A CEU és a többiek: hogy állnak a magyar egyetemek a világranglistákon?

(Kép: Umultirank.org)

Sokféle egyetemeket rangsoroló listát lehet találni az interneten, néhányukon megkerestük a magyar intézményeket. A vélhetően brit THE World University rankings listáján a CEU nem a magyar egyetemek között szerepel, de ha külön rákeresünk, valahol a 301-350-edik helyek között jelzik. Több magyar egyetem ezen a listán az 500-800-as helyek között található (lásd a felsorolást).

A CEU-nál azonban azt is közlik, hogy a feltörekvő országok egyetemei között viszont a 16 helyen áll. A Semmelweis Egyetem a következő a sorban, az a 65. helyen van ezen országcsoportban, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig a 154.

Britek a britekről

A cég listájának élén egyébként, hogy, hogy nem a szintén brit Oxfordi Egyetem áll, utána a California Institute of Technology, majd a Stanford és Cambridge. Az első, nem angolszász inmtézmény a kilencedik helyre futott be, a svájci „ETH Zurich – Swiss Federal Institute of Technology Zurich”.

• 301-350 Central European University
• 501-600 Semmelweis University
• 601-800 Budapest University of Technology and Economics
• 601-800 University of Debrecen
• 601-800 Eötvös Loránd University
• 601-800 University of Pécs
• 601-800 University of Szeged

Az U-Multiranking //www.umultirank.org mintegy 1500 egyetemet tartalmazó listáján fenn van például a Pécsi Egyetem és a CEU, a tudás közvetítésének 422 elemű listáján viszonylag eléggé előkelő, 46-47. helyen, tehát a pécsiek egy hellyel vezetnek. A lista érdekessége, hogy Navracsics Tibor fideszes EU-politikust választotta a szervezet weboldalának egyik arcául, aki megdicsérte az oldalt. Röviden arról beszélt, hogy diákoknak, szülőknek mennyire megkönnyíti a döntést az intézmények között, és „erősíti az egészséges versenyt”.

Tanítani mások tudnak jobban?

A listát rengeteg szempont szerint lehet lekérdezni, például a tudományos kutatás szempontjából és a tudásátadás oldaláról is meg lehet közelíteni a kérdést. Ez a lista nem annyira angolszász dominanciájú: a tudományos kutatásnál („Research and Research Linkages”) ugyan az első négy hely amerikai és brit, de azután finnek és spanyolok következnek. Ami pedig az alkalmazott tudás átadását illeti („Applied Knowledge Partnerships”), franciák, spanyolok, németek, oroszok vannak az élen, az angolszászok a sokadik helyekre szorultak vissza.

Az Academic Ranking of World Universities nevű lista azért érdekes, mert nem amerikaiak, még csak nem is európaiak készítették, hanem kínaiak. Ám az élbolyban itt is csupa amerikai és brit intézmény van, az első európai, svájci intézmény a 19. Az 500 elemű listán 2016-ra egyetlen magyar egyetemet sem találunk, pedig a 2015-ösön még fenn volt a Szegedi Egyetem és az Eötvös Loránd, valahol a 400-500. helyek között. Sőt, korábban, 2004-ben a szegediek jóval előrébb, a 200-300. hely között voltak, és a BME is fent volt. A CEU-t egyik évben sem találtuk a listán, pedig szerepelnek az adatbázisukban, így vélhetően vizsgálták őket.

Nem csak a 200 éveseké a világ

Hogy az egyetemek értékelése mennyire nehéz feladat, azt az UNESCO, az ENSZ illetékes szervezetének tanulmánya és cikke is jelzi. Több kárt okoznak, mint hasznot? – teszik fel a kérdést az egyetemi toplistákkal kapcsolatban.

A világon több mint 17 ezer egyetem van szerintük, de ennek csak mintegy egy százaléka van a legnagyobb értékelő cégek fókuszában. (Az csak 170 tétel, az általunk nézett listákon legalábbis ennél jóval többen voltak.) Az élbolyba jellemzően olyan intézmények jutnak, amelyek több mint 200 évesek, és a tevékenységük fókuszában a tudományos kutatás áll, költségvetésük pedig magas (évi kétmilliárd dollár felett).

Nem az iskolának tanulunk, hanem a munkahelynek

Felteszik a kérdést, hogy a tudományos tevékenységek nem az oktatástól veszik-e el a forrásokat. Példának egy mexikói állami egyetemet hoznak fel (UNAM), amelyen belül szeizmológiai rendszert, obszervatóriumot működtetnek, a nemzeti könyvtárnak és egy híres szimfonikus zenekarnak ad otthont.

A cikk szerint a szülők és a diákok főleg olyan egyetemeket keresnek, amelyek elvégzése után jók a szakmai kilátások, az elhelyezkedés esélyei. Erről azonban az ilyen listák keveset árulnak el.