A legolcsóbb gluténmentes lisztet is egyforma áron adja az Auchan és az Interspar: 1199 forintért az előbbi Miklos's univerzális lisztkeveréket, az utóbbi Spar Free from lisztkeveréket kínál. A Tescóban is a Miklos's termék volt a legolcsóbb, de náluk 1399 forintot kértek kilójáért ottjártunkkor.
A legolcsóbb cukormentes, diabetikus táblás csokoládé mindhárom áruházban a Sweetab maltitot tartalmazó terméke volt, még az ár is megegyezett: a 60 grammos tábla 309 forintba került.
Hogyan számoltunk? Kosaras módszertan >>
Nem vették jó néven az ICC-t ért szankciókat.
