Tavaly december és idén május között értékben még stagnált, mennyiségben pedig 4 százalékkal csökkent az élelmiszerek bolti eladása, az egy évvel azelőtti hasonló időszakhoz viszonyítva – állapítja meg Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója.
Nő a bizalom
A kedvező változás egyik lényeges oka, hogy erősödik a magyar fogyasztók bizalma. Tavaly negyedévről negyedévre emelkedett a Nielsen fogyasztói bizalmi indexe. Idén ez tovább folytatódik és a Neilsen tapasztalatai szerint, ha a fogyasztói bizalom változik, akkor hatása mintegy fél év múlva érvényesül a kiskereskedelmi eladásoknál is.
Jelentősen bővült (12%) a legnagyobb forgalmú tíz kategória között a sajt, ásványvíz, gyümölcslé és tejföl piaca.A növekvő eladás okait Osztoics Bernadett például ásványvíznél részben abban látja, hogy az átlagos bolti árnál mintegy 40 százalékkal drágább ízesített termékek iránt egyre nagyobb a kereslet. Gyümölcsléből az átlagárnál szintén mintegy 40 százalékkal drágább 100 százalék gyümölcstartamú italokból vásároltak többet, mint egy évvel korábban.
Mennyiség szempontjából az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a boltok eladása a top tíz élelmiszer közül ásványvízből 8, gyümölcsléből és táblás csokoládéból 7-7 százalékkal.
Milyen boltban vásárolunk?
Az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációja nem nőtt december és május között. A hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb boltok stabilan tartják 26 százalékos piaci részesedésüket. Ahogyan a 201-400 négyzetméteres üzletek 8 százalékos mutatója sem változott.
Viszont a 2 500 négyzetméternél nagyobb egységek részaránya 30 százalékról 29-re csökkent, értéket tekintve, hat hónapos összehasonlításban. A főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres csatorna piacrésze pedig emelkedett, 36-ról 37 százalékra.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
