Az évtizedes mélypontnak számító 7,7 milliárd forintos februári adatot követő három hónapban már némi növekedés volt megfigyelhető a lakáscélú hitelezésben a legfrissebb statisztikák szerint. Ráadásul az Magyar Nemzeti Bank (MNB) által áprilisra és májusra közölt adat a már az előző év azonos időszakához képest is növekedést mutatott.
Kedvező változások voltak
A Fundamenta rendelkezésére álló saját folyósítási adatai, illetve a beérkező hitelkérelmek nagyságrendje arra enged következtetni, hogy a következő hónapokban folytatódhat a havi hitelfolyósítások volumennövekedése, és jó esély van arra, hogy 2013-ban az összes lakáscélú
hitelfolyósítás némileg meghaladja az előző év végtörlesztés nélkül számított mintegy 140 milliárd forintos értékét – vélekedik Dr. Gergely Károly, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Az elemzés szerint az elmúlt években a háztartások körében jelentős mértékű elhalasztott fogyasztás halmozódhatott fel. Ettől az évtől a jövedelemadó-szabályok kedvező változása, az alacsony infláció, a tovább nem romló, talán enyhén javuló munkapiaci kilátások, az alacsonyabb piaci kamatszint, illetve a rendelkezésre álló egyéb ösztönzők összességében azt eredményezhetik, hogy az említett elhalasztott fogyasztás pótlása fokozatosan megindulhat, és mindez a lakáscélú finanszírozásban is éreztetheti majd a hatását.
A Fundamenta 2013-ban valamivel 47 milliárd forint feletti saját lakáscélú hitelfolyósítással számol, ami az elmúlt év végtörlesztéstől megtisztított adatához képest közel 7%-os növekedést jelent. Az elmúlt egy-másfél év folyósítási statisztikái azt mutatják, hogy az ügyfelek mintegy fele vásárlási céllal – jellemzően használt lakásvásárlásra –, negyede felújításra vesz fel lakáscélú hitelt, míg az egyéb célok osztoznak a maradék 25%-on.
A felmérés szerint az is megfigyelhető, hogy a tavalyi végtörlesztési hullámot követően mára ismét egyre többen próbálják meglévő lakáshitelüket kiváltani a lakástakarékok által kínált konstrukciókkal.
A jegybank is jó hatással volt
Az MNB tavaly augusztusban megkezdett kamatcsökkentési sorozata, illetve az ebből és a támogató nemzetközi tőkepiaci hangulatból táplálkozó állampapír-piaci hozamcsökkenés már az elmúlt közel egy évben is egyértelmű alapot szolgáltatott a kamatcsökkentésekre. A Fundamenta például többször is csökkentette az áthidaló kölcsöneinek kamatát.
Az elemzés szerint a piacon tapasztalható kereskedelmi banki és jelzálogbanki kamatcsökkenések elsősorban ugyancsak a jegybanki alapkamat mérséklődésére vezethetőek vissza és automatikusan érvényesülnek, mivel benchmark alapú hitelekről van szó, míg néhány esetben kismértékű kamatfelár-csökkentés is hozzájárult mindehhez.
A Fundamenta piacelemzéseiben vizsgált fontosabb lakáshitel-konstrukciók júliustól érvényes kamatlábai már mindegyike egyszámjegyű. A kedvezmények nélkül számított piaci árazású kamatlábak többsége 8-9 százalék körül alakul, de vannak 8 százalék alatti ajánlatok is. A támogatott lakáskölcsönök kamatlábaival pedig jellemzően 6 és 7 százalék körüli szinten találkozunk. A MNB havi statisztikái szerint 2013 májusában 8,46 százalék volt a hitelfelvétellel súlyozott, átlagos lakáshitel kamatláb, míg ez 2012 májusában még 10,82 százalékon állt, tehát a tényleges kihelyezéseknél is markánsan érvényesült az alapkamat-csökkentés hatása.
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
