Hirdetés

Nem akarsz minimálbéren tengődni? Mutatjuk, hova ne menj dolgozni

2018. április 26., 18:02

A GKI Zrt. elemzése szerint nincsenek jó helyzetben azok, akik egészen kis magyar cégeknél dolgoznak, ezeknél ugyanis arányaiban magasabb a minimálbéren tartottak száma, mint más, nagyobb cégeknél. Továbbra is a kereskedelemben a legesélytelenebb fizetésemeléshez jutni, de hasonló a helyzet az építőiparban is.

2018 márciusában vállalati felmérést készített a GKI az 5 fő feletti, jellemzően többségi magyar tulajdonban levő vállalatok körében, a felhívásra összesen 1204 cég válaszolt. A vállalkozásokat egyebek mellett a béremelésekről, illetve a minimálbéresek és a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók helyzetéről kérdezték, a válaszok pedig aggasztóak: a vállalatok létszámának mintegy 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, tudta meg a Privátbankár.hu.

A kisebb vállalatok arányaiban több embert foglalkoztatnak minimálbéren, illetve garantált bérminimumon, mint nagyobb cégek: a 20 fő feletti cégek esetében a foglalkoztatottak számának emelkedésével csökken az alacsony béren foglalkoztatottak aránya. Különösen nagy a 11-20 főt foglalkoztatók körében a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya (30 százalék), ami annak a következménye, hogy ebben a csoportban sok az építőipari cég.

Hirdetés

Ismét a kereskedelem a ranglista tetején

Az ágazatokat tekintve kiemelkedő a minimálbéresek aránya a kereskedelemben (10 százalék), illetve az üzleti szolgáltatásokban (9 százalék). Ettől nem sokkal maradnak el a feldolgozó- (6 százalék) és építőipari arányok (4 százalék). Leginkább az üzleti szolgáltatást nyújtó vállalatokra jellemző a garantált bérminimumon (szakmunkás minimálbéren) való foglalkoztatás (12 százalék), melyet a kereskedelmi (8 százalék), az építő- és feldolgozóipari cégek követnek (rendre 7 százalék és 5 százalék).

Az egyes régiók eltérései is jelentősek. A fejlettebb országrészekben (Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl) a minimálbéren foglalkoztatottak aránya 2-3 százalék, a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya 2-10 százalék. A minimálbéresek aránya a többi régióban jellemzően 10-13 százalék, a maximumot Dél-Alföldön éri el (16 százalék). A szegényebb régiókban a garantált bérminimumon dolgozók súlya 7-11 százalék, ez esetben is Dél-Alföldé a szélsőérték (17 százalék).

A költségek csökkentésért semmi sem drága

Ahogy arról korábban már írtunk, még idén januárban ismét 8 százalékkal emelték a minimálbért, a garantált bérminimumot pedig 12-vel, ugyanakkor 2,5 százalékkal csökkent a cégek által fizetendő szociális hozzájárulási adó. Mindezek hatására a vizsgált cégeknél kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének hatására a foglalkoztatás költségei átlagosan 5,2 százalékkal emelkedtek a GKI adatai szerint.

A költségnövekedés minimalizálására a cégek számos praktikát bevetettek, például a munkaerő kölcsönzése, a normák emelése, az elbocsátás, a cafeteria csökkentése, a más munkakörbe való sorolás és a munkaidő csökkentése. 2018-ban kb. minden 10. cég élt a normák emelésével, míg a munkaerő kölcsönzése továbbra is népszerű (8 százalék), ami az időszakos munkavégzésre megfelelő munkavállalót kereső vállalatoknak segíthetett a leginkább terheik csökkentésében. A harmadik legnépszerűbb intézkedés a munkavállalók más munkakörbe való sorolása (7 százalék). A vállalatok közel azonos aránya (3-4 százalék) bocsátott el munkavállalókat, csökkentette a cafetériát vagy a munkaidőt a költségek csökkentése érdekében.

Mire elég az emelés?

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése tehát továbbra is a kis- és közepes vállalatok számára jelenti a legnagyobb problémát. Az erőltetett béremelést ugyan valamelyest kompenzálja a 2,5 százalékpontos adócsökkentés, azonban csak csekély mértékben. E tekintetben is jól látható az ország „szétszakadása”, ugyanis a fejlettebb és az elmaradottabb régiók között jelentős a különbség a foglalkoztatási mód tekintetében.

Idén a cégek már kisebb mértékben élhettek a különböző költségcsökkentő technikákkal, melyek közül a normák emelése és a munkaerő kölcsönzése továbbra is az első helyeken szerepelt. A költségcsökkentő lépések alkalmazhatósága azonban véges, hiszen egy vállalat, ha például. már tavaly megszüntette a cafeteria nyújtását, ezt idén már nem alkalmazhatta (hasonlóan a más munkakörbe való átsoroláshoz).

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mutatjuk, hol vannak a legdrágább és legolcsóbb vidéki lakások

Mutatjuk, hol vannak a legdrágább és legolcsóbb vidéki lakások

A legdrágább vidéki lakások Sopronban vannak, de Győr, Debrecen és Kecskemét árai is vetekszenek a külső pesti kerületekével. A nagy autóipari cégek fejlesztései egyértelműen növelik a lakások értékét: Kecskeméten kétszeresére nőttek az árak hét év alatt, a debreceni lakásárakat pedig a BMW-beruházás húzza majd.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX36006.20+0.88%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?