A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által közzétett képen kiégett erdő július 27-én Kiskunhalas mellett, ahol foltokban mintegy 350 hektáron kapott lángra lomberdő, száraz fű és avar. (Kép forrása: MTI Fotó, Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság/Kovács Andrea) |
Oké, de mi is ez?
Fokozott tűzveszély esetén az erdészeti hatóság, illetve az erdőgazdálkodásért felelős miniszter rendelheti el a tűzgyújtási tilalmat, például a katasztrófavédelem kezdeményezésére. Tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.
Tart, míg vissza nem vonják
A tűzgyújtási tilalom elrendelése és annak visszavonása függ a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától. A tűzgyújtási tilalomról az érintett hatóságok a hivatalos honlapjukon teszik közzé a tűzgyújtási tilalomról szóló határozatot és térképet, de erről az országos közszolgálati média is tájékoztatást ad.
Az erdőgazdálkodók a parkerdők területén turisztikai célból állandó és biztonságos tűzrakó helyet kötelesek kialakítani. A kijelölt tűzrakó helyet az erdőgazdálkodó kötelessége karbantartani és arról is gondoskodnia kell, hogy az erdőtűz elleni védelemmel kapcsolatos feltételek biztosítottak legyenek.
Bárki rakhat tüzet, de csak ésszel
A kialakított tűzrakó helyen az alábbi szabályok betartásával bárki rakhat tüzet, de számos fontos szempontot figyelembe kell venni. A tűz meggyújtása előtt a tűzrakó hely környékét meg kell tisztítani a tűz terjedését lehetővé tevő anyagoktól, levelektől, faágaktól. Soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut.
A Magyarországi erdőtüzek 99 százaléka emberi gondatlanság vagy szándékosság miatt keletkezik. |
Fel kell készülni a tűz eloltására, ha feltámadna a szél, gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát). Ahogy a tűzre nincs szükség, azt gondosan el kell oltani és meg kell győződni arról, hogy valóban elaludt, a hamura távozás előtt lehetőleg földet kell szórni.
Az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó égetésre csak az erdőgazdálkodó vagy az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában lévő személy jogosult. Nagyon fontos tudni, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység keretében végzett égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, amelyet 24 órával a tevékenység megkezdése előtt az illetékes tűzoltósághoz be kell jelenteni. Védett természeti területen lévő erdőben, a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével, tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.
Erdők tűzvédelme
Magyarországon két fokozottan erdőtűzveszélyes időszakot különíthetünk el. Az egyik kora tavasszal, hóolvadás után közvetlenül, amikor a kizöldülés előtt elsősorban rét és tarlóégetések következtében gyullad meg az erdő, elsősorban lombos erdőtelepítésekben és felújításokban okozva igen jelentős károkat.
A második veszélyeztetett időszak a nyári hónapokra esik, amikor a hosszabb csapadékmentes, forró időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg teljesen kiszárad. Ezek az erdőtüzek elsősorban eldobott cigarettacsikkek és a tűzgyújtási tilalom ellenére meggyújtott tábortüzek, nyári gazégetés következtében keletkeznek, elsősorban erdei és fekete fenyves állományokban, valamint idősebb lombos állományokban.
A klímaváltozás következtében, a korábbinál forróbb nyarakon nem a tüzek száma nőhet meg jelentősen, hanem a terjedési sebessége és intenzitása. Így esetenként jóval nehezebb őket eloltani, és jóval nagyobb területet érinthetnek, mint korábban.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a témához kisfilmet is csinált: