Hét százalékuk azt is tervezi, hogy ebből az alkalomból új televíziót vagy más műszaki cikket is vásárol, minden negyedik vásárláshoz pedig hitelt is igénybe vesznek.
Idén a magyarok többsége eljut nyaralni, hiszen közel kétharmaduk (59 százalék) tervez pihenést, ami jelentős emelkedés a tavaly mért 48 százalékhoz képest. Továbbra is a főszezon, vagyis a július és az augusztus a legkedveltebb időszak a pihenésre: a válaszadók 51 százaléka jelezte, hogy ezekben a hónapokban utazik.
Az egyetlen különbség, hogy míg tavaly a legtöbben a nyár utolsó hónapjára szervezték az utat, talán az utóbbi időben rendre csapadékosabb augusztus miatt, idén már inkább júliusra szavaznak a nyaralni vágyók. A nyaralás elmaradásának az oka elsősorban a pénz- (75 százalék), illetve az időhiány (20 százalék).
Már kevesebbet megyünk külföldre
Bár a nyaralók száma megnőtt, a tipikus nyaralás jellegzetességei szinte semmit sem változtak tavaly óta. Akik elutaznak, azok idén is inkább országhatáron belül maradnak: 65 százalék kizárólag belföldön utazik majd, míg 21 százalék kizárólag külföldön nyaral a tervei szerint.
Úgy tűnik az ismert slágerhez hasonlóan mind többek számára a „Balaton a Riviéra”, hiszen a tavalyi 34 százalékhoz képest idén már a válaszadók 40 százaléka utazik a magyar tengerhez. A nyaralás hossza is változatlan maradt: idén is 9 napig tart egy átlagos nyaralás, és a legtöbben továbbra is másodmagukkal utaznak el (43 százalék).
Többet költünk nyaralásra
2015-höz hasonlóan ebben az évben is közel ugyanannyit, átlagosan 146.000 forintot terveznek nyaralásra fordítani a magyarok, ami nagyjából 8.000 forint/éj/fős kiadást jelent majd számukra. Ugyanakkor az előző évhez képest 23 százalékról 30 százalékra nőtt azoknak a száma, akik 200 ezer forintnál is többet fordítanak erre, míg az 50.000 forintnál kevesebbet költők aránya jelentősen lecsökkent (22 százalékról 12 százalékra).
A többség számára a nyári kikapcsolódás továbbra is előre tervezett kiadást jelent: a lakosság 92 százaléka a spórolt pénzéből vagy havi bevételéből finanszírozza majd az utazás költségeit. Úgy tűnik, hogy a lakosság körében általánosságban tapasztalható hitelfelvételi-kedv növekedés itt is érezteti hatását, ugyanis míg tavaly alig szerettek volna hitelt felvenni az emberek ilyen célra (2 százalék), addig idén már többen (5 százalék) folyamodnának ehhez a megoldáshoz.
A családhoz, ismerősökhöz és barátokhoz azonban már nem fordulnának kölcsönért, ugyanis a tavalyi 4 százalékhoz képest idén senki sem kérne pénzt tőlük a nyaraláshoz.
Terjed a kártya
A nyaralás során felmerülő különféle kiadásokat idén is hasonlóan fizetjük, mint 2015-ben: készpénzzel 88 százalék, bankkártyával 54 százalék, cafeteriából 27 százalék, interneten keresztül pedig 18 százalék fizet. A külföldre látogató magyarok esetében még mindig az otthonról magukkal vitt valuta dívik, amelyet a válaszadók 83 százaléka részesít előnyben.
Ha bankkártyás fizetésről van szó, akkor a válaszadók 53 százaléka szokott érintés nélküli, azaz PayPass vagy payWave kártyával is fizetni, közülük 69 százalék nyaralás közben is. Ugyanakkor külföldön még jóval kevesebben bíznak ebben a technológiában, mindössze a válaszadók 16 százalék szerint mehet Paypassal külföldön is a fizetés.
Mindenünk a sport – vagy mégsem?
Kétség sem fér hozzá, hogy az idei nyár egyértelműen a sportokról fog szólni, hiszen először a Franciaországban rendezett labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzései miatt izgulhatunk, utána pedig következnek a Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok. A magyarok 66 százaléka tervezi, hogy folyamatosan követni fogja a sporteseményeket ezen a nyáron, ugyanakkor a nyaralás tervezésekor csupán 16 százaléka vette figyelembe, hogy mely napokon szeretne szurkolni.
Ezen belül is mindössze 7 százalék tervezi úgy az utat, hogy közben biztosan követni tudja a történéseket, 8 százalék pedig ebből a megfontolásból nem is akar nyaralni ezekben az időszakokban, mert inkább otthon nézik a közvetítéseket. Mindössze a lakosság 2 százaléka mondta, hogy a helyszínen fog szurkolni a magyar sportolóknak.
Új tévét a magyar sportcsodának
Akik követni tervezik a sportközvetítéseket, azok jellemzően a televíziót választják (57 százalék), de esetenként számítógépen (28 százalék), vagy éppen okostelefonon, tableten (10 százalék) keresztül nézik azokat. Ugyanakkor ebből a jeles alkalomból új műszaki cikket (televíziót, tabletet vagy számítógépet) kevesen, mindössze a válaszadók 7 százaléka tervez venni.
Azok, akik mégis új készüléket vásárolnak, jellemzően több forrást is igénybe vesznek: 51 százalék a spórolt pénzéhez nyúl, 33 százalék az aktuális havi bevételéből költ rá, 29 százalék pedig hitelt vagy kölcsönt vesz fel, hogy jobb minőségben élvezhesse a közvetítéseket.
Az 1MDB állami alap több milliárd dolláros botrányában betöltött szerepét simítja el. 
