Egy, az ítélőtábla előtt folyó per alapján veti fel a Népszabadság keddi számában megjelent írás, hogy a cégbíróságokon szedett illeték nem felel meg az uniós előírásoknak, a cikkben a Pénzügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium is ezzel ellentétes véleményt fejt ki. Az illeték mértékét kifogásoló ügyvéd szerint Magyarországra is vonatkozik az unió nemrég módosított irányelve, amely a cégek tőkeváltozás-bejegyzésével kapcsolatos állami illetékekről szól. E szerint, ha az állam ilyen illetéket szed be, akkor az főszabályként "tőkeilleték" lehet, ami nem haladhatja meg a jegyzett tőke egy százalékát. Nálunk azonban nem e szerint számláznak, hanem a bejegyzésért a cégbíróságok egy magyar törvény által meghatározott, fix összegű "eljárási illetéket" kérnek. Ez a nagyobb cégeknek kedvező, a kis tőkéjű társaságok azonban rosszabbul járnak. Amennyiben a bíróság e jogértelmezést fogadná el, akkor akár az összes olyan cégnek visszajárhat pénz, amely 2004. májusi uniós csatlakozásunk óta a téves jogértelmezés miatt többet fizetett. A PM álláspontja szerint Magyarországon nincs tőkeilleték, csak eljárási illeték, amit viszont nem az uniós, hanem a hazai törvények szabályoznak. A pénzügyi tárca szerint a magyar "eljárási illeték" a költségekhez "igazodik", amely részben vagy egészben fedezi az "eljárás során átalányjelleggel felmerült becsült költségeket", de esetenként annál magasabb is lehet. A bíróságokat a központi költségvetés tartja fenn, így az illetékek is a központi költségvetésbe folynak be; az Országgyűlés az illeték mértékét "a bíróság fenntartási költségeinek figyelembevételével állapítja meg". Átvilágítják a túlterhelt bíróságokat Brüsszeltől kérünk engedélyt az adócsökkentésre Szja: két utalás után jobban figyel az APEHNépszabadság

A jelenlegi körülmények ismeretében nem lesz MSZP-SZDSZ koalíció és én nem erre készülök - mondta Fodor Gábor, az SZDSZ szombaton megválasztott elnöke hétfőn.

Komoly fejfájást okoz a hazai hitelintézeteknek a munkaerőpótlás, egyre nehezebb jól képzett és tartósan egy helyen maradni hajlandó alkalmazottakat találni - írja a Világgazdaság, a bankpiac több szereplőjének megkérdezése alapján készült cikkében. A lapban összesített vélemények szerint hiányterületek a bankszakmában is akadnak bőven: szabad értékesítési, informatikai és pénzügyi szakemberből nagyon kevés mozog a piacon. A szakemberhiány többnyire együtt jár az alkalmazotti bérigények lassú, ám folyamatos emelkedésével, és a fluktuáció kordában tartása is sok energiát követel a szereplőktől. A cikk szerint a piac minden szereplője érzi az "új alkalmazottak árfolyamának" növekedését. Egyben minden piaci szereplő egyre nagyobb hangsúlyt fektet a hiány miatt jelentkező elvándorlás mértékének kordában tartására - írja a Világgazdaság. Vérfürdő készül az ingatlanpiacon Olcsóbbak lettek az euróhitelek - de csak rövid távon Újabb riadalom: zuhan a brit bankszektor és a font Az összes új bankár utcára kerülhetVilággazdaság

Sürgős változtatást tart szükségesnek az egészségbiztosító a közgyógyellátásban, mert a nemrég bevezetett új rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - írja a Magyar Nemzet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jelentésére hivatkozva. A lap szerint a jelentésben felvetik, hogy a közgyógyellátottak is fizessenek 300 forintot minden kiváltott orvosság után. A jelentésben írnak arról is, hogy a közgyógyellátás új rendszere nem finanszírozható tovább, az e célra fordított tb-kiadások ugyanis 40 százalékkal nőttek. A jelentésben javasolják, hogy a jelenleg 6000 forintos keretet a nem csak szakorvos által rendelhető gyógyszereknél csökkentsék 4000 forintra, míg az életfontosságú gyógyszereknél emeljék havi 8000 forintra. Ugyancsak megfontolandónak tartják, hogy a támogatás ne egy bizonyos összegig, hanem bizonyos összeg felett legyen igénybe vehető, és ne lehessen közgyógyellátás keretében beszerezni azokat a készítményeket, amelyekhez nem jár társadalombiztosítási támogatás. Javasolják a jelentésben egy olyan rendszer kialakítását, amelyben az ellátás nem függ az önkormányzatok anyagi helyzetétől - írja a Magyar Nemzet. EÜ-népszavazás a látóhatáron Az OEP marad, a forma a kérdés Hivatalosan is elbukott a pénztártörvényMagyar Nemzet

Egyelőre nem tudni, hogy Kóka János marad-e az SZDSZ frakcióvezetője, a Népszava értesülése szerint parlamenti alelnöki vagy az SZDSZ Országos Tanácsának elnöki posztját kínálhatja fel Fodor Gábor Kóka Jánosnak, akit nem látna szívesen a frakció élén. A Népszava keddi számában megjelent írás utal arra, hogy az elmúlt években a frakcióvezetői posztot a mindenkori elnök töltötte be, és Kóka János - akinek a frakcióban erős a támogatottsága - esetleg nem kíván megválni ettől a poszttól. Információjuk szerint Fodor Gábor felajánlhatja Kókának a parlamenti alelnöki posztot, amelyet jelenleg Világosi Gábor tölt be. Ugyancsak "nyílt lehet az út" a lap szerint Kóka számára az SZDSZ parlamentjének tekinthető országos tanács (ot) elnöki posztjára. Ezzel kapcsolatban megjegyzik azt is, hogy az ot elnöke nem lehet az ügyvivői testület tagja. Amennyiben Kóka megválna ügyvivői posztjától, akkor azt Léderer András az Új Generáció - Fodor politikáját támogató - elnöke kaphatná meg. Fodor: Az ultimátumok kora lejárt Veres: irreális a 3 százalékos inflációs cél Gyurcsány után: Szili és Bajnai a skála két szélén Nem tárgyal az adókról a MSZP és az SZDSZNépszava

Külföldön - Athén és Róma kivételével - szinte mindenhol olcsóbban építettek metrót, mint amennyibe a 4-es metró kerül majd - írja a Magyar Hírlap.

Oroszország a jelek szerint nukleáris fegyverzetének fejlesztésére összpontosít, és ezért egyre fontosabb fenntartani az Egyesült Államok nukleáris arzenálját - jelentette ki az amerikai védelmi miniszter. Egyre nagyobb szüksége lesz az Egyesült Államoknak a jövőben nukleáris fegyverekre, hogy elrettentse a támadástól lehetséges ellenségeit - jelentette ki Robert Gates a Virginia állambeli Langley légitámaszponton tett látogatása alkalmával, a légierő tisztjei előtt. Oroszország nukleáris fegyverzetének fejlesztésére összpontosít a hagyományos haderő helyett - mondta Gates. Irán: az atombomba nem jó semmire Irán elzárkózik a vitától Irán elfordulhat az Atomenergia-ügynökségtől Meghökkentő bejelentést tett Carter az izraeli atomfegyverekrőlMTI

A vállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak július 1-jéig kell a tevékenységi besorolások módosítását nyilvántartásaikban átvezetniük.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa "helyteleníti" a rendőrség azon eljárását, hogy főként a demonstrációkon igazoltatottakról videófelvétel készítenek és ezen kívül arra kötelezik őket, hogy nézzenek a kamerába.

Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter 2009-től szélesebbre tárná Ausztria kapuit a keleti munkavállalók előtt - közölték Brüsszelben azt követően, hogy az osztrák miniszter találkozott Vladimír Spidla foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős EU-biztossal, valamint német kollégájával. Bartenstein elképzelése szerint 2009-től szabadon fogadnák a közép- és kelet-európai országokból érkező szakmunkásokat és diplomás szakembereket, a foglalkoztatási tilalom csupán a segédmunkások egy részére maradna fenn, 2011-ben pedig megszűnnének a korlátozások. A gazdasági miniszter október 6-ára csúcstalálkozót szervez valamennyi érintett szociális partnerrel Spidla bevonásával, ahol részletesen megvitatják majd a kérdést. Bartenstein ismét utalt arra, hogy Ausztriában súlyos szakmunkáshiány van az elmúlt két év konjunkturális élénkülésének köszönhetően. A munkanélküliség elől Lengyelországba menekülnek a németek Több százezer szakmunkás hiányzik Ausztriából Munkaerőpiac: a lengyelek rástartolhatnak a nyitásraMTI

Az európai uniós átlagot meghaladó tartós gazdasági növekedés beindításához hozzá kell nyúlni a foglalkoztatást terhelő adókhoz és járulékokhoz, mérsékelni kell a bürokráciát, ami önmagában felér egy adócsökkentéssel, továbbá a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakképzést kell megvalósítani - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. A miniszter hétfőn a kis- és középvállalkozói szektor képviselőivel egyeztetett a versenyképesség javításában leginkább érdekelt szervezetekkel folytatott konzultációsorozat keretében. A megbeszélést követően Bajnai Gordon korábbi kijelentését megerősítve elmondta, az első félév adatainak ismeretében lehet visszatérni konkrétumokra, és még a nyár folyamán megvitatják az érintettekkel, köztük a kis- és középvállalkozások képviselőivel. Halovány remények a magyar vállalatoknál Vállalati remények: jókedv nincs, csak optimizmus Transzferárak: a cégek tizede máig nem kapcsolt Egyre rosszabb a hírünk a nagyvilágbanMTI

Mintegy 130 parlamenti képviselő kapott Szentírást a Biblia éve alkalmából Budapesten Erdő Péter bíboros, prímástól, Bölcskei Gusztávtól, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökétől és Ittzés Jánostól, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspökétől; a rendelkezésre álló Biblia kevésnek bizonyult, így pótlólagosan küldik ki azoknak a honatyáknak, akik utólag jelezték igényüket - számolt be az MTI-nek Ittzés János. Az evangélikus püspök elmondta: az akciót az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának elnöke, Balog Zoltán (Fidesz) kezdeményezte, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke pedig támogatását adta hozzá. A könyveket katolikus részről a Szent István Társulat, protestáns részről pedig a Magyar Bibliatársulat biztosította, a kiosztott példányok mintegy kétharmada katolikus, egyharmada pedig protestáns kiadvány volt. A Bibliákra hozzávetőleg húsz szocialista képviselő jelentette be előzetesen az igényét, a többi túlnyomó többségét fideszesek, kereszténydemokraták kapták. Ittzés János megemlítette, hogy a püspökök aláírásukkal látták el a Bibliákat; volt olyan képviselő, aki saját gyermekének, legtöbben viszont maguknak kértek dedikációt, de olyanok is akadtak, akik személyre szabott szövegeket kértek. Arra is volt példa, hogy katolikus vallású képviselő református hozzátartozóinak kért protestáns Bibliát - tette hozzá. A parlament Delegációs termében zajló ceremónián Erdő Péter arról beszélt, hogy a magyar nyelvű Biblia-fordítások hozzájárultak a nyelv fejlődéséhez, a jelenkorban pedig a Biblia üzenetével befolyásolja az emberi értékrendek alakulását. Bölcskei Gusztáv a rendezvényre elhozta már nem élő édesapja és néhai apósa Bibliáit, majd megjegyezte: azzal, hogy a Biblia apáról fiúra száll, részesévé vált a történelemnek. Ittzés János reményét fejezte ki a Bibliák átadásakor, hogy azok valóban olvasottak lesznek. Hozzátette, a bibliai történetek azt tanúsítják: a világmindenség Isten kezében van, ennek tudatában kell cselekednie és döntéseket hoznia minden embernek. Balog Zoltán hangsúlyozta: noha a parlamenti pártok másként gondolkoznak bizonyos ügyekről vagy eseményekről, ahhoz nem férhet kétség, hogy a Biblia mindenkihez szól.MTI

Az európai energiaellátás szempontjából fontos Barents-tengeri norvég-orosz határvita és az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos kérdések szerepelnek a két ország külügyminisztere közötti hétfői tárgyaláson a Norvégia északi részén fekvő Kirkenesben. Az 1970-re visszanyúló határvita a tengernek egy feltehetőleg szénhidrogén-lelőhelyekben gazdag, 176 ezer négyzetkilométeres részét, illetve annak megosztását érinti. A lelőhelyek nagyon fontosak volnának Európa energiaellátása szempontjából, de a vita eddig akadályozta az ottani kitermelést. "Nem véletlen, hogy a találkozót ebben a városban kezdik, és az észak-oroszországi Murmanszkban folytatják. Norvégiának és Oroszországnak közös érdekeltsége van az Északi-sarkvidéken. A tárgyalásokon szóba  fog kerülni számos regionális együttműködési kérdés is mind a Barents-tengerrel, mind általában a térséggel kapcsolatban" - mondta a norvég külügyminisztérium szóvivője. Az illető nem nyilatkozott arról, hogy várható-e áttörő jellegű megállapodás Jonas Gahr Store és Szergej Lavrov kora esti tárgyalásán. A külügyminiszterek mindazonáltal ratifikálják a két ország közötti közvetlen, 70 kilométer hosszú tengeri határról tavaly kötött megállapodást. Ezen kívül megvizsgálják a határforgalom megkönnyítésének lehetőségét. Jelenleg csak vízummal lehet egyik országból a másikba utazni. Lavrov a BarentsObserver.com című internetes portál szerint így nyilatkozott: "Meggyőződésem, hogy lesz előrelépés a tárgyalásokon".   Mindenki a fenékre hajt Az oroszok kérik a sarkot Hajózható az Északi-sark Az oroszok minden vágya a fenékMTI

Panteon építését javasolja a Vereckei-hágón az ott 1939-ben állítólag kivégzett ukrán fegyveres ellenállók emlékére a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyei tanács, amely az ukrán államfőhöz, kormányhoz és parlamenthez intézett felhívást fogadott el a kérdésről hétfői ülésén - közölte a zik.com.ua ukrán regionális internetes hírportál. A jelentés szerint az Ivano-Frankivszk megyei tanácsot kárpátaljai társadalmi, kulturális és politikai szervezetek a magyar honfoglalási emlékmű körül kialakult helyzet kapcsán keresték meg azzal a kéréssel, hogy támogassa a bevonuló magyar hadseregnek ellenálló ukrán fegyveresek emlékének szentelt panteon megépítését a Vereckén. A képviselőtestület által elfogadott felhívás a többi között leszögezi: amellett, hogy a magyar honfoglalás emlékműnek a két ország határán lenne a helye, azt mindenképpen úgy kell értelmezni, mint az ukránok őseit illető hála jelképét, amiért átengedték területükön a hét magyar törzset a Duna völgyébe. "Előre bocsátjuk, hogy nem tagadjuk mások történelmét, de nekünk is jogunk van a sajátunkhoz. Ezért felhívjuk a figyelmet a Vereckei-hágón 1939-ben végbement tragikus eseményekre, amelyek során kegyetlenül elpusztították a Kárpát-Ukrajnát a horthysta Magyarország fasizmusa ellen védő szics-gárdistákat (fegyveres ellenállókat)" - olvasható a felhívásban. A képviselők felhívásukban arra kérik a címzetteket, hogy "avatkozzanak be a helyzetbe, és az elesett hősök emlékének megörökítése céljából biztosítsák a szics-gárdisták panteonjának megépítését a hágón". Moszkva - Kijev: a NATO töréspont lehet Újra ehetünk ukrán szotyit Piszkos étolaj borzolja a kedélyeket Májustól Ukrajna is WTO-tagMTI

A váratlan és sokkoló helyzetek még nem indokolják a jogállami garanciák lazítását, ellenkezőleg, ilyenkor van igazán szükség rájuk - mondta Sólyom László az ügyészség napján.

Az MSZP szerint  várpalotai önkormányzat pénze szélsőjobboldali civil szervezetekhez szivárog át - mondta Deák Istvánné, a település szocialista országgyűlési képviselője hétfőn Budapesten újságíróknak. A Veszprém megyei városban "kart karba öltve jár a fideszes városi vezetés, illetve a szélsőjobbhoz kötődő szervezetek", és az önkormányzat költségvetéséből is forrásokat biztosítnak nekik - mondta a politikus. Az országgyűlési képviselő közölte: Németh Árpád (Fidesz-KDNP) polgármester 2006-os hivatalba lépése után azt mondta, átalakítják a civil szervezetek támogatását, azokat a szervezeteket fogják elsősorban támogatni, amelyek a városnak szerintük értéket teremtenek. Deák Istvánné felidézte: a fideszes többségű önkormányzat május végén hagyta jóvá a pénzügyi bizottság vezetője, Helt Tamás, a Jobbik és a Fidesz támogatásával indult képviselő javaslatát. Ennek alapján - folytatta a politikus - az évtizedes múlttal rendelkező civil szervezetek, nyugdíjas klubok, karitatív szervezetek 20 ezer és 50 ezer forint közötti támogatásokat kaptak, míg a város vezetésével lojális szervezetek több százezer forintos juttatáshoz jutottak. A politikus példaként említette az egymillió forinttal támogatott Őrzők Rendje Egyesületet, amely második éve Hun napokat szervez Várpalotán, ahol a fellépők az Egészséges Fejbőr, a Magozott Cseresznye és a Romantikus Erőszak nevű zenekarok. Hozzátette: 500 ezer forintos támogatást kapott a Palotai Turul Társaság, amely a Magyar Gárda várpalotai tagtoborzóját szervezte. Deák Istvánné közölte: 250 ezer forintot, illetve Helt Tamás képviselői önálló indítványa nyomán kétmillió forintot kapott a Trianon Múzeum Alapítvány. Mint mondta, a képviselői indítvány előterjesztője Szabó Pál Csaba, az alapítvány vezetője volt. Botrány a Fővárosi Közgyűlésben - berekesztették "Felháborító, amit Demszky megenged magának" Előbb fizet a BKV-nak a főváros Fél éve van a Kossuth térnekMTI

A megszokottnál nagyobb felbontást kínáló HD-minőségben közvetítheti a pekingi olimpia eseményeit a Magyar Televízió (MTV) kettes csatornája - a médiahatóság ugyanis múlt heti ülésén tudomásul vette a köztévé ezzel kapcsolatos bejelentését. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szóvivőjének tájékoztatása szerint a médiahatóság által jóváhagyott ütemterv alapján fokozatosan áll át az új sugárzási rendszerre az M2, amelynek adása eközben a hagyományos SD-minőségben is fogható lesz. Medveczky Balázs ügyvezető, az MTV alelnöke egy hónapja beszélt arról az MTI-nek, hogy azt tervezik: nagy felbontású (HD) minőségben is sugározzák a pekingi olimpia eseményeit. Mint mondta, ehhez a médiahatóság hozzájárulását is meg kell szerezniük, mivel az ezzel járó technikai váltás érint néhány tízezer olyan háztartást, amelyikben parabolaantennával fogják az analóg műsorjeleket; nekik egy mintegy tízezer forintba kerülő átalakító egységet (set-top boxot) kellene vásárolniuk. Az átállás a háztartások kevesebb mint két százalékát érinti, mert száz otthonból csak mintegy nyolcban áll HD-tévé, így most azon dolgoznak, hogy mind a hagyományos SD-hez, mind a HD-hez szükséges digitális jel is elérje a lehető legtöbb hazai nézőt. A nagyobbik köztévé hétfői tájékoztatása szerint négy hónapja nyújtották be most elbírált kérelmüket a médiahatósághoz; a váltáshoz szükséges eszközökre az MTV közbeszerzést írt ki, amely júliusban zárulhat le. Nem ússzuk meg szárazon az olimpiát: már 161 kvóta Késik a roham - pedig olcsó a lapostévé A hamisítók is edzenek az olimpiára Olimpia, foci Eb: vakarják a fejüket az MTV-nélMTI

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 123,29 pontos, 0,56 százalékos csökkenéssel, 21.854,29 ponton zárt hétfőn. A Mol árfolyama nem változott, az olajrészvény 22.300 forintot ért záráskor, az OTP részvények ára 0,15 százalékkal 6.660 forintra csökkent. A részvénypiac forgalma 9,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a stagnáló Mol kivételével gyengültek az előző kereskedési napi záráshoz képest. A negatív nyitást alapvetően meghatározta az amerikai tőzsdeindexek pénteki, 3 százalék körüli zuhanása. Délután kialakult egy kisebb pozitív tendencia, ami szintén amerikai hatással, a New York-i tőzsdeindexek pozitív nyitásával volt összefüggésben - mondta el Dobár Péter, a CIB Bank elemzője. Hozzátette, hogy az amerikai nyitást az olaj árának mérséklődése valamint a friss ingatlanpiaci adatok segítették. A magyar blue chip papírokkal kapcsolatban az elemző kifejtette: az OTP reggel még 2,5 százalékos mínuszban volt, zárásra viszont mindössze 0,15 százalékkal gyengült. Ez azonban véleménye szerint nem a vásárlóerővel magyarázható, inkább a nemzetközi trenddel volt összefüggésben. A Magyar Telekom és a Richter esését indokolatlannak tartotta a szakértő. A Mol ára nem változott, az olajrészvény 22.300 forintot ért záráskor, forgalma 1,2 milliárd forint volt. Az OTP részvények 10 forinttal, 0,15 százalékkal 6.660 forintra gyengültek, forgalmuk 5,2 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 16 forinttal, 2,04 százalékkal 769 forintra esett, forgalma 497,6 millió forint volt. A Richter papírok árfolyama 410 forinttal, 1,21 százalékkal 33.490 forintra csökkent, a részvények forgalma 1,8 milliárd forintot ért el. Az Egis 250 forintos, 1,54 százalékos erősödéssel zárt, forgalma 64 millió forint volt. A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 19,12 ponttal, 0,77 százalékkal csökkent, 2.459,65 ponton zárt.   Nézze meg, hogyan zártak részvényei MTI

Intézkedési csomagot fogadott el az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) a Fővárosi és a Pest Megyei Bíróságon felhalmozódott ügyhátralék ledolgozására hétfőn budapesti ülésén: a két bíróságot külső cégekkel is átvilágíttatják  - tájékoztatta OIT az MTI-t. Az intézkedési terv kiterjed az eljárásokat indokolatlanul elhúzó, költségeit növelő, a perelhúzásra lehetőséget adó, a perek számát indokolatlanul szaporító jogszabályok felülvizsgálatára, és a szükséges jogszabály-módosítások kezdeményezésére - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Mint írták, vizsgálni kell a bírósági utat elkerülő megoldások nagyobb alkalmazhatóságát, például a mediáció kiterjesztését. A feladat elvégzésében a bírákon kívül közreműködnek az ügyészek, ügyvédek és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium munkatársai. A közlés szerint az OIT határozata az érintett két bíróság elnökét felkérte arra, hogy az ügyhátralék ledolgozására megoldási javaslatot dolgozzon ki. "Amennyiben a többlet pénzügyi források biztosíthatók, a többi bíróságról bírák, tisztviselők kirendelésével kerülne sor a hátralék ledolgozására azzal az elvárással, hogy e bíróságokon az időszerűség nem romolhat". Az OIT - mint olvasható - szükségesnek tartja mindezekkel egyidejűleg a két bíróság külső cég által történő átvilágítását, amely felöleli az ügyforgalmi adatok szerkezetének változásait, a létszámviszonyokat, az elhelyezési körülményeket és egyéb, az ítélkezés minőségét és mennyiségét befolyásoló tényezőket. Az átvilágítás eredményeként javaslatokat kell megfogalmazni a helyzet kezelésére, új illetékességi és hatásköri szabályok bevezetésével összhangban az esetleges szervezeti változtatásokra. Az OIT mindezekről hétfői, soron kívüli ülésén, az igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezésére tárgyalt. Fellázadt az autóklub: törvényt sért a felelősség? Csődbe ment a csődtörvény Sztrájk másodfokon - jogszerű volt a VDSZSZ akciója MDF: parkolópályára a Centrummal! A Microsoft monopóliumát az állam is védi?MTI

Nem privatizálják a budapesti gyógyfürdőket, csak kiszerveznek néhány tevékenységet. Modernizációt és 200 milliót remél a Budapest Gyógyfürdő Zrt.

Egy közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezett ukránok 70,3 százaléka nem tartja jónak Viktor Juscsenko államfő hivatali tevékenységét. Az ukrajnai Közvélemény Alapítvány (FOM) által végzett felmérés során a megkérdezetteknek csak a 19,3 százaléka minősítette megfelelőnek az ukrán elnök működését, míg a válaszadók 10,4 százaléka nem tudott válaszolni a kérdésre - közölte hétfőn az Ukrajinszki Novini hírügynökség. Arra a kérdésre, hogy egy ötpontos skála alapján milyennek ítélik meg Juscsenko elnöki tevékenységét, a válaszadók 30 százaléka "rossz", 28,9 százaléka "elégséges", 24,5 százaléka "nagyon rossz", 8,9 százaléka "jó", 1,3 százaléka "jeles" osztályzatot "állított ki" az államfőnek, míg a megkérdezettek 6,5 százalékának nem volt határozott véleménye. A megkérdezettek 32 százaléka úgy vélte, hogy jelenleg Julija Timosenko miniszterelnök gyakorolja a legnagyobb befolyást az ország helyzetére, míg Juscsenko államfővel kapcsolatban csak a válaszadók 13,1 százaléka állította ugyanezt. Az elnök és a kormányfő szembenállásában a megkérdezettek 25,1 százaléka Timosenkót támogatta, míg Juscsenko mellett csak a válaszadók 15,8 százaléka állt ki, 48,9 százaléknak pedig nem volt határozott véleménye a kérdésről. A május 22. és június 3. között végzett felmérés során a FOM munkatársai kétezer tizennyolc éven felüli személyt kérdeztek meg Ukrajna egész területén. Kihagynák az oroszokat a lengyel-ukrán vezetékből A Gazprom engedett, Kijev aláírt Gazprom: lesznek még problémák Ukrajnával A Gazprom megint nekiesett KijevnekMTI

Londoni elemzők szerint a kormány és az MNB nézeteltéréseinek ellenére sem valószínű az inflációs cél emelése, de nem hasznos az erről folyó nyílt vita. Néhány napon belül ez a második olyan vélemény a londoni elemzői közösségben, amely valószínűtlennek minősíti a magyar inflációs cél emelését.

Az amerikai határidős indexek hétfőn felfelé mozdultak, mert az olaj árának mérséklődése lélegzetvételhez jutatta a pénteki részvényár-eséstől megriadt befektetőket, akiknek a hangulatát ugyanakkor tovább rontotta a Lehman Brother Holdings Inc. 2,8 milliárd dolláros negyedéves veszteséget tartalmazó előrejelzése. A veszteség mellett a Lehman azt is bejelentette, hogy 6 milliárd dolláros tőkeemelésre készül: a hígulás veszélye miatt mindez 10,1 százalékkal csökkentette a részvény árfolyamát. A technológiai ágazat ugyanakkor kökést kaphat az Apple bemutatandó új iPhone verziójától. A makroadatok közül a folyamatban lévő lakáseladások áprilisi számai adhatnak iránymutatást, majd Ben Bernanke Fed-elnök inflációról tartandó előadása jelenthet majd fontos igazodási pontot. Egyesülési hír is nyilvánosságra került: a világ második legnagyobb biztosítás brókercége, a Willis Group Holdings Ltd. vásárolja meg 1,7 milliárd dollárért kisebb versenytársát, a Hilb Rogal & Hobbs Co.-t. A bankszektorban profit-előrejelzéseket csökkentett a Lehman: 2008-ra visszavett a Citigroup Inc, a Wachovia Corp és a JPMorgan Chase & Co. előzetes számaiból is.   A határidős indexek közül az S&P 500 futures 4,6 ponttal nőtt, számított értéke felett alakul; 26 ponttal emelkedett a Dow futures, 7,25 ponttal jutott magasabbra a Nasdaq 100 futures. Az egész világot kiborítja a benzinár Már kevesebbet tankolnak: lefelé tart az olajár Van még egy-két kút, ahol 300-nál olcsóbb a benzin "Ha elszalad a forint, megugrik a benzinár"MTI

Jacques Chirac volt francia elnök hétfőn közhasznú magánalapítványt hozott létre a fenntartható fejlődés, a kultúrák sokszínűségének és környezetvédelmi céloknak a támogatására. Az egy éve leköszönt francia államfő - honorárium nélkül - tölti be a nevét viselő Chirac Alapítvány elnöki posztját, amely számos francia és nemzetközi közéleti személyiség - így többek között Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár és a Nobel-békedíjas Radzsendra Pacsauri indiai tudós és Rigoberta Menchú guatemalai írónő - jelenlétében kezdte meg működését az Európán kívüli népek művészetét bemutató Szajna-parti Quai Branly Múzeumban, amely szintén a volt köztársasági elnök nevéhez köthető. Az ünnepségen rövid időre megjelent és a magánalapítványt támogatásáról biztosította a jelenlegi államfő, Nicolas Sarkozy. A 75 éves volt francia elnök alapítványa kizárólag magánadományokból és szponzorok támogatásával kívánja segíteni a harmadik világ ivóvíz- és gyógyszerellátásának javítását, a szárazság és az esőerdők kiirtása elleni harcot, valamint a kultúrák és a nyelvek megőrzését, elsősorban Afrikában. Ez utóbbi témában a Quai Branly Múzeumban délután kezdődött nemzetközi konferencia keretében indította el első programját a Chirac Alapítvány. A volt elnöknek a Le Figaro című napilapnak adott interjúja szerint a nemzetközi alapítvány célja: megfelelő morális tekintélyt és anyagi támogatást szerezni ahhoz, hogy a négy programban lehessen a segítségére számítani. Elsőként Maliban és Szenegálban indította el a vízellátás, Beninben a gyógyszerellátás javítását célzó, valamint Kongóban az erdőirtás elleni programját. Sevroletben Vernét olvasni: magyarítás felsőfokon Elhunyt Yves Saint Laurent Júliustól kitárul Franciaország: az megy dolgozni, aki akar Ciki: sikkasztással vádolják ChiracotMTI

Kaposvár polgármestere egyetért azokkal az önkormányzatokkal, amelyek munkához kötnék a különböző segélyek kifizetését, azt azonban álláspontja szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak, akik önhibájukon kívül nem dolgoznak. Szita Károly (Fidesz) erről hétfőn, a városházán tartott sajtótájékoztatón beszélt, hangsúlyozva: a Kaposváron mintegy tíz évvel ezelőtt elindított "Segély helyett munkát!" program ma már sikeresnek mondható, és követésre ajánlható más önkormányzatok számára is. Legalábbis azok számára, amelyek ezt önként vállalt feladatként be tudják illeszteni a gazdálkodásukba, ugyanis ez saját forrást igényel az önkormányzattól, ráadásul a közmunkát vállalók számára kifizetett munkabér járulékköteles, ezért az önkormányzatnak ez többe kerül, mint ha "csak" segélyt adna - tette hozzá. Ennek ellenére Kaposvár vállalta ezt a pluszterhet, mert a tapasztalatok szerint a programban résztvevők könnyebben tudnak visszailleszkedni a munka világába - magyarázta a polgármester. Közölte: míg korábban az érintettek 30-40 százaléka vállalt közmunkát, jelenleg 90 százalékuk. Ők havonta 10 munkanap ledolgozásáért kapják meg az önkormányzattól a mindenkori minimálbér időarányos részét a kötelező segélyeken felül. Szita Károly tájékoztatása szerint Kaposvár önkormányzata évente több mint 900 millió forintot költ szociális támogatásokra, amelyből csaknem 800 millió forintot 14, törvény által meghatározott jogcímen, a fennmaradó hányadot pedig 13, munkához kötött jogcímen folyósít. Előbbiben nincs mérlegelési lehetősége az önkormányzatnak - mondta a polgármester, aki egyetért a törvénymódosítás szükségességével, s azt tartaná célravezetőnek, ha az önkormányzatok a kötelezően előírt segélyezési jogcímek legalább 60 százalékában feltételekhez köthetnék a kifizetéseket. Elegük van a településeknek az ingyen segélyből Bajnai: Másképp kell hozzáállnunk a munkához Gyurcsány: Mocorog a gazdaság, lesz itt még jókedv "Oktatással megmenthetjük a cigányokat" Magyarországon jobban megéri nem dolgozniMTI

Görögország és Ausztria javasolja, hogy az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulását tűzzék az Európai Unió következő, júniusi csúcsértekezletének napirendjére - hangzott el a két ország kormányfőjének hétfői bécsi sajtóértekezletén. Kosztasz Karamanlisz miniszterelnök munkalátogatás keretében találkozott Alfred Gusenbauer kancellárral. A görög vendég úgy vélekedett, hogy az árak növekedése visszaveti az EU-állampolgárok életszínvonalát, kiváltképpen az alacsony jövedelmű rétegek szorulnak támogatásra. Az osztrák kancellár egyetértett ezzel: mint mondta, az emberek elvárják az uniótól, hogy fellépjen az árdrágulással szemben. Az egész világot kiborítja a benzinár Már kevesebbet tankolnak: lefelé tart az olajár Van még egy-két kút, ahol 300-nál olcsóbb a benzin Kicsinyes politikai alkudozás a világélelmezési konferencián "A magyar mezőgazdaság sikerágazat" Élelmiszerválság: ördögi kör?MTI

Határozatlan idejű sztrájkba kezdtek a spanyol teherautósofőrök hétfőn reggel az egekbe szökő üzemanyagárak ellen tiltakozva, s megrongálva azokat a járműveket, amelyek áthajtanak útelzárásaikon. Akciójukhoz csatlakoztak a szomszédos Portugália kamionosai is, akik már az éjjel utakat zártak le járműveikkel országszerte, igaz, az útzárakon átengedik a személygépkocsikat és az autóbuszokat is. A spanyol-francia határ túloldalán, Franciaországban szintén tüntetések kezdődtek a hordónként 139 dolláros, rekordszintre emelkedett olajárak miatt. Spanyolországban hosszú sorokban várakoznak az üzemanyaghiánytól tartó autósok a benzinkutaknál, és sorok alakultak ki egyes bevásárlóközpontoknál is, miután a kamionosok arra figyelmeztettek, hogy sztrájkjuk miatt a szupermarketek napokon belül kifogyhatnak az áruból. A spanyol-francia határon a tehergépkocsik hosszú sorállásra kényszerülnek a sztrájk miatt, és a televíziós híradók elhagyott kamionokat mutatnak, amelyeknek betörték a szélvédőjét, a fényszóróit és kiszúrták a kerekeit, miután sofőrjük megpróbált szembeszegülni a sztrájkolókkal. A madridi kormány incidensekről számolt be a katalóniai és a baszkföldi határátkelőhelyekről, ahol a spanyol kamionosok és francia kollégáik egyaránt tüntettek az év eleje óta több mint 20 százalékkal megugrott üzemanyagárak miatt. A franciaországi Bordeaux városában mintegy 200 teherautó szándékosan lassítja a forgalmat, azt követelve a kormánytól, hogy a teherfuvarozók adómentesen literenként 0,98 eurós áron szerezhessék be a dízelolajat. A spanyol sztrájkolók logisztikai központokat és kikötőket is blokád alá vettek, nyomatékot adva annak a követelésüknek, hogy a kormány állapítson meg fuvardíjminimumot. A spanyol áruszállítók kettős szorításban vergődnek, mivel a magas üzemanyagárak mellett az ország 15 éve a legnagyobb gazdasági visszaesést éli át, s ezért ők is csökkentett teljesítményre kényszerülnek. José Louis Rodríguez Zapatero kormányfő könnyített hitelfelvételi lehetőségeket és más intézkedéseket ajánlott fel a fuvarozóknak, de azt mondta, hogy el kell fogadniuk a spanyol szerződéses piacot uraló kemény versenyfeltételeket. A portugál rendőrség közlése szerint a portugál közúti szállítók országszerte útelzárásokkal bénítják meg a teherforgalmat, s a sztrájk kapcsán kisebb incidensekre is sor került. Rendőrségi beszámolók szerint az éjjel számos kamiont megrongáltak a sztrájkolók. A Portugáliában szállítási vállalkozók és független fuvarozók által - a szakszervezetek ellenében - megkezdett sztrájkot sok sofőr is elítélte, azt hangoztatva, hogy "munkáltatóik felhasználják őket" a saját érdekükben. Vitor Pereira, a portugál közúti sofőrök szakszervezeti szövetségének (FECTRANS) az elnöke hétfőn reggel szintén elítélte a kamionok megrongálását, és "a sztrájkkal nem szolidáris sofőrök megfélemlítését". Az egész világot kiborítja a benzinár Sztrájk másodfokon - jogszerű volt a VDSZSZ akciója Kezd elfajulni a német tejválság Benzinbalhé: több olajraktárat elfoglaltak a gazdák BKV-sztrájk lefújva - szeptemberig fegyverszünetMTI

Vállalná újabb négy esztendőre a Duna Televízió vezetését Cselényi László - erről az MTI érdeklődésére beszélt a 2009 február közepén lejáró mandátumú közmédiumelnök. Mint mondta, a kérdésben még nem kereste meg a felügyeleti szerv, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége, amely kezdeményezheti: pályázat nélkül hosszabbítsák meg egy ciklussal a hivatalban lévő elnök megbízatását. "Ősz elején foglalkozik a kérdéssel a kuratórium” - mondta Cselényi László, aki eddig hivatalban töltött közel három és fél éve kapcsán megemlítette: az elnöki pályázatában foglalt célkitűzések zömét sikerült megvalósítania. Nem sikerült bizonyos határon belüli – gazdasági, politikai – sorompókat felnyitnom” - mondta arról, miért maradt meg  a komoly előkészületek stádiumában” tervei közül a kárpát-medencei teleregény-folyam, vagy az indítani tervezett második, oktatási csatornájuk. "A Duna II. Autonómia csatorna sem az, aminek eredetileg megálmodtam” - jegyezte meg, hozzátéve, elegendő forrás hiányában az európai kisebbségek, csekély lélekszámú identitásközösségek  védőbástyája” helyett  tematikus ismétlőcsatorna lett” az adóból. Simkó János kuratóriumi elnök szerint szeptemberben születhet döntés arról, hogy kezdeményezik-e Cselényi László újrázását; a kérdésben lényeges szempont lesz, hogy - e hónap végére beterjesztendő tervében - milyen megoldásokat javasol a menedzsment a televízió megbillent gazdálkodási egyensúlyának helyreállítására. Emlékeztetett arra: a tavalyi évet közel 400 milliós mínusszal zárta a társaság, az idei üzleti tervben is mintegy 250 milliós deficit szerepel. Az elnök újraválasztásának esélyeiről nem kívánt latolgatásba bocsátkozni, ám úgy nyilatkozott, Cselényi László hivatalba lépése óta "szisztematikus, erőteljes szakmai építkezés folyik a Duna Televízióban", a menedzsment beszámolóit pedig rendre nagy többséggel fogadta el a kuratórium. Egy szavazaton múlt, hogy legyen tévéelnök Majdnem sikerült MTV-elnököt választani Késik a roham - pedig olcsó a lapostévé Hamvába holt tanácskozás: továbbra sincs tévéelnök Kik befolyásolják a magyar médiapiacot?MTI

Szeptemberben dönthet az Országgyűlés arról, hogy elveszítse-e képviselői mandátumát az a politikus, aki egy évig nem vesz részt a parlament munkájában - mondta Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság elnöke. A politikus szerint ötpárti egyetértés van a kérdésben. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága hétfőn egyhangúlag támogatta azt az indítványt, hogy megszűnjön annak a képviselőnek a mandátuma, aki egy évig nem vesz részt a parlament ülésein. Szintén minden képviselő egyetértett abban, hogy az elhunyt, illetve betegsége miatt mandátumáról lemondó képviselő megkaphassa féléves fizetését. Géczi József Alajos a bizottsági ülést követően elmondta: ötpárti egyetértés van a két kérdésről. 2005 óta már többször megpróbáltak hasonló indítványokat elfogadtatni, ez eddig azért nem valósulhatott meg, mert a képviselők tartanak a médiavisszhangtól - tette hozzá. A politikus szerint Pécs szocialista polgármesterének, Toller Lászlónak az esete hívta fel újra a figyelmet erre a két kérdésre. Géczi József Alajos úgy vélte: a halál, vagy betegség miatti lemondás után járó végkielégítés esetében csak egy "szimbolikus összegről", valamivel több mint nettó egymillió forintról lehet beszélni. Ugyanakkor a döntés megmutathatja, hogy a "képviselő is ember" - tette hozzá. Ahhoz, hogy egy év távollét után megszűnjön egy képviselő mandátuma, módosítani kell az alkotmányt, valamint a képviselők jogállásáról szóló törvényt is. Szintén törvénymódosításra van szükség ahhoz, hogy végkielégítést kaphasson a mandátumát betegsége, vagy halála miatt elvesztő politikus. A képviselők a négyéves ciklus végén most is megkapják a féléves fizetésüknek megfelelő juttatást - mondta Géczi József Alajos. Toller László országgyűlési képviselő, Pécs egykori polgármestere 2006 júniusában szenvedett maradandó sérüléseket egy közúti balesetben, azóta éber kómás állapotban van. Nemcsak ő van azonban tartósan távol a parlamenti ülésektől: a szocialista Horn Gyula és Csákabonyi Balázs is régóta beteg. Az SZDSZ utolsó órái Az SZDSZ kiszállt Gyurcsány jól taktikázott? 2010-re csődbe megy Pécs?MTI

Nagyfokú felelőtlenség válságról, adósságcsapdáról, adósságcseréről, valamiféle adósságkonvertálásról beszélni, aki adósságátütemezésről beszél, valójában hiányt akar növelni - mondta Veres János hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. A pénzügyminiszter felszólalásában Orbán Viktor múlt héten tett nyilatkozatára utalva azt mondta:  "Nagyfokú felelőtlenség folyamatosan válságot emlegetni, mesterségesen válsághangulatot kelteni. Szó sincs arról, hogy Magyarországon ezek igazak lennének, a tények éppen az ellenkezőjét igazolják. (...) Nagy felelőtlenség adósságcsapdáról beszélni, ilyen kérdésben a hozzá nem értő politikai nyilatkozatok nagy kárt tudnak okozni" - mondta Veres János kitérve arra is: Magyarországon statisztikai adatok szerint élénkül a gazdaság, javul a külső és belső egyensúly.   Veres: irreális a 3 százalékos inflációs cél Veres szerint jövőre összejöhet az inflációs kritérium Nem tárgyal az adókról a MSZP és az SZDSZ Leszavazták Verest a parlamentben! Vége az inflációs vitánakMTI

A parlament alkotmányügyi bizottsága egyhangúlag támogatta azt a határozati javaslatot, mely szerint az Országgyűlés elrendeli a több-biztosítós egészségügyi modellről szóló népszavazást.

Hat éves vita végére kerülhet pont, ha az európai munkaügyi miniszterek elfogadják az unió munkaidő-irányelvét. Közel a megállapodás, bár a mediterrán népek kevesebbet dolgoznának.

Az első negyedévben 1,1 milliárd eurós díjbevételt ért el az Allianz az úgynevezett New Europe régióban - közölte az Allianz Hungária Biztosító.

Két hét alatt, négy akcióban kétszázmillió forint értékben foglalt le kábítószert a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) - mondta Ródler Norbert őrnagy, a kábítószer-bűnözés elleni szolgálat vezetője hétfőn, budapesti sajtótájékoztatóján. A január eleje óta működő, 61 fős egység csaknem féléves tevékenysége alatt mintegy 350 millió forint értékben foglalt le kábítószert, ezen belül 30 kilogramm kicsomagolt marihuánát és hat ültetvényen háromezer tő kannabiszt, vagyis összesen körülbelül egy mázsa marihuánát. Heroinból fél kilogrammot, kokainból egy kilogrammot foglaltak le a rendőrök fél év alatt, valamint több mint tízezer darab ecstasy tablettát és 7 kilogramm speedet. Több kábítószertípusból a lefoglalt mennyiség már meghaladta a tavalyit - tette hozzá az őrnagy. Megjegyezte: 54 jelentősebb, nagy terjesztőket érintő ügyben indítottak eljárást, ez a tavalyi összes eljárásnak a háromnegyede. 59 esetben befejezték a nyomozást és az ügyet vádemelési javaslattal továbbították az ügyészségre. Kiemelte: a nagyobb létszámú felderítő osztály mára már olyan információs bázist jelent, hogy folyamatosan figyelemmel tudják kísérni a budapesti kábítószer-piacot. Szavai szerint emiatt igazán már nincs szükség arra, hogy a fogyasztóktól induljanak el a kábítószer-terjesztők felé. Mint mondta, javítja a kábítószer-bűnözés elleni fellépés hatékonyságát az is, hogy az elfogásokat a szolgálat saját maga végzi. Az elmúlt két hét négy jelentősebb kábítószeres ügyéről szólva elmondta: május 28-án a főváros XIV. kerületében, a lakásán fogtak el egy 42 éves férfit, aki korábban taxisofőrként dolgozott, de annyira kábítószerfüggő lett, hogy az utóbbi időben már drog árusításából tartotta fenn magát. A lakásban 1,6 kilogramm amfetamint, kokaint, ecstasy tablettát és valószínűleg ketamint foglaltak le. Egy nappal később a IV. kerületben, a káposztásmegyeri lakótelepen csaptak le egy marihuána-értékesítő hálózatra. Egy 47 éves svájci férfi feltehetően maga szállította Magyarországra külföldről a kannabiszt és akkor fogták el, amikor 3,5 kilogramm marihuánát adott át egy 22 éves budapesti férfinak. A férfi garázsában további 10,5 kilogramm marihuánát találtak, 250 grammos, vákuumos csomagolásban. Június 4-én a Népszigeten találtak a XIII. kerületi rendőrkapitányság és az APEH ellenőrei egy telephelyen 1.500 tős vadkender-ültetvényt. A rendőrség megállapította, hogy az ültetvényt egy 30 éves budapesti férfi üzemeltette, aki jelenleg szökésben van. Szintén június 4-én fogtak el egy kábítószer-terjesztőt, akihez egy 2007-es ügy kapcsán jutottak el a rendőrök. Tavaly novemberben ugyanis a VI. kerületi járőrök egy 20 éves férfinél igazoltatásakor száz ecstasy tablettát, kokaint és amfetamint találtak. A rendőrök még tavaly novemberben elfogták azt a férfit, akitől vásárolta a kábítószert, és folytatták a nyomozást. Így jutottak el egy 22 éves férfihez, akinek több vásárlóját is elfogták a közelmúltban. A férfi erről értesülve megpróbált egy kiserdőbe menekülni, hátizsákjában egy kilogramm marihuánát és fél kilogramm hallucinogén gombát találtak a rendőrök. A rendőrök elfogták azt a 32 éves szentendrei férfit is, akitől ez a 22 éves budapesti terjesztő vásárolta a kábítószert. A szentendrei férfi lakásán 4 kilogramm amfetamint találtak. A férfi kamionsofőr volt, a rendőrség szerint elképzelhető, hogy ő maga csempészte be az országba a drogot. Több gyalogost hagytak életben az autósok Bejött a zéró tolerancia? Új sebességmérők Budapesten Még néhány emelés, és leszállunk a gázpedálrólMTI

Előretört a szélsőjobboldal a Szászországban tartott helyhatósági választásokon. Hétfői, nem hivatalos végeredmény szerint a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) az előző napi szavazás eredményeként képviselőt küldhet valamennyi járási gyűlésbe (Kreistag). Eszerint az egyes járási parlamentekben a szélsőjobboldal 3-6 mandátumhoz, s tartományi szinten a voksok 5,5 százalékához jutott. A neonáci párt már 2004-ben bejutott az egykori NDK-hoz tartozott tartomány parlamentjébe. A szavazópolgárok a járási gyűlések, a városi és községi képviselő-testületek összetételéről, valamint a helyi polgármesterek személyéről döntöttek voksaikkal. A tartomány legerősebb pártja a szavazatok 39,5 százalékával a Német Kereszténydemokrata Unió, a CDU maradt, míg az egykori keletnémet tartomány második legnépszerűbb pártja a Baloldal, amely a voksok 18,7 százalékához jutott. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a szavazatok 11,5 százalékát szerezte meg. Értesülések szerint a részvételi arány még egyetlen szászországi választáson sem volt olyan alacsony, mint most, ami megfigyelők szerint a szavazópolgárok kiábrándultságára, illetve közömbösségére utal. A vasárnapi helyhatósági választások egyfajta "hangulati tesztet" jelentettek a tartományban 15 hónap múlva sorra kerülő parlamenti választások előtt, továbbá néhány héttel azután, hogy korrupció gyanúja miatt lemondott Georg Milbradt, Szászország konzervatív miniszterelnöke. Az új kormányfő - ugyancsak a CDU soraiból - Stanislaw Tillich lett. Szakértők szerint a történtek után a konzervatívok elégedettek lehetnek mostani szereplésükkel, mint ahogy a Baloldal pártja is. A szélsőjobboldal előretörésére viszont a többi párt egyformán mélységes aggodalommal reagált. Kevesebb csőd a németeknél Csődbe ment a csődtörvény Német fellépés a neonácik ellenMTI

Vizsgálja londoni felsőbíróság azt a brit kormánydöntést, amely kizárja a nagy-britanniai népszavazást az uniós reformokat rögzítő Lisszaboni Szerződésről. Lapvélemények szerint az ír népszavazás is "abszurd".

Tavaly hat százalékkal, tíz év alatt 45 százalékkal nőttek a világ katonai kiadásai - közölte ez évi jelentésében hétfőn a stockholmi békekutató intézet (SIPRI). E kiadások tavaly 851 milliárd euróra (1339 milliárd dollár) rúgtak, ami a világ GDP-jének 2,5 százalékát teszi ki, s fejenként 128,4 eurót jelent. A teljes összegnek közel a felét (45 százalék) az Egyesült Államok költötte el. Az 1998-2007 közötti időszakban Kelet-Európában regisztrálták a katonai kiadások leggyorsabb, 162 százalékos növekedését - összegezte az intézet. A kiadások növekedését a SIPRI szerint egyebek között a külpolitikai célok, a valós vagy vélt fenyegetések, a fegyveres konfliktusok és a multinacionális békefenntartó műveletek magyarázzák. Tíz év alatt Észak-Amerika katonai kiadásai 65 százalékkal, a Közel-Keleté 62 százalékkal, Dél-Ázsiáé 57 százalékkal, Afrikáé és Kelet-Ázsiáé 51 százalékkal nőttek. Az Egyesült Államokban a hadi kiadások 2007-ben már (reál értékben) meghaladták a II. világháborúét is. Nyugat-Európa és Közép-Amerika volt az, ahol a katonai költségvetések a legkevésbé növekedtek: 6 és 14 százalékkal. A száz legnagyobb hadianyaggyártó üzem eladásai (Kínán kívül) 2006-ban 9 százalékkal emelkedtek, és elérték a 315 milliárd dolláros összeget. Ezt a piacot az amerikai és a nyugat-európai vállalatok uralják: tőlük származott az eladások 92 százaléka - jelentette a békekutató intézet.   Lőttek az iraki biztonsági tervnek? Moszkva - Kijev: a NATO töréspont lehet Szovjet ötletet "lopnak" az oroszok Merkel és Medvegyev Koszovóról is fog tárgyalni MTI

Csehországban májusban 6,8% volt a12 havi infláció,csakúgy mint áprilisban. A munkanélküliségi ráta történelmi mélypontra, 5,0%-ra csökkent az áprilisi 5,2%-ról. A cseh statisztikai hivatal hétfőn közölt adatai szerint májusban a fogyasztói árak 0,5 százalékkal voltak magasabbak, mint áprilisban. Az üzemanyagárak 3,89 százalékkal nőttek egy hónap alatt, ezen belül a dízel ára 5,8 százalékos emelkedéssel történelmi csúcsra nőtt, a 95-ös oktánszámú benzin ára 2005 októbere óta legmagasabb szintre emelkedett. Májusban havi szinten az élelmiszerárak 0,7 százalékkal, a közüzemi díjak 0,3 százalékkal nőttek. Csehországban az idén januárban és februárban kilencéves csúcson, 7,5 százalékon állt az éves infláció. A szakértők arra számítanak, hogy az év végéig tovább mérséklődik a pénzromlás üteme. Befektetési irányok: eltérő tények és vélemények Három a magyar igazság - az OECD szerint A magyar tejtermelők csatlakoztak az európai tiltakozáshoz Nem ezt vártuk a vízummentességtől Több nyugdíjjal csenget a cseh postásMTI

Szinte lehetetlen korrupciómentesen működni a magyarországi üzleti életben a Transparency International (TI) hétfőn bemutatott tanulmánya szerint.

Látványosan lelassult Észtország gazdasági növekedése az idei első negyedévben. A hétfőn nyilvánosságra hozott végleges adat szerint a GDP növekedés üteme mindössze 0,1 százalék volt, a legalacsonyabb az egész EU-ban. Az előzetes várakozás még 0,4 százalékos gazdasági bővülést remélt. Az idén január-márciusban gyakorlatilag stagnáló észt gazdaság az elmúlt év utolsó negyedévében még  4,8 százalékkal, a mostani bázisnak számító tavalyi első negyedévben pedig még 9,8 százalékkal szárnyalt. Az észt statisztikai hivatal adatai szerint a negyedévben a belső felhasználás 0,7 százalékkal csökkent,  az export 5,4 százalékkal,  az import 3,8 százalékkal csökkent. A kéziféket is behúzta Észtország Kelet-Európa is visszakapcsol Padlófék: kipukkant az észt lufi Visszaballag a balti tigrisMTI

A Goldman Sachs amerikai befektetési bank vezető nyersanyagpiaci elemzője szerint a nyáron 150 dollárra nő a kőolaj hordónkénti ára és két éven belül elérheti a 200 dollárt. Hétfőn, röviddel 10 óra után a New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta júliusi jegyzése 39 cent gyengüléssel 138,15 dollár volt. Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 57 centtel 137,12 dollárra csökkent. A Goldman Sachs olajárral kapcsolatos elemzéseire mindig odafigyelnek a szakértők, miután ez a bank a legaktívabb a befektetési bankok közül az energiapiacokon. A cég vezető elemzője szerint, bár gyenge az olaj iránti kereslet, a kínálat még gyengébb. Emlékeztetett arra is, hogy komoly termeléskiesések vannak az OPEC-tag Nigériában és csak minimálisan nő az olajtermelés a szervezeten kívüli Oroszországban. A GS már két éve megjósolta a három számjegyű olajárat, amit akkor sokan elképzelhetetlennek tartottak. A befektetési bank most úgy véli, hogy két éven belül az olajár elérheti a 200 dollárt. Május 16-án a GS jelentősen feljavította az energiahordozó második félévi árára vonatkozó becslését. A bank 107 dollárról 141 dollárra módosította az amerikai könnyűolaj (WTI) második félévi átlagárára vonatkozó előrejelzését. Az olajpiac másik fontos szereplője, a Morgan Stanley befektetési bank pénteken azt jósolta, hogy július negyedikére, azaz az amerikai függetlenség napjára - amikor amerikaiak millió ülnek autóba - az olajár elérheti a 150 dollárt. Keserű az olajkapszula Az egész világot kiborítja a benzinár Már kevesebbet tankolnak: lefelé tart az olajár Van még egy-két kút, ahol 300-nál olcsóbb a benzin .Ha elszalad a forint, megugrik a benzinár"MTI

Az idén októberben a fogyasztói árak várhatóan 5,5 százalékkal lesznek magasabbak Magyarországon az egy évvel korábbinál - közölte Mikroszkóp című kiadványában az Ecostat kutatóintézet hétfőn. Ugyanebben az időszakban a termelői árak szintje 7 százalékkal haladhatja meg az előző év azonos időszakit. Az Ecostat szerint az idén októberben a költségvetésben 5,8 százalékos, a versenyszférában pedig 8 százalékos keresetemelkedés várható az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a nemzetgazdaság egészében a bruttó átlagkereset 7,3 százalékkal növekedhet. Az Ecostat számításai szerint a kiskereskedelemben a nyári hónapokban valamelyest gyorsulhat a bővülés üteme, októberre a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi szintet. A kutatóintézet szerint az idén októberben az ipari belföldi értékesítés 2,9 százalékkal, az exportértékesítés 8,6 százalékkal, míg az ipari termelés 6,1 százalékkal bővülhet az előző év azonos időszakához képest, a szezonálisan és munkanaphatástól tisztított indexek alapján. "Az egyensúly javító hatás teljesült" Tovább gyorsult az euró-infláció Korai volt a német öröm 25 milliárdba kerülne a bérkiegészítésMTI

Dráguló üzemanyag, erősödő forint - hogyan befolyásolják e tényezők az utazási árakat, az utazási kedvet? Mire számíthatnak azok, akik idén külföldre szeretnének kirándulni?

Megkezdődött Horvátország legnagyobb vasúti beruházásának előkészítése: öt éven belül két párhuzamos sínpáron száguldhatnak majd a vonatok a magyar határtól Fiuméig.

Tovább gyengül a forint, az eurót hétfőn délelőtt kilenc órakor 248,25/35 forinton jegyezték a budapesti bankközi piacon, szemben a péntek délutáni 247,10/20 forinttal. A hétvégét 247,80 körül töltötte az árfolyam, innen az európai nyitáskor 247,25-ig is erősödött a forint, majd gyengülni kezdett. A feltörekvő piaci devizák általában is árfolyamvesztésnek vannak kitéve, az értékpapírpiacokon eluralkodott negatív hangulat és a devizapiacokon az inflációs aggodalmak miatt erőt vett kockázatkerülési hajlam következtében. Az ázsiai és az amerikai tőzsdék veszteséggel zártak a magas olajár és az amerikai gazdasági gyengülés újabb jeleinek hatására. Ez megadta az alaphangot az európai nyitáshoz is. A feltörekvő piaci devizákat megterheli a török líra árfolyamvesztése is. A líra a politikai bizonytalanság miatt gyengült, miután Törökországban eljárás indult a kormányzó párt betiltására. Az euró 0,22 százalékkal 1,58 fölé emelkedett a dollárral szemben az európai nyitás után. A dollárt a budapesti bankközi kereskedelemben 157,00/10 forinton jegyezték hétfőn kora délelőtt, szemben a péntek délutáni. 156,00/10 forinttal. A bankközi forintpiacon 7,70/80 forint körül áll az O/N kamat. Legfrissebb devizaárfolyamokMTI

Megugrott az érdeklődés a Gazdakártya iránt az év első harmadában. A takarékszövetkezetek már megkezdték a Széchenyi Kártya 2 forgalmazását.

 

Hétfőn egy hete legalacsonyabb szinten zárt a tokiói értéktőzsde fő mutatója. A 225 válogatott részvény Nikkei indexe 308,06 pont (2,1 százalék) gyengüléssel 14.181,38 ponton fejezte be a napot. A kereskedők azt mondták, hogy hétfőn gyakorlatilag valamennyi részvény veszített az árfolyamából. Ennek az oka részben az volt, hogy pénteken rekord szinten zárt a kőolaj ára, a májusi amerikai munkanélküliség pedig 22 éve legnagyobb ütemben nőtt pénteken ismertetett adat szerint, ami felerősítette az amerikai és a globális gazdaság kilátásaival kapcsolatos aggodalmakat. Hétfőn Tokióban a legnagyobb vesztesek a banki részvények, valamint az exportra termelő cégek papírjai voltak. Tokiói tőzsdezáráskor az euró 1,5786 dollárra erősödött a pénteki 1,5784 dollárról. A dollár a pénteki 104,64 jenről 105,19 jenre emelkedett. Friss tőzsdei árfolyamok Legfrissebb devizaárfolyamokMTI