Súlyos hatása lenne az európai nagy- és kiskereskedelemre, ha az uniós tagállamok elfogadnák az Európai Bizottság javaslatát, miszerint kössék merev és viszonylag rövid határidőhöz a beszállítói számlák kifizetését – idézte az European Supermarket Magazine kiskereskedelmi szakportál az EuroCommerce, az uniós tagállamok kereskedelmi szakmai szövetségének állásfoglalását.
Csődveszélyt okoz
A bizottság szerint 30 napban kellene maximálni azt a határidőt, amíg a beszállítóknak meg kell kapniuk a pénzüket. Ezzel ellensúlyoznák az aszimmetriát, ami a kisebb cégek és a nagy áruházláncok piaci alkuerejében van.
A nagy adós képes a nála jóval kisebb hitelezőre olyan fizetési határidőket kényszeríteni, amelyeknek súlyos következményei lehetnek. A bizottság idézi azt a statisztikai adatot, amely szerint minden negyedik céges csőd azért következik be, mert a szállítókat nem fizetik ki időben.
Drágulással "fenyegetnek"
A boltosokat képviselő EuroCommerce szerint az a lehetőség, hogy a nagy- és kiskereskedő szabadon állapodik meg beszállítóival a fizetési határidőről, mindkét félnek előnyös. Ez főként az olyan termékek esetén igaz, amelyek értékesítése viszonylag hosszú ideig elhúzódhat. Ilyenek például a ruházati cikkek és a parfümök. A lobbiszövetség ugyan támogatja, hogy az európai vállalatok lehetőség szerint azonnal kifizessék a számláikat, ám helytelen a merev határidővel elvenni a lehetőségét annak, hogy a vékony profitrátával dolgozó kereskedők időt nyerjenek a termékek eladására. A közvetlen szállító-eladó hitelezés ebben az esetben a legolcsóbb megoldás, így ha lehetetlenné válik, akkor az végső soron a fogyasztói árak emeléséhez vezet.
Az élelmiszerek esetén korábban már szabályozták a fizetési feltételeket, ám a bizottság most úgy tesz javaslatot ennek kiterjesztésére, hogy nem várja meg az azzal kapcsolatos tapasztalatok elemzését. Ez rontja a vállalatok jogbiztonság-érzését. Ezért az EuroCommerce felszólítja az Európai Parlamentet és a tagállamok kormányait, hogy ne foglaljanak állást az Európai Bizottság kezdeményezéséről addig, amíg nem konzultáltak az áruházakkal és a nagykereskedőkkel. Erre a szakszövetség szerint azért is szükség van, mert a kiskereskedelem az EU legnagyobb munkaadó ágazata.
Az elmúlt hónapokban árcsökkenés vette kezdetét a globális vajpiacon, de mi történik a tejjel?
