Egy kis Árkosár-történelem és módszertan
2021-ben 14. évébe lép a Privátbankár.hu Árkosár-felmérése. 2007 februárjában vettük be először három hazai hipermarket-lánc egy-egy egységét, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult 30 élelmiszerből álló mintakosarunk ára. A kosár összetételén nem változtattunk az elmúlt közel 14 évben: egy átlagos család nagybevásárlását igyekeztünk leképezni. Biztosan nincs két egyforma család, ráadásul ilyen időtávon már egy családon belül is jó eséllyel változnak a preferenciák, a kedvelt márkák, ételek, italok - bizonyos időszakokban több tojás fogy, máskor sörből veszünk kettővel többet vagy épp betárazunk lisztből a kijárási korlátozás miatt.
Az Árkosár azonban "örök" - hogy az adatok mindig összehasonlíthatóak legyenek, annak összetételén nem változtattunk. A fiktív kosarunkban vannak termékcsoportok, ahol referenciatermékeket határoztunk meg, azaz ezek árait hasonlítjuk össze, illetve vannak olyan termékek, ahol az adott csoporton belül minőségre való tekintet nélkül a legolcsóbbat keressük. (Mellesleg a referenciatermékek meghatározása különösen jól sikerült, tekintve hogy közel 14 év alatt még egy terméket sem kellett lecserélnünk annak megszűnése miatt.)
Egy változás azonban mégis volt, rajtunk kívül álló okok miatt. 2012 szeptemberében a Cora kivonult a magyar piacról, áruházait az Auchan üzemelteti tovább. A Cora helyét az Interspar vette át a felmérésben, így az továbbra is háromszereplős maradhatott; a 2012-nél régebbre visszatekintő összehasonlításoknál viszont csak az Auchan és a Tesco adatait használjuk. A havi és éves adatok elemzéséhez mindhárom áruház adatai rendelkezésünkre állnak.
Az Árkosár pontos összetételét hétpecsétes titokként őrizzük a felmérés kezdete óta. A felmérés alapján közzétett cikkek alapján természetesen a benne szereplő termékek azonosíthatóak, a pontos súlyokat, mennyiségeket, az egyes referenciatermékeket viszont nem hozzuk nyilvánosságra, ahogy azt sem, hogy pontosan mikor és melyik áruházba látogatnak el a felmérést végző munkatársak - ezt egyébként minden áruházlánc képviselői tiszteletben is tartják, egyetlen befolyásolási kísérlet sem történt a szereplők részéről. Az egyes áruházakba ugyanazon a naptári napon mennek el az árfelmérők, az eredményeket mindig a KSH inflációs adatközlése előtti napon publikáljuk.
Hónapról hónapra: a legdurvább hullám augusztusban kezdődött és októberig tartott
A 2020-as év rengeteg szempontból rendhagyó volt - a pandémia a kiskereskedelemben is gyökeres változásokat hozott. Az Árkosár-felmérések során olyan dolgokkal találkoztunk idén, amivel az elmúlt közel másfél évtizedben sosem: kijárási korlátozás, időseknek fenntartott bevásárlási idősáv, kötelező maszkviselés és persze tavasszal a tartós élelmiszereket érintő pánikszerű felvásárlási láz tarkította a cikkeinket. A nehézségekkel kiválóan megbirkóztak az áruházláncok, többször is jeleztük, hogy a járvány idején mutatott kereskedői magatartás a felmérésben részt vevő cégek részéről példaértékű - az ellátást zavartalanul biztosították, miközben megteremtették a biztonságos vásárlás feltételeit is. A járványhelyzet az Árkosár-felmérésekben sem okozott fennakadást, minden hónapban közzé tudtuk tenni változatlan összetételben az adatokat.
Januárban még nyoma sem volt a koronavírus-hatásnak, inkább a sertésből készült feldolgozott termékek kimagasló áremelkedésén bosszankodhattunk. Igaz, ennek hátterében is egy vírus állt: az afrikai sertéspestis borította meg a piacot annyira, hogy ekkortájt 20-30 százalékkal emelkedett a párizsi ára a boltokban. Emellett az alma is 30 százalék körüli éves áremelkedést mutatott - akkor még nem tudtuk, hogy ennél sokkal rosszabb is történik majd a legnépszerűbb gyümölccsel az év során.
Februárban döntöttünk először csúcsot az évben, először közelítette meg az Árkosár ellenértéke a 21 ezer forintot. A párizsi éves áremelkedése megközelítette a 40 százalékot, de a rizs és a tojás is 20 százalékot meghaladó mértékben drágult februárra. Ekkor találkozhattunk először azzal, hogy a hipermarketeknek kötelező kis zászlókkal jelölniük a húspultokban a termékek származási helyét.
Márciusra aztán megérkezett a koronavírus első hulláma (vagyis egy kis púpocska, amiről akkor még azt hittük, hullám - most az őszi-téli adatok mellett a grafikonon szinte nem is látszanak az oszlopok), és vele együtt a pánikvásárlás. A később (és valljuk be, már közben is) nyilvánvalóan indokolatlannak minősülő felhalmozás miatt esetenként üres polcok, szűkülő kínálat fogadta a vásárlókat. Hiány azonban még így sem nagyon volt semmiből, egyedül talán az élesztőre kellett időnként pár napot várni. (Élesztőt egyébként biztosan tonnaszám dobtak ki a szemétbe a vásárlók a lejárati idő elmúltával.) Márciusban szokatlanul nagy áremelkedést is mértünk minden áruházban - ebben azonban az év elejével beindult béremelési programok, a gyenge forint, az energiaárak emelkedése vastagon közrejátszott. Ez volt az a hónap, amikor elszállt az alma ára: 75 százalékkal volt drágább, mint 2019 márciusában.
Áprilisban még mindig dübörgött a pánikvásárlási láz, de továbbra is csak az élesztő volt hiánycikk - minden mást megvehettünk, legfeljebb nem a megszokott / legolcsóbb márkákból válogathattunk. Az árak magasan ragadtak, miközben megkezdődtek az első elbocsátások, sok cég függesztette fel tevékenységét (és küldte sok esetben fizetés nélküli kényszerszabadságra alkalmazottait). Az alma éves áremelkedése először haladta meg a 100 százalékot, azaz a gyümölcsöt több mint kétszer annyiért vehettük meg az első kijárási korlátozások alatt, mint egy évvel korábban - ennek hátterében a gyenge hazai termés és a forint gyengülése (amely az importból beszerzett termékek árát tovább emelte) állt.
Májusban tovább emelkedtek az árak, az Árkosár ellenértéke megközelítette a 22 ezer forintot. Pedig az alma "csak" 41 százalékot drágult éves összehasonlításban ebben a hónapban. Ekkorra kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy a tojás is dobogós lehet az áremelkedésben 2020-ban: rendszeresen 20-30 százalékos éves drágulást mértünk az egyes felmérésekben. Érdemi, tartósabb árcsökkenést egyetlen terméknél sem mértünk az év első öt hónapjában.
Júniusra a járványgörbéhez hasonlóan az Árkosár-grafikon is ellaposodott: a korábbi, 10 százalékot közelítő áremelkedés helyett alig 4 százalék fölötti éves drágulást mértünk a hipermarketekben. Az alma drágulása továbbra is 100 százalék fölött járt éves összehasonlításban, a tojás mellett alapvető élelmiszerek is 20 százalékot meghaladó mértékben drágultak. Ez volt viszont az a hónap, amikor beszakadt a krumpli ára: éves összehasonlításban harmadával lett olcsóbb. Ez volt a legnagyobb éves árcsökkenés, amit 2020 összes felmérésében egyetlen terméknél mértünk.
Júliusban viszont nem fékeződött tovább az áremelkedés - a hipermarketekben tulajdonképpen itt indult be igazán a "második hullám". 5 százalék fölé gyorsult az éves áremelkedés, két áruházban is csak 22 ezer forint fölött tudtuk megpakolni a kosarat. A krumpli továbbra is 30 százalék körüli árcsökkenésben járt, az alma pedig 100 százalékot közelítő áremelkedésben. A sertéshús-készítmények ára is magasan ragadt egész évben, a párizsi ekkor 30 százalékot közelítő emelkedésnél járt.
Augusztusban aztán elszálltak az élelmiszerárak: 10 százalék fölé került az éves áremelkedés mindhárom vizsgált hipermarketben. Az alma áremelkedése itt ért a csúcsra, 134 százalékkal került többbe, mint egy évvel korábban. A választék is beszűkült, volt olyan áruház, ahol a legolcsóbb alma kilójáért 900 (!) forintot kellett adni. A vizsgált termékek felénél kétszámjegyű áremelkedést mértünk, a banán és a krumpli ára csökkent csak érdemben.
Szeptemberben sem javult a helyzet, ismét 11 százalékot meghaladó mértékben emelkedett az Árkosár éves árindexe.
22 279 forinton szüketett meg minden idők legmagasabb Árkosár-értéke szeptemberben, ez a csúcs azóta sem dőlt meg.
Ebben a hónapban már az agrárminiszter is magyarázkodásra kényszerült az elszálló élelmiszerárak miatt: kedvezőtlen időjárással, alacsony kínálattal, az alapanyagok árának emelkedésével, a világpiaci árak változásával, növekvő bérköltségekkel és - új elemként - a gyenge forinttal magyarázta a kiugró áremelkedést. A termékek közül továbbra is az alma és a tojás vezette a drágulást, viszont ebben a hónapban 16 százalékkal olcsóbban szerezhettük be a csirkemellet, mint egy éve.
Októberben fékeződött az áremelkedés mértéke - a 8,3 százalékos éves áremelkedés jelentős, de elmaradt az elmúlt hónapok 11 százalékot is meghaladó számaitól. Kissé rendeződött az alma-kínálat, a duplázódás helyett már a másfélszeres árnak is lehetett örülni ebben a hónapban. A tojás viszont itt ért a csúcsra, 50 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. Érdemes kiemelni, hogy itt már javában benne voltunk a második hullámban, a levegőben volt az újabb kijárási korlátozások bevezetése, a tavaszihoz hasonló pánikvásárlási láznak azonban nyoma sem volt - ebben remélhetőleg nem az játszott szerepet, hogy az embereknek elfogyott a pénze, hanem az, hogy tanultak a tavaszi zűrzavarból.
Novemberre aztán meg is érkeztek a korlátozások, az élelmiszerárak emelkedésének tempója viszont tovább lassult - havi összehasonlításban az év legnagyobb árcsökkenéséről adhattunk jelentést. Éves szinten továbbra is emelkedtek az árak, a 3 százalékos mérték viszont a 2020-as felmérések közül a legalacsonyabb volt. Az alma 74 százalékos éves drágulása már sztenderdnek tekinthető idén.
Decemberben pedig azt tapasztaltuk, hogy a karácsonyi nagybevásárlás 4 százalékkal volt drágább idén, mint tavaly a hipermarketekben. 21 580 forintos kosárértékkel ért véget az év, a száraztészta, az étolaj és az ásványvíz vezette az áremelkedést az utolsó hónapban. Érdekesség, hogy december volt az egyetlen olyan hónap az évben, amikor az alma ára alacsonyabb volt, mint a megelőző év azonos hónapjában.
2020 toplistái: az alma elszállt, a krumpli olcsóbb lett
Összességében az éves átlagos áremelkedés természetesen az almánál volt a legmagasabb 2020-ban: elérte a 69 százalékot. A dobogó második helyére a tojás került 25 százalékos éves átlagos áremelkedéssel. A párizsi éves áremelkedése 22 százalékos volt. Az árcsökkenési toplista élén 2020-ban a krumpli végzett, az átlagos árcsökkenés 11 százalékos volt idén. A második helyen a csirkemell szerepel 3 százalékos átlagos árcsökkenéssel, a harmadik helyre a narancslé került -1,5 százalékkal.
Honnan futunk neki 2021-nek?
Végül készítettünk egy ábrát, amelyen azt mutatjuk be, hogyan változtak egyes élelmiszerek árai 2020-ban hónapról hónapra. Néhány érdekesebb terméket ragadtunk ki a felmérésben szereplő 30 közül. A 2019. decemberi árat vettük 100 százaléknak, az ez alatti értékek az adott hónapban értelemszerűen árcsökkenést, a 100 felett értékek áremelkedést jelentenek az egyes termékeknél. Érdemes azt is megfigyelni, hogy akkor járunk el helyesen, ha az év értékelésénél az átlagos áremelkedést vizsgáljuk, ahogy fentebb tettük - ha csak a decemberi adatokat néznénk, arra a téves következtetésre is juthatnánk, hogy idén egész olcsó volt az alma... (Az egyes termékek kiemelhetőek, ha az egeret a megfelelő sor fölé húzzuk. Az animáció az Újraindítás gombra kattintva újraindul.)
Újra csatlakoznának az Európai Unióhoz. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
