Lemondanak a bónuszról a vezérigazgatók? |
Hatalmasak a különbségek az ágazatok személyi jellegű ráfordításaiban – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.
„A bérlista élén az energiaszektor áll havi 500 ezer forint feletti átlagos bruttó bérrel, míg a lista végén a vendéglátóipar kullog, 130 ezer forintos havi bruttó járandósággal” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs üzletág-igazgatója.
Ágazat |
Bruttó átlagbér |
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás |
506 |
Információ, kommunikáció |
408 |
Bányászat |
348 |
Pénzügyi, biztosítási tevékenység |
309 |
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység |
280 |
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás |
273 |
Szállítás, raktározás |
269 |
Feldolgozóipar |
253 |
Művészet, szórakoztatás, szabadidő |
246 |
Vízellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás |
237 |
Oktatás |
231 |
Kereskedelem, gépjárműjavítás |
203 |
Humán-egészségügyi, szociális ellátás |
186 |
Ingatlanügyletek |
181 |
Építőipar |
181 |
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat |
177 |
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység |
163 |
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás |
130 |
Nincs meglepetés?
Az ágazati bérstatisztikai élén első ránézésre nincsenek komoly meglepetések, az energiaszolgáltató cégek mellett az infokommunikációs szektor, a bányászat, a pénzintézeti szektor és a tanácsadó cégek állnak. „Az információk a vállalati beszámolókból származnak, de, mint tudjuk, ezek néha nem pontosan képezik le a valós foglalkoztatási viszonyokat” – mondja Pertics Richárd. Éppen ezért célszerű korrigálni az adatokat a munkáltatói gyakorlattal, az alkalmazotti jogviszony elterjedtségével, illetve a szürke- és feketefoglalkoztatás gyakoriságával.
Az energiaszolgáltató szektor az elmúlt évek állami bevásárlásait megelőzően igazi „multifellegvárnak” számított. Ennek megfelelően a viszonylag kis számú társaság által ténylegesen foglalkoztatottak között magas volt a bejelentett alkalmazottak aránya, miközben a cégek jövedelemtermelő képessége is lehetővé tette a munkabérek felfutását. Az elmúlt évek államosításai és a „rezsicsökkentés” után a jövedelmezőség csökkent, ennek megfelelően az átlagos személyi jellegű ráfordítás 2012 után visszaesett, de 2014-ben már ismét kismértékű emelkedést mutatott.
Az informatikától a bányászatig
Az infokommunikációs szektor, a pénzintézeti szektor és tanácsadó szektor a szervezeti kultúrát tekintve nem tekinthető homogénnek. Egyrészt szép számmal vannak az ágazatokban ismert, népes alkalmazotti gárdával működő cégek és pénzintézetek, ugyanakkor számos mikro- és kisvállalkozás is működik ezekben a szektorokban. A hazai mikrovállalkozásokra általában nem jellemző a magas munkabér, a cégben dolgozó tulajdonosok például előszeretettel veszik ki pénzüket osztalékként vagy egyéb nehezen követhető módokon. Éppen ezért az infokommunikáció és a tanácsadói szektor felbukkanása a legmagasabb bérkategóriákban kifejezetten örvendetes fejlemény, ám egyúttal azt is jelzi, hogy ezekben az ágazatokban a tényleges jövedelem még magasabb is lehet a mérlegadatokból számított értéknél.
A bányászat nemzetgazdaságban elfoglalt súlya viszonylag csekély, ám a szektorban nyilvántartott cégeknél a tevékenység eredménytermelő képességéből és a munkakörök veszélyességéből fakadóan jóval az átlagot meghaladó fizetésekkel találkozhatunk – igaz itt a szigorú ellenőrzések és munkaügyi előírások miatt a szürke- és feketefoglalkoztatás aránya is alacsony.
És az alsó vég...
Külön említést érdemel a lista végén álló vendéglátóipar. A többi ágazattól messze lemarad a bérlistán: a 130 ezer forintos átlagos havi bruttó bér csak részben magyarázható a szezonalitással. „Jobb feltételezésnek tűnik, hogy súlyos üzleti és etikai gondok vannak a szektorban – mondja Pertics Richárd. – Ha figyelembe vesszük az ágazatra jellemző magas felszámolási rátát, és ezt összevetjük azzal, hogy egy egyébként fellendülőben levő szektorról beszélünk, arra kell következtetnünk, hogy a szürke- és feketefoglalkoztatás aránya itt kirívóan magas lehet.” Az Opten szerint ezt alátámasztja az is, hogy a vendéglátás valamennyi céginformációs mutató tekintetében átvette a legfertőzöttebb ágazatnak járó nem túl hízelgő címet a megtisztulóban levő építőipartól.
Ágazat |
Egy alkalmazottra jutó eredmény (2014, ezer Ft) |
Egy alkalmazottra |
Információ, kommunikáció |
6523 |
29 204 |
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás |
2698 |
163 842 |
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység |
2304 |
18 765 |
Feldolgozóipar |
2213 |
42 953 |
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat |
1870 |
22 102 |
Szállítás, raktározás |
1612 |
23 700 |
Művészet, szórakoztatás, szabadidő |
1575 |
25 064 |
Építőipar |
1442 |
24 449 |
Oktatás |
1262 |
12 909 |
Kereskedelem, gépjárműjavítás |
981 |
53 552 |
Humán-egészségügyi, szociális ellátás |
826 |
7496 |
Bányászat |
500 |
32 533 |
Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés |
365 |
15 660 |
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás |
109 |
8525 |
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység |
107 |
10 022 |
Ingatlanügyletek |
7 |
19 982 |
Háztartás munkaadói tevékenysége: termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra |
-15 |
16 070 |
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás |
-140 |
6114 |
Pénzügyi, biztosítási tevékenység |
-24 236 |
35 207 |
Az egyes ágazatokra jellemző személyi jellegű ráfordításokat ugyanakkor érdemes összevetni a szektor árbevétel- és jövedelemtermelő képességével. Ezek a mutatók árulkodnak arról, hogy valójában mennyire hatékony az adott ágazat, és mennyi a humántőke hozzáadott értéke az egyes szektorokban. Az egy alkalmazottra jutó eredmény jól indikálhatja a jövőbeli bérviszonyok alakulását, hiszen a magasabb eredmény stabilabb munkahelyeket és növekvő béreket vetít előre. Az egy főre jutó árbevétel szoros összefüggést mutat a szektor egy főre vetített GDP-hozzájárulásával, így az összevetésben jól szereplő területek a magyar gazdaság igazi húzóágazatainak tekinthetők.