„Meggyőződésem, hogy emelkedni fognak az élelmiszerek fogyasztói árai, a kérdés csupán az, hogy ez egy lassú, fokozatosan megvalósuló folyamat lesz-e, vagy pedig a gyártók néhány nagy lépésben, gyorsan viszik keresztül áremelési igényüket” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás.
Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „az élelmiszeripar hazai szereplőinek nincs számottevő tartalékuk, ezért ha túlságosan elhúzódik ez a folyamat, akkor több szereplő mehet tönkre, mint amennyit az áremelés okozta fogyasztáscsökkenés eredményezett volna” – vélekedett Éder, aki szerint "az lenne a korrekt lépés, ha elfogadná a senki által nem vitatott költségnövekedést".
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint abból, hogy élelmiszerek inflációja már most meghaladta a 6 százalékot, látszik, hogy a kereskedelem elfogadja a beszállítók önköltség-növekedését. Ennél jobban nem lehet árat emelni, a fogyasztás már így is csökkent.
Júliusban a kiskereskedelmi forgalom 731 milliárd forintot tett ki, a forgalom volumene 2,6%-al csökkent tavaly júliushoz képest, az év első hét hónapjában pedig 1,3%-al az előző év azonos időszakához képest. A júniusi stagnálás után a júliusi forgalom az előző havinál is 0,4 százalékkal kisebb volt.
Vámos György lapunknak kifejtette: „a magyar búzából jutott exportra is, ezért nem indokolt a pékáruk számottevő áremelése.” A főtitkár ugyanakkor elismerte: „a rossz kukoricatermés, és a magas takarmányárak egy lassú áremelésre adhatnak alapot, drasztikus drágulásra azonban nem.”
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban az élelmiszerek inflációja akár 6,5-7 százalékig is nőhet, és bár jövőre bázishatások miatt visszaesik, így is 5,5 százalékos lesz. A szakértő szerint az élelmiszeripar egyes ágazatainak, mint például a sertés- és baromfifeldolgozóknak nincs más választásuk, csak az áremelés, annak ellenére, hogy a fogyasztás emiatt csökkenni fog.
Október elsejétől tárcaközi munkacsoport jött létre, amely az élelmiszer-árrobbanásra igyekszik válaszlépéseket kidolgozni a következő 2-3 hónapban.
A magyar gazdaság stabilitását a teljes foglalkoztatás, a magas beruházási ráta, az államadósság csökkentése és az erős bankrendszer adja – jelentette ki Varga Mihály az OTP Bank éves közgyűlésén. 
