Hirdetés

Nem akarsz minimálbéren tengődni? Mutatjuk, hova ne menj dolgozni

2018. április 26., 18:02

A GKI Zrt. elemzése szerint nincsenek jó helyzetben azok, akik egészen kis magyar cégeknél dolgoznak, ezeknél ugyanis arányaiban magasabb a minimálbéren tartottak száma, mint más, nagyobb cégeknél. Továbbra is a kereskedelemben a legesélytelenebb fizetésemeléshez jutni, de hasonló a helyzet az építőiparban is.

2018 márciusában vállalati felmérést készített a GKI az 5 fő feletti, jellemzően többségi magyar tulajdonban levő vállalatok körében, a felhívásra összesen 1204 cég válaszolt. A vállalkozásokat egyebek mellett a béremelésekről, illetve a minimálbéresek és a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók helyzetéről kérdezték, a válaszok pedig aggasztóak: a vállalatok létszámának mintegy 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, tudta meg a Privátbankár.hu.

A kisebb vállalatok arányaiban több embert foglalkoztatnak minimálbéren, illetve garantált bérminimumon, mint nagyobb cégek: a 20 fő feletti cégek esetében a foglalkoztatottak számának emelkedésével csökken az alacsony béren foglalkoztatottak aránya. Különösen nagy a 11-20 főt foglalkoztatók körében a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya (30 százalék), ami annak a következménye, hogy ebben a csoportban sok az építőipari cég.

Hirdetés

Ismét a kereskedelem a ranglista tetején

Az ágazatokat tekintve kiemelkedő a minimálbéresek aránya a kereskedelemben (10 százalék), illetve az üzleti szolgáltatásokban (9 százalék). Ettől nem sokkal maradnak el a feldolgozó- (6 százalék) és építőipari arányok (4 százalék). Leginkább az üzleti szolgáltatást nyújtó vállalatokra jellemző a garantált bérminimumon (szakmunkás minimálbéren) való foglalkoztatás (12 százalék), melyet a kereskedelmi (8 százalék), az építő- és feldolgozóipari cégek követnek (rendre 7 százalék és 5 százalék).

Az egyes régiók eltérései is jelentősek. A fejlettebb országrészekben (Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl) a minimálbéren foglalkoztatottak aránya 2-3 százalék, a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya 2-10 százalék. A minimálbéresek aránya a többi régióban jellemzően 10-13 százalék, a maximumot Dél-Alföldön éri el (16 százalék). A szegényebb régiókban a garantált bérminimumon dolgozók súlya 7-11 százalék, ez esetben is Dél-Alföldé a szélsőérték (17 százalék).

A költségek csökkentésért semmi sem drága

Ahogy arról korábban már írtunk, még idén januárban ismét 8 százalékkal emelték a minimálbért, a garantált bérminimumot pedig 12-vel, ugyanakkor 2,5 százalékkal csökkent a cégek által fizetendő szociális hozzájárulási adó. Mindezek hatására a vizsgált cégeknél kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének hatására a foglalkoztatás költségei átlagosan 5,2 százalékkal emelkedtek a GKI adatai szerint.

A költségnövekedés minimalizálására a cégek számos praktikát bevetettek, például a munkaerő kölcsönzése, a normák emelése, az elbocsátás, a cafeteria csökkentése, a más munkakörbe való sorolás és a munkaidő csökkentése. 2018-ban kb. minden 10. cég élt a normák emelésével, míg a munkaerő kölcsönzése továbbra is népszerű (8 százalék), ami az időszakos munkavégzésre megfelelő munkavállalót kereső vállalatoknak segíthetett a leginkább terheik csökkentésében. A harmadik legnépszerűbb intézkedés a munkavállalók más munkakörbe való sorolása (7 százalék). A vállalatok közel azonos aránya (3-4 százalék) bocsátott el munkavállalókat, csökkentette a cafetériát vagy a munkaidőt a költségek csökkentése érdekében.

Mire elég az emelés?

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése tehát továbbra is a kis- és közepes vállalatok számára jelenti a legnagyobb problémát. Az erőltetett béremelést ugyan valamelyest kompenzálja a 2,5 százalékpontos adócsökkentés, azonban csak csekély mértékben. E tekintetben is jól látható az ország „szétszakadása”, ugyanis a fejlettebb és az elmaradottabb régiók között jelentős a különbség a foglalkoztatási mód tekintetében.

Idén a cégek már kisebb mértékben élhettek a különböző költségcsökkentő technikákkal, melyek közül a normák emelése és a munkaerő kölcsönzése továbbra is az első helyeken szerepelt. A költségcsökkentő lépések alkalmazhatósága azonban véges, hiszen egy vállalat, ha például. már tavaly megszüntette a cafeteria nyújtását, ezt idén már nem alkalmazhatta (hasonlóan a más munkakörbe való átsoroláshoz).

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Harc a muszlim párhuzamos társadalom ellen – megalázzák a német hatóságokat

Harc a muszlim párhuzamos társadalom ellen – megalázzák a német hatóságokat

A zöld lámpa a német nagypolitikától csak most jött, holott a párhuzamosan működő muszlim bűnözői társadalom kialakulása már a 2016-os rendőri jelentésekben világosan megjelent. Noha a berlini kormányzat jó ideje azon dolgozik, hogy egy külső behatásoktól mentes, toleránsabb iszlámot alakítson ki az országban, Kölnben az európai iszlám konferencia résztvevői ezt elvetették.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX40841.62-0.13%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Ön szerint mi lesz a Brexitből?