Van miből válogatni: mutatjuk, mi a magyarok kedvenc cafeteriája

Idén januárban is lezajlott egy választás, a munkavállalóknak ugyanis az év elején kellett dönteniük arról, hogy mely cafeteria-juttatásokban kívánnak részesülni idén munkaadójuktól. A választás során három juttatás - SZÉP-kártya, készpénzfizetés, Erzsébet-utalvány - együttesen idén is kétharmados többséget ért el – derül ki a BDO Magyarország adataiból.

A felmérés ezer munkavállaló idei választásain alapul, az eredmények azt mutatják, hogy a juttatások összértékekének 38 százaléka valamelyik SZÉP-kártyán, 20 százaléka készpénzkifizetésként, 9 százaléka pedig Erzsébet-utalványként jut el a dolgozókhoz. Bár az adatok országosan nem reprezentatívak, számos következtetés leszűrhető. Egyrészt szembetűnő az adómentes juttatások alacsony súlya, ezek ugyanis jobbára élethelyzettől függő juttatások (feltételük például a bölcsődés/óvodás gyermek, lakás- vagy diákhitel megléte).

Hiába a magas adó

A BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadója szerint fontos szempont a széles körű, és rövid távon is elérhető felhasználhatóság. Emiatt is viszonylag alacsony, 6-7 százalék közötti az önkéntes pénztárakba (egészség- és nyugdíjpénztárakba) áramló cafeteria-juttatás mértéke. Makár Andrea hozzátette: jól látható ugyanakkor, hogy van egy réteg, amelynek tagjai az adózástól függetlenül is fontosnak tartják az öngondoskodást. Az önkéntes egészségpénztárba 22, míg a nyugdíjpénztárba 17 százaléknyian fizetnek be valamekkora összeget cafeteriából, noha ezeket közel 41 százalékos adóteher sújtja.

A gyorsan realizálható juttatások felé irányuló preferenciát jól mutatja, a jelentős adók ellenére ezt a három juttatást választják a legtöbben: a SZÉP-kártyának és a 100 ezer forintig terjedő készpénzkifizetésnek több mint 34 százalékos, az Erzsébet-utalványnak pedig csaknem 41 százalékos az összesített adókulcsa idén. Vagyis az alkalmazottak az erre szánt munkáltatói keretösszegnek csak ezen adók mértékével csökkentett részét kapják kézhez.

A mobilitási célú lakhatási támogatást a feltételek enyhítése miatt a korábbinál többen vették igénybe, arányuk ugyanakkor továbbra is 2 százalék alatt van. Hasonlóan kevesen csupán a szintén adómentesen kapható sportrendezvény-belépő iránt érdeklődtek.

Mi lesz a nyugdíj-megtakarításokkal?

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke elmondta: az önkéntes nyugdíjpénztárak évek óta remek hozamokat érnek el, vagyis jelentősen növelték az egy-egy tagra jutó átlagos vagyont. Ma az átlagvagyon 1 millió forint felett jár, pedig öt évvel korábban csupán 711 ezer forint volt. Ez több mint hatvan százalékos növekedést jelent. Az is nagyon fontos és az előbbi számokból is talán látható, hogy a pénztárakban lévő befektetéseket szakértők kezelik, gyakran több különböző pénzügyi konstrukciót (úgynevezett válaszható portfóliókat) is kínálva a tagság számára.

Dr. Kravalik Gábor szerint a pénztárakkal való takarékoskodás így egyszerű, mégis hatékony. Emellett a nyugdíjkasszák alacsony költségekkel működnek, a díjterhelésük mindössze 0,84 százalékos. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításra tagi kölcsönt lehet felvenni, hitelfelvételnél fedezetként használható. Emellett az egyéni befizetésekre évi 20 százalék, maximum 150 ezer forint adó-visszatérítés jár, és ahogy említettem a pénztári öngondoskodást a munkáltató is kedvezményesen támogathatja.