| Lájkold a Privátbankárt, mi adunk 10 forintot - fogjunk össze együtt a gyerekekért! >> |
Tavaly év elején 45 589 magyar származású élt Ausztriában - derült ki az osztrák Integrációs Alap tanulmányából. Ebbe beletartoznak a magyar állampolgárságúak, valamint a Magyarországon született osztrák állampolgárok is. Csaknem kétharmaduk Magyarországon született, de nem osztrák állampolgár. Harmaduk pedig már az állampolgárságot is megkapta. Olyan, mintha Hódmezővásárhely teljes lakossága átköltözött volna a Lajtán túlra.
| Bár 2012-ben kevesebb orvos döntött a külföldi munkavállalás mellett, az ápolók közül egyre többen mennek külföldre. Részletek >> |
Ezzel a számmal a magyaroké a nyolcadik legnagyobb közösség a 8,7 milliós Ausztriában. A legtöbben, több mint 220 ezren a németek vannak. Szerbiából, Montenegróból és Koszovóból együttesen több mint kétszázezren vándoroltak be. 180 ezer fő török származású, a román származásúak lélekszámát hetven, a lengyelekét hatvanezerre teszik.
Sokan ingáznak
A magyar állampolgárságú foglalkoztatottak száma az országban élő magyar származásúakénál magasabb, 47 950 fő volt 2012-ben a tanulmány szerint, vagyis sokan rendszeresen ingázik a két ország között.
Az Ausztriában élő magyar migránsok száma folyamatosan emelkedett az elmúlt években - mondta a tanulmány készítője, Barbara Gruber. A legnagyobb növekedés tavaly volt. Míg 2001 és 2008 között 1-4 százalékkal nőtt a magyarországi születésűek lélekszáma, 2011 és 2012 között 9,4 százalékkal.
A növekedés egyik oka - állt a tanulmányban - feltételezhetően az, hogy 2011 májusában teljes egészében megnyílt az osztrák munkaerőpiac a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok állampolgárai előtt.
Ahogy a Privátbankár korábban megírta: Ausztria az egyik legnépszerűbb a külföldön szerencsét próbáló magyarok között. Eddig a külföldön dolgozó magyarok tizede állt meg a szomszédban.
Az állampolgárság már nem kell
Az osztrák állampolgárság iránti kérelmek száma jelentősen csökkent az 1990-es évek óta a magyarok körében. 1998-ban 412, 2011-ben 66 magyar kérte honosítását. A kutató szerint ez egyrészt az EU-n belüli szabad utazás jogával, másrészt azzal magyarázható, hogy az 1956-ban kivándoroltak már jóval korábban betöltötték a honosításhoz szükséges feltételeket.
Egy internetes felmérés keretében vizsgálták egyebek mellett a nyelv- és médiahasználati szokásokat is. A közel száz megkérdezett túlnyomó többsége, 98 százaléka tartotta fontosnak a német nyelv ismeretét az integráció szempontjából, ugyanakkor kétharmaduk azt is fontosnak ítélte meg, hogy gyermeke, illetve gyermekei megtanuljanak magyarul, noha a német nyelv elsajátítását fontosabbnak tartja.
Többségük, 40-70 százalék csak a német nyelvű médiából tájékozódik. A kétnyelvű, illetve magyar nyelvű médiahasználat azok között jellemző, akik tíz évnél kevesebb ideje laknak Ausztriában.
A megkérdezettek háromnegyede azt mondta, hogy nem akar elköltözni Ausztriából. És több mint harmaduk már nem is nagyon látogat haza, legfeljebb csak különleges alkalmakkor. Negyedük pedig néhány havonta teszi ezt.
Szeretik a magyar munkaerőt
Az összeállításból kiderült az is, hogy a magyarok foglalkoztatottsága 72 százalékos, ami meghaladja a migránsok átlagos foglalkoztatottsági arányát, amely 65 százalék. A magyaroké csaknem azonos az osztrákokéval (74 százalék).
Sebastian Kurz, integrációs államtitkár szerint bevándorlás nélkül üresek lennének az iskolák, kevesebb lenne a személyzet a kórházakban, és hiány lenne szakácsokból a turizmusban. Kiemelte azt is, hogy az iskolás gyerekek 25 százaléka - Bécsben 60 százaléka - migrációs háttérrel rendelkezik. Az államtitkár elmondta, hogy olyan csomagot dolgoztak ki a migránsoknak, amely a "teljesítmény-elv" alapján segíti a letelepedni akarókat. Ebben nagy szerepet kap a gyermekkori németnyelv-oktatás támogatása.
A tervezet szerint a társadalomba jól beilleszkedett külföldiek már hat év után folyamodhatnának osztrák útlevélért. Jelenleg főszabály szerint tíz év ausztriai tartózkodás után lehetséges a honosítás.
Pörgeti a bolgár piacot a Penny anyavállalata. 
