A napokban tette közzé a KSH a márciusi kiskereskedelmi forgalomról szóló statisztikákat - ebből kiderült, mekkorát dobott a bolti forgalmon a kijárási korlátozás előtti pánikvásárlás: az élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 15 százalékkal bővült az előző év márciusához képest. Ennek a folyamatnak a végén a Privátbankár.hu Árkosár-felmérésének előző, április 7-én publikált felmérése rég nem látott, 9 százalékot meghaladó éves áremelkedést mutatott ki a hazai hipermarketekben. 

A KSH pénteken teszi közzé friss, márciusra vonatkozó inflációs adait, melyek összevethetőek lesznek előző Árkosár-felmérésünk adataival. Az eltérő módszertannak köszönhetően most még előrébb tudunk tekinteni, és azt mutatjuk meg, hogyan alakultak az élelmiszerárak május elejére a hazai hipermarketekben.

Május 4-én jártuk végig az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy egységét, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. 

Családi bevásárlás helyett videótelefon - így alkalmazkodtunk a járványhelyzethez a bevásárlásnál is

Ezúttal is betartottuk a rendeleti előírásokat és az operatív törzs kiskereskedelemre vonatkozó előírásait - ahogy egyébként gyakorlatilag minden vásárló és meglátogatott üzletlánc is. Minden vásárló maszkot viselt - persze elég változatos minőségűt és elég változatos módszertan szerint. Voltak FFP3-as profik és alulméretezett textildarabot gatyagumin épphogy szájuk előtt leffegtetők is, akik csak a kötelezőt akarták hozni - az áruházak bejáratánál a táblák mellett biztonsági őrök is figyelmeztetik a feledékeny vásárlókat, de azért az nem várható el tőlük, hogy a helyes használatra is odafigyeljenek. 

Összességében azért dicséret illeti a vásárlókat is: nincsenek családostól, csoportban vásárlók, gyermeket eleve csak elvétve (vagy egyáltalán nem) látni az üzletekben, helyette rengeteg a videótelefonon közvetítő vásárló, aki próbálja megkülönböztetni a petrezselyemgyökeret a paszternáktól és a tormától, felismerni egy fűszernövényt vagy épp megtalálni a kézműves sörök között az IPA-kat - mert normál időkben a családi bevásárlásoknál az adott terméket nem ő szokta levadászni. A parkolókban néhány autóban tableten mozit néző gyerekek várják az egyik szülővel, hogy a másik végezzen a beszerzéssel. A hangszórókon továbbra is folyamatosan naprakész tájékoztatók hangzanak el, a polcokon rendben vannak az áruk - az áruházláncok továbbra is mintaszerűen működnek, az előírásokon is túl ügyelve a vásárlók és a dolgozók egészségére. Több áruházláncban is olvastunk-hallottunk olyan üzeneteket, amely a dolgozóknak köszöni meg a helytállást. 

Hiánycikk nem nagyon van, legfeljebb a választék szűkebb a tészta vagy a rizs esetében. Bőven van vécépapír (bár ez értelemszerűen nem része az élelmiszer-kosarunknak), és túlzás nélkül hegyben állt a budafoki élesztő az általunk meglátogatott áruházakban. A bevásárlókocsikon is inkább az látszik, hogy senki sem akar túl gyakran boltba menni, nem pedig az, hogy háborúra készülve eszetlen felhalmozást folytatnának a vevők.

Egyetlen, elsőre meglepőnek látszó hiánycikkre figyeltünk fel: minden meglátogatott hipermarketben felvásárolták az összes tollasütő-készletet.

Van szivacslabdás tenisz-szett, pingpongkészlet, dobálós-elkapós játékok, de tollasütő nincs. Másodikra azért ez nem is olyan meglepő: miután Pest megyében maradtak a szigorú korlátozó intézkedések, semmi szabadtéri szórakoztató létesítmény sem nyithatott ki, mindenkit otthonmaradásra biztatnak, és még a megye elhagyásának lehetőségével kapcsolatban is ellentmondó információk láttak napvilágot (amit Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón igyekezett tisztába tenni), maradt a kertben, parkban játszható szabadtéri elfoglaltság lehetősége: a tollaslabdázás. A polcokon mindenhol megtaláltuk a tollas-készletek helyét, de mindenhol üresen.

Fékezett, de még mindig 8 százalék közelében az éves áremelkedés

Ami a felmérés eredményeit illeti: az előző hónaphoz képest tovább emelkedtek az árak, az éves áremelkedés mértéke azonban fékeződött.

Az április 9,2 százalék után májusban 7,9 százalékos átlagos éves áremelkedést mértünk a hazai hipermarketekben.

Az előző hónapban egyedüliként árat csökkentő Interspar most behozta az áremelést; ezúttal a Tescóban mértünk havi szinten mérséklődő árszínvonalat, ezzel a brit lánc ugrott az élre az árversenyben. Óriási különbségek továbbra sincsenek, 1000 forint körül van a különbség a legdrágább és a legolcsóbb hipermarket között, maradt a kiegyensúlyozott a helyzet.

Egy hónap alatt átlagosan 1,3 százalékkal, 272 forinttal drágult a nagybevásárlás; az éves 7,9 százalékos áremelkedés 1613 forintos drágulást jelent. Az átlagos kosárérték 21 923 forint lett - ebben a környezetben nem meglepő, hogy újabb csúcsdöntésről beszélhetünk.

Ha mindent ott szereznénk be, ahol a legolcsóbban adják, akkor sem fizetnénk sokkal kevesebbet: a 20 274 forintos minimál-kosárár nem sokkal alacsonyabb a tényleges átlagnál, biztosan nem érné meg a tripla beszerzéssel járó macera.

Mi lett olcsóbb? Mi drágult?

Komolyabb (10 százalékot meghaladó) árcsökkentésről csak havi összehasonlításban beszélhetünk: almát, sajtot és gyümölcsjoghurtot vehetünk 12-14 százalékkal olcsóbban, mint áprilisban. A havi áremelkedést a rizs vezeti (erről lejjebb részletesebben is írunk), 25 százalékot meghaladó drágulással. 10-20 százalék közötti mértékben emelkedett egy hónap alatt a krumpli, a tej, egyes üdítők és az ásványvíz ára is.

Olyan termék nincs, aminek az ára 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent volna egy év alatt - 13 éve tartó havi rendszerességű felmérés-sorozatunkban ilyen nagyon ritkán fordul elő. Éves összehasonlításban a legnagyobb áremelkedést ezúttal az almánál (+41%) és a tojásnál mértük (+39%), de 30 százalékot meghaladó mértékben drágult a banán, az UHT tej is. 20 százalék fölötti éves áremelkedés volt egy év alatt a párizsinál, 10 százalék fölött drágult a kenyér, a rizs, a cukor, a májas, a túró rudi, egyes üdítők és az ásványvíz is.

Havi legolcsóbbak: spárga, rizs, kávé

Ebben a rovatban mindig kiválasztunk három terméket, és megnézzük, hogy márkára és minőségre való tekintet nélkül hol lehet a legolcsóbban beszerezni a meglátogatott hipermarketek közül.

A spárgaszezon elkezdődött, egyelőre ugyan alig találni valakit, aki be tudja takarítani a termést - a szokásos mezőgazdasági munkaerőhiányra most a koronavírus is rátett egy lapáttal. Ezt enyhítheti most az agrárkamara javaslatára a kormány, amikor szigorú feltételekkel, de engedélyezné a szomszédos országok munkavállalóinak, hogy Magyarországon vendégmunkásként helyezkedjenek el az agráriumban. Ennek megfelelően a spárga nem olcsó, és nincs is belőle sok a hipermarketekben (bár a piacokon azért szélesebb a választék): zöld spárgát például csak az Auchanban találtunk pár csomaggal, fél kilót 899 forintért. A legolcsóbb fehér spárga 999 forint az Auchanban és az Intersparban is fél kilónként, míg a Tescóban 1299 forintot kértek egy csomagért.

Április elején arról számoltunk be, hogy a világpiacon számos gabonaféle árfolyama szökött a magasba, és a piaci szereplők (csakúgy mint nálunk, máshol is) a munkaerőhiányra panaszkodnak, ami nehezíti a zöldség- és gyümölcstermesztést. A legdurvább változás a rizs piacán van, ami Ázsiában a legfontosabb alapélelmiszer, itt hétéves csúcsra ugrottak az árak. Ahogy a havi és éves árváltozásoknál is jeleztük, a rizs nálunk is a legnagyobb áremelkedést produkáló élelmiszerek közé került májusban. A legolcsóbb rizsek B típusúak, kilóját az Intersparban (S-Budget sajátmárkás) 289 forintért kínálták. Az Auchan sajátmárkás B rizse 315 forint kilónként, a Tescóban Mester B rizst adtak 379 forintért.

Végül megnéztük, mennyibe kerül a legolcsóbb kávé - mindenki, aki home office-ba szorult (vagy ne adj' Isten elvesztette munkáját), otthon feketézik mostanság. (Főleg Pest megyében, ahol még a kávézók terasza sem nyithatott meg.) A legolcsóbb kávéért kilónként 1499 forintot kellett fizetni felmérésünk idején - ennyiért az Auchan és az Interspar is sajátmárkás őrölt kávét kínál. A Tesco legolcsóbb kávéja a Bravos márkájú volt, 1849 forintért kilónként.