A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg az innovációért és technológiáért felelős miniszter rendelete arról, hogy hogyan kell feltüntenti az árcimkéken azt, ha egy üzletben valamit akcióznak. Eszerint
"Az árcsökkentés bejelentése esetében meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat."
Ez a korábbi ár alapesetben azt az árat jelenti, amelyet legalább az árcsökkentés előtti 30 napon át érvényben volt - ez azonban nem vonatkozik a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy ha a termék harminc napnál rövidebb ideje van forgalomban, akkor a korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely időszak nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző tizenöt nap.
A rendeletet több uniós irányelvnek való megfelelés miatt adta ki az ITM, és azzal a gyakorlattal segíthet szembeszállni, amikor a kereskedők az akciós ár mellett feltüntetett akció mértékét egy olyan árhoz képest határozzák meg, amelyet sosem vagy csak rövid ideig alkalmaztak. A fogyasztóvédelmi hatóság szakemberei persze eddig is felléptek a legpofátlanabb kamuakciók ellen: ilyenkor bekérik a kedvezménnyel kínált termék korábbi árait, így győződnek meg arról, hogy valóban csökkent-e az ár, vagy a kereskedő megtévesztő módon a korábbi teljes eladási árat hirdeti akciósként.
A fiktív árkedvezmények vagy félrevezető tájékoztatás miatt eljárás indulhat a kereskedők ellen. A mostani jogszabályváltozás pontosan lefekteti, mit várnak el a kereskedőktől az akció mértékének kiírásakor, milyen korábbi árat kell feltünteni az árcímkén.
Az árfeltüntetési szabályok az üzletek, áruházak mellett az internetes vásárlásra is vonatkoznak - ennek a mostani karácsonyi vásárlási szezonban különösen nagy jelentősége lenne, mivel a járványhelyzet a kereslet jó részét tereli a webáruházakhoz.
A dolog szépséghibája, hogy a rendelet csak 2022. május 28-én lép hatályba.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
