Szerinted mennyiből és hol nyaral az átlagos magyar?

Hét százalékuk azt is tervezi, hogy ebből az alkalomból új televíziót vagy más műszaki cikket is vásárol, minden negyedik vásárláshoz pedig hitelt is igénybe vesznek.

Idén a magyarok többsége eljut nyaralni, hiszen közel kétharmaduk (59 százalék) tervez pihenést, ami jelentős emelkedés a tavaly mért 48 százalékhoz képest. Továbbra is a főszezon, vagyis a július és az augusztus a legkedveltebb időszak a pihenésre: a válaszadók 51 százaléka jelezte, hogy ezekben a hónapokban utazik.

Az egyetlen különbség, hogy míg tavaly a legtöbben a nyár utolsó hónapjára szervezték az utat, talán az utóbbi időben rendre csapadékosabb augusztus miatt, idén már inkább júliusra szavaznak a nyaralni vágyók. A nyaralás elmaradásának az oka elsősorban a pénz- (75 százalék), illetve az időhiány (20 százalék).

Már kevesebbet megyünk külföldre

Bár a nyaralók száma megnőtt, a tipikus nyaralás jellegzetességei szinte semmit sem változtak tavaly óta. Akik elutaznak, azok idén is inkább országhatáron belül maradnak: 65 százalék kizárólag belföldön utazik majd, míg 21 százalék kizárólag külföldön nyaral a tervei szerint.

Úgy tűnik az ismert slágerhez hasonlóan mind többek számára a „Balaton a Riviéra”, hiszen a tavalyi 34 százalékhoz képest idén már a válaszadók 40 százaléka utazik a magyar tengerhez. A nyaralás hossza is változatlan maradt: idén is 9 napig tart egy átlagos nyaralás, és a legtöbben továbbra is másodmagukkal utaznak el (43 százalék).

Többet költünk nyaralásra

2015-höz hasonlóan ebben az évben is közel ugyanannyit, átlagosan 146.000 forintot terveznek nyaralásra fordítani a magyarok, ami nagyjából 8.000 forint/éj/fős kiadást jelent majd számukra. Ugyanakkor az előző évhez képest 23 százalékról 30 százalékra nőtt azoknak a száma, akik 200 ezer forintnál is többet fordítanak erre, míg az 50.000 forintnál kevesebbet költők aránya jelentősen lecsökkent (22 százalékról 12 százalékra).

A többség számára a nyári kikapcsolódás továbbra is előre tervezett kiadást jelent: a lakosság 92 százaléka a spórolt pénzéből vagy havi bevételéből finanszírozza majd az utazás költségeit. Úgy tűnik, hogy a lakosság körében általánosságban tapasztalható hitelfelvételi-kedv növekedés itt is érezteti hatását, ugyanis míg tavaly alig szerettek volna hitelt felvenni az emberek ilyen célra (2 százalék), addig idén már többen (5 százalék) folyamodnának ehhez a megoldáshoz.

A családhoz, ismerősökhöz és barátokhoz azonban már nem fordulnának kölcsönért, ugyanis a tavalyi 4 százalékhoz képest idén senki sem kérne pénzt tőlük a nyaraláshoz.

Terjed a kártya

A nyaralás során felmerülő különféle kiadásokat idén is hasonlóan fizetjük, mint 2015-ben: készpénzzel 88 százalék, bankkártyával 54 százalék, cafeteriából 27 százalék, interneten keresztül pedig 18 százalék fizet. A külföldre látogató magyarok esetében még mindig az otthonról magukkal vitt valuta dívik, amelyet a válaszadók 83 százaléka részesít előnyben.

Ha bankkártyás fizetésről van szó, akkor a válaszadók 53 százaléka szokott érintés nélküli, azaz PayPass vagy payWave kártyával is fizetni, közülük 69 százalék nyaralás közben is. Ugyanakkor külföldön még jóval kevesebben bíznak ebben a technológiában, mindössze a válaszadók 16 százalék szerint mehet Paypassal külföldön is a fizetés.

Mindenünk a sport – vagy mégsem?

Kétség sem fér hozzá, hogy az idei nyár egyértelműen a sportokról fog szólni, hiszen először a Franciaországban rendezett labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzései miatt izgulhatunk, utána pedig következnek a Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok. A magyarok 66 százaléka tervezi, hogy folyamatosan követni fogja a sporteseményeket ezen a nyáron, ugyanakkor a nyaralás tervezésekor csupán 16 százaléka vette figyelembe, hogy mely napokon szeretne szurkolni.

Ezen belül is mindössze 7 százalék tervezi úgy az utat, hogy közben biztosan követni tudja a történéseket, 8 százalék pedig ebből a megfontolásból nem is akar nyaralni ezekben az időszakokban, mert inkább otthon nézik a közvetítéseket. Mindössze a lakosság 2 százaléka mondta, hogy a helyszínen fog szurkolni a magyar sportolóknak.

Új tévét a magyar sportcsodának

Akik követni tervezik a sportközvetítéseket, azok jellemzően a televíziót választják (57 százalék), de esetenként számítógépen (28 százalék), vagy éppen okostelefonon, tableten (10 százalék) keresztül nézik azokat. Ugyanakkor ebből a jeles alkalomból új műszaki cikket (televíziót, tabletet vagy számítógépet) kevesen, mindössze a válaszadók 7 százaléka tervez venni.

Azok, akik mégis új készüléket vásárolnak, jellemzően több forrást is igénybe vesznek: 51 százalék a spórolt pénzéhez nyúl, 33 százalék az aktuális havi bevételéből költ rá, 29 százalék pedig hitelt vagy kölcsönt vesz fel, hogy jobb minőségben élvezhesse a közvetítéseket.