A KSH friss összeállítása szerint a megyei jogú városokban az országos átlaghoz hasonló (41%-os) volt a lakásépítés visszaesése, a többi városban és a községekben az egy évvel korábbinak még a felét sem érte el a használatba vett lakások száma. Növekedés csupán Budapesten következett be, ahol az év első félévében az előző év azonos időszakához képest 13 százalékkal több - 882 lakás -, az összes új lakás egyharmada épült.
A budapesti növekedés teljes egészében két-három nagyobb beruházáshoz köthető, amelyek befejezéseképpen a második negyedévben közel 500 lakás kapott használatbavételi engedélyt. A városok közül mindössze Szegeden és Kecskeméten regisztrált 100-nál több lakásépítés a KSH.
|
Fél év alatt 11 új lakás egész Nógrád megyébenMíg Közép-Magyarországon 1175 építési engedélyt adtak ki az első félévben, és 1328 lakást vettek használatba, az ország északi részében összesen 90 darab új engedélyt adtak ki, az első 6 hónapban 140 lakást vettek használatba. Nógrád megyében 11 darab lakás épült fel az év első 6 hónapjában; sokkal jobb nem lesz ez a szám, mivel ugyanebben az időszakban 12 darab lakásépítési engedélyt adtak ki. |
Eddig sem építettek, ezután sem nagyon fognak
|
Már nem csak utak épülnek - új lakás viszont nem kellBiztató adatok érkeznek az építőiparból, egyelőre azonban a kisebb vállalkozások még nem érzik, hogy tündérmesében élnének. Már nem csak utak épülnek, de egyelőre az ipari megrendelések száma növekszik, nem a lakásépítéseké. |
A kiadott új lakásépítési engedélyek szerint a fővárosban 567 lakás építését tervezik, ami 43 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott új engedélyek száma a községekben hasonló arányban (44%-kal) csökkent, a megyei jogú városokban kissé emelkedett (4,2%), a többi városban 33 százalékkal esett vissza.
Az év első hat hónapjában az új engedélyek száma 27 százalékkal meghaladta a használatba vett lakásokét, az egy évvel korábban kiadott engedélyekétől viszont 30 százalékkal elmaradt. 100-nál több új építési engedélyt adtak ki Debrecenben, Pécsett, Sopronban, Szombathelyen és Vácott.
A kiadott új építési engedélyek alapján összességében 2082 lakóépület és 2321 nem lakóépület építését tervezik Magyarországon. A lakóépületek esetében ez 26 százalékos, a nem lakóépületeknél 12 százalékos visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül 10 százalékkal csökkent az ipari, 18 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, az engedélyezett mezőgazdasági épületeké 4 százalékkal nőtt.
Ki, kivel, mit, mekkorát építtet?
Az építtetői kör összetételét továbbra is jellemzi a természetes személyek túlsúlya: bár az általuk épített lakások aránya 65-ről 56 százalékra csökkent, addig a vállalkozások által építettek aránya 32-ről 39 százalékra emelkedett az elmúlt év első fele óta.
A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása is változott: a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 64 százalékát, az egyéni vállalkozások a lakások 25 százalékát építették (2012 első félévében 51, illetve 32% volt a megfelelő arány). Az új lakások 8 (egy évvel korábban 12) százaléka lakossági kivitelezésben készült el.
Az újonnan épült lakóépületekben 61-ről 56 százalékra csökkent az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké nőtt (33-ról 41%-ra). Az új lakóparki lakások aránya változatlanul 2 százalékos.
2013 első félévében a használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 m2 volt, ez 4 m2-rel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel összefüggésben a 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 43 százalékról 39 százalékra csökkent.
A kormány vizsgálja a helyzetet – árulta el Szijjártó Péter. 
