Hirdetés

Tüntetéseket és sztrájkot is szerveznek a pedagógusok, ha kell

Valkai Nikoletta, 2019. szeptember 24., 19:50

Ősszel tüntetéseket, januárra országos sztrájkot szervez a Pedagógusok Szakszervezete, ha november végig nem sikerül megegyezniük a kormánnyal az oktatást érintő legégetőbb kérdésekben. Bár az önkormányzati választások előtt jóval nagyobbat szólhatna egy munkabeszüntetés, erre azért nem kerülhet sor, hogy legyen elég idő ennek megszervezésére, illetve az elégséges szolgáltatásról szóló megállapodásra. Addig viszont a szakszervezet folytatja a már megkezdett akciókat, például „Bérnyomásmérővel”, munkaterhet mérő kérdőívvel sokkolja a kollégákat és hívja fel a figyelmet a magyar oktatás tarthatatlan helyzetére.

(Fotó: MTI/Varga György)
(Fotó: MTI/Varga György)

„Az elmúlt tanév végén már nagyon nyúzottak voltak a kollégák, most még egy hónap sem telt el a tanévkezdés óta, de még rosszabb állapotban vannak a tanárok. Ez nemcsak abban jelenik meg, hogy megfogalmazzák problémáikat és az elkeseredettségüket, hanem abban az apátiában is, amelyből kitűnik: úgy érzik, nincs kiút, senki nem foglalkozik a kérdéseikkel” – foglalta össze a tanévkezdés hangulatát a Privátbankár.hu-nak Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.

Azt már augusztusban is tudni lehetett, hogy ősszel valamiféle nyomásgyakorlásra készülnek majd a tanárok. Hétvégén összeült a PSZ kongresszusa, ahol eldöntötték, mivel akarják elérni céljaikat. Szabó Zsuzsa leszögezte: a szakszervezetnek nem célja, hogy utcára vigye az embereket, nem célja a sztrájk sem. Ezek számukra csak eszközök, hogy a kitűzött követeléseik teljesüljenek.

Hirdetés

„Az egy éve elindult tárgyalások eredményei reménykeltőek voltak, de sem a jövő évi költségvetésben, sem a köznevelési törvény nyári módosításában nem jelentek meg ezek a kompromisszumok” – tette hozzá.

A szakszervezet elsődleges követelése az oktatásban dolgozók bérének emelése. Ezen nemcsak a tanárokat kell érteni, hanem az oktatási rendszerben részt vevő valamennyi munkavállalót (például iskola- és óvodatitkárok, dajkák, technikai dolgozók, akik nem az életpályamodell alapján dolgoznak).

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke (MTI/Mónus Márton)
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke (MTI/Mónus Márton)

Milliókat buktak az elmúlt négy-öt évben

Szabó Zsuzsa szerint a tanárok bérrendezése azért fontos, mert amikor bevezették az életpályamodellt, a pedagógusok fizetésének kiszámítási módszere a minimálbérhez kapcsolódott. 2014 végén viszont leválasztották a pedagógusok bérét erről a számítási módszerről, és az akkori minimálbért vetítési alapként határozták meg (akkor ez 101 500 forint volt). 2015-től ez alapján számolják ki a tanárok fizetését. Miközben a minimálbér azóta is emelkedett, a vetítési alap maradt a 101 500 forintos szinten, óriási bérfeszültséget okozva.

„Bár a kormány egészen mást kommunikál, miszerint folyamatos fizetésemelésben részesülnek a pedagógusok, az általunk létrehozott Bérnyomásmérővel azt tudjuk bizonyítani, hogy ez nem így van” – mondta az elnök.

Példaként említette, hogy egy 2015-ben pályára lépő kezdő tanár 2019 decemberéig hozzávetőleg 2,1 millió forintot veszített, illetve veszít, míg egy nyugdíj előtt álló tanár 4,5 millió forintot bukott a jelenlegi számítási mód miatt. A kormány által most is hangoztatott béremelés csak azokat a pedagógusokat érinti, akik - a szakminiszter által meghatározott keretszámot figyelembe véve - minősítési eljáráson mennek keresztül. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2018-ban 1500 tanár vett részt ilyen minősítési eljárásban. Szabó Zsuzsa jelezte: akik ebben az eljárásban részt vesznek, azoknak valóban nőtt a fizetése, de csak néhány ezer forinttal.

Előttünk járnak a román tanárok

Beszédes adat, hogy a magyar tanároknál már a román pedagógusok is jobban keresnek. Augusztus elején írt az Mfor.hu az aktuális román és magyar átlagfizetésekről. Ebből kiderült, hogy nemcsak egészségügyi dolgozónak, hanem tanárnak is jobb Romániában lenni, mint Magyarországon. Míg nálunk az oktatásban dolgozók bruttó átlagbére 221 ezer forint, addig szomszédunknál 252 ezer forint ez az összeg. Ezt mutatja az is, miszerint a garantált bérminimum 2014 óta 72 százalékkal nőtt, addig a pályakezdő pedagógusok bére csak 27 százalékkal. A magyar diplomásbéreknél pedig 38 százalékkal alacsonyabb a pedagógusok bére.

A szakszervezet további követelése a munkaterhek csökkentése is. A PSZ a pedagógusok munkaterheléséről nemrég egy kérdőívet készített. Ennek gyorselemzéséből kiderült: a válaszadók 67-68 órát dolgoznak egy héten. A legjobban azok vannak leterhelve, akik tanfelügyeletet, minősítést végeznek. A tantárgyfelosztásban átlag 24 óra volt a tanítással lekötött idő, a válaszadók 45 órát helyettesítettek átlagosan az elmúlt tanévben, emellett hetente 5 órát úgy dolgoztak, hogy azt nem tudják elszámolni, példaként említette a gyermekek étkeztetését, felügyeletét. A túlmunkáért csupán 6 százalék kapott pénzbeli juttatást, 94 százalékuk nem. Riasztó adat az is, hogy a válaszadó pedagógusok 16 százalékának magántanítványai is vannak, 22 százalékuk pedig másodállást is vállal.

Ami a legnagyobb feszültséget okozza

A PSZ az eseti helyettesítés és a többlettanítás különválasztását is szorgalmazza. Ezt megnehezíti, hogy a tanároknak nem heti fix óraszámban van meghatározva munkaidejük. Jelenleg 22-26 óráig terjed a tanítással (a gyerekekkel, tanteremben eltöltött idővel) meghatározott időkeret. Ebből viszont az következik, hogy van, aki 22 órát dolgozik ugyanazért a fizetésért, de van, aki 26 órát. Ezt roppant igazságtalannak tartja a PSZ.  Nem egyértelmű, hogy mit kell és mit nem kifizetni – mondja a PSZ elnöke –, aki szerint ez jelenti a legnagyobb feszültséget a pedagógusok között.

Szabó Zsuzsa ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a tanárok leterheltsége, frusztráltsága nemcsak a pedagógusok problémája, hanem a szülőké is, hiszen a gyerek nem kapja meg azt szintű képzést, amelyet az alaptörvény is meghatároz. Másrészt a mindenkori kormánynak kötelezettsége a minőségi oktatás biztosítsa. „Szakos tanárok hiányában ezt nem lehet teljesíteni” – fogalmazott a PSZ elnöke.

Pedagógusok transzparenst kötnek fel a pedagógussztrájk kezdete előtt a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium kerítésére 2016. április 15-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Pedagógussztrájk a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban még 2016-ban (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Nem akarnak vadsztrájkot

Hogy miért nem még ősszel, az önkormányzati választások előtt tartják a sztrájkot, amikor lényegesen nagyobb lehetne a nyomásgyakorlás, ezt Szabó Zsuzsa a sztrájktörvény által előírt elégséges szolgáltatás biztosításáról szóló megállapodással indokolta, tehát egy munkabeszüntetés jogszerű megszervezése időigényes. Vagyis sztrájk alatt a gyerekek nem lehetnek ellátatlanul, ehhez viszont tárgyalásokat kell folytatniuk. „A sztrájk a legerősebb eszközünk, semmiképp nem szeretnénk, ha azt nem felkészülten, nem legálisan szerveznénk. Ez mindannyiunk érdeke, veszélyes lenne vadsztrájkba belevinni a kollégákat. Ezt el akarjuk kerülni” – tette hozzá.

A kongresszus által november 22-ig, a Magyar Közoktatás Napjáig adott határidőnek az elnök szerint elégnek kell lennie ahhoz, hogy a kormány bármilyen elkülönített keretből teljesítse a követeléseiket. Ha addig nem történik semmi, még az ősszel utcára vonulnak, majd januárban sztrájkba lépnek.

Az esetleges sztrájkig sem pihennek a tanárok. A PSZ a hétvégi kongresszuson 100 milliós  forintos akcióalapot is elkülönített a nyomásgyakorlás erősebb eszközeinek bevetésére, azok pénzügyi fedezetére. Eddig is több olyan akciót, megmozdulást szerveztek, amely az egész társadalom figyelmét az oktatásra irányítja, ezt a jövőben is folytatnák. A közösségi médiában számtalan olyan fotót lehetet látni az utóbbi időben, ahol tanárok táblákat maguk elé tartva mutatják, mennyi a nettó fizetésük. Tiltakozó akciójuk további részeként karikatúrákon is felhívják a kormány figyelmét a köznevelés tarthatatlan helyzetére. Közülük az egyiket, amelyik azt ábrázolja, hogy az óvónő nem nyaralni megy, hanem Bécsbe indul lángost sütni, több mint 260 ezren látták.

(Fotó: pedagogusok.hu)
(Fotó: pedagogusok.hu)
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Már a Microsoft és a Facebook is gátat vetne az online gyerekmolesztálásnak

Már a Microsoft és a Facebook is gátat vetne az online gyerekmolesztálásnak

Már az online játékok gyártói, a nagy multinacionális cégek is egyre komolyabban veszik a veszélyt, ami a gyerekekre leselkedik a virtuális térben.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX45760.15+0.83%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Ön mennyit tervez karácsonyi ajándékokra költeni?