„Nem parasztház, nem luxusvilla” – mondta lapunknak a díjnyertes családi ház tulajdonosa, aki a tervezés során szabad kezet adott Dévényi Tamás építésznek. Ez úgy zajlott, hogy az öttagú család hosszú oldalakon át leírta az életformáját az építésznek, aki ennek alapján megtervezte a házat. Dévényi szerint a sóskúti ház nem akar más lenni, mint egy élhető, modern családi ház. „Hiszek abban, hogy a múltba révedésből semmi jó nem jöhet ki. Ugyanakkor a népi építészet egyes elemeit nagyra tartom, és magam is használom ezeket" – mondta lapunknak.
A tervezési fázis viszonylag hosszú ideig, két évig zajlott. Menet közben ráadásul módosult a helyi építési szabályzat, így lapos tető helyett a klasszikus, 41 fokos nyeregtetőre váltottak, ami a hazai parasztházak sajátja. A szobák ugyanakkor vasbeton pillérvázzal, vázkitöltő falakkal épültek, a nappali felett például négy pillérváz található. Ettől kap levegőt, tágasságot a tér, amit az óriási ablakok még jobban kiemelnek. A 260 cm magas, kétrétegű, hőszigetelő faablakokat külön le kellett gyártatniuk egy hazai céggel, mivel itthon nem találtak ilyen nagyméretű ablakokat.
Sóskút Budapesttől 30 kilométerre, délnyugatra található. A lejtős telken felépült tornácos, ötszobás, földszintes családi ház, a maga 180 négyzetméterével, meglepően visszafogott benyomást kelt. Ennek egyik oka, hogy Sóskút külterülete miatti kicsi a beépíthetőség, a másik oka talán az önmérséklet. Itt minden szoba 12 négyzetméteres, mivel a család szerint "ennyi élettér mindenre elég". A család ugyanakkor a tornácos kertben éli az életét, nyitottan az erdőre. Az év túlnyomó többségében itt tartózkodnak.
A ház alaprajza klasszikus téglalap, amely egy háromosztatú tér szerkesztését idézi. Homlokzatán és tetőfedésében kizárólag két anyag, a fa és a fém használata dominál. Mindezek rendkívüli szuggesztivitást kölcsönöznek az épületnek, amely tornácos részével a közeli erdő felé fordul. A házhoz tartozik egy kecskefarm, ahol sajtot készítenek, illetve egy óriási levendulaültetvény is, melynek látványa és illata uralja a kertet.
Bár a telek áráról nincs információnk, a tulajdonos elmondása szerint, a teljes építési költség négyzetméterenként 300 ezer forint volt, így nagyjából 54 millió forintból épült fel a ház. Sokat számított, hogy az építkezésen a tulajdonos volt a fővállalkozó és a felelős műszaki vezető, akinek eredeti foglalkozása is építési vállalkozó.
A szanitereket például egy német online szaniteráruházból rendelte, amely a hivatalos számlával, ÁFA-val együtt is kb. 15 százalékkal volt olcsóbb, mint a magyar üzletekben. De az is nyomott a latba, hogy a kőzetgyapotot 15-20 százalékkal kedvezőbben szerezték be a termék kizárólagos forgalmazójától, akinek vezetője régi ismerőse a tulajdonosnak.
„Nem akartunk passzívházat, mivel szeretünk nyitott ablakoknál élni. Ugyanakkor nyilván nekünk is fontos az energiatakarékosság. Az épület ezért komoly hőszigetelést kapott” – mondta. A 30 centiméteres téglára 16 centiméteres kőzetgyapotot tettek, amire még rákerült egy erdélyi mester által elkészített fazsindely is.
A ház hűtését-fűtését talajszondás hőszivattyú rendszer biztosítja, tehát a szobákban nincsenek fűtőtestek, kizárólag padló és falfűtés. "Napkollektor azért nincs, mert rezsicsökkentéssel és talajszondás hőszivattyú egyidejű telepítésével kb. 20 év lenne a napkollektor megtérülési ideje" - mondta a tulajdonos, saját számításaira hivatkozva.
A rezsicsökkentés azért növeli az összes megújuló energia beruházásának megtérülési idejét, mert a földgáz árát csökkentették, de annak az áramnak az árát, amivel a hőszivattyú működik (ún. geo tarifa) nem - mondta. Emiatt kevesebb a földgáz fűtéshez képesti megtakarítás, ergo nő a megtérülés időtartama. Ahogy fogalmazott, a rezsicsökkentés így öli meg az energiatakarékossága való törekvést a gyakorlatban.
(Fotó: Bujnovszky Tamás)
Hiába születnek komoly befektetések a szektorban.
