Szerdától hatályos a játéktermeket, nyerőgépek üzemeltetését és az e-kaszinókat betiltó szabályozás, miután a szerencsejátékról szóló törvény módosítása kedden megjelent a Magyar Közlönyben. A hatályos törvény szerint pénznyerő automatákat ezentúl kizárólag játékkaszinókban lehet üzemeltetni. Szerdán a már korábban kiállított játékterem-engedélyek, valamint a pénznyerő-automata üzemeltetésére jogosító engedélyek is hatályukat vesztik.
Jelenleg három, koncessziós alapon működő játékkaszinó van az országban (A budapesti Las Vegas és Tropicana, valamint a Soproni Kaszinó), és a jövőben a jelenleginél is szigorúbb feltételekhez kötik az alapításukat.
|
| Nem nyert. |
Sokan maradhatnak munka nélkül
|
Nemzetbiztonsági kockázatA nyerőgépek betiltását indokolva Lázár János államtitkár korábban azt mondta: a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne dobálják játékgépekbe a pénzüket, másrészt "súlyos nemzetbiztonsági kockázatok" is felvetődtek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban. |
A Magyar Szerencsejáték Szövetség szerint éjfélkor országszerte minden I-es és II-es kategóriás játékterem bezárt, "a betiltott nyerőgép iparágban eddig dolgozó 40 000 ember holnaptól a munkanélküliek táborát bővíti". Az MSZSZ szerint a vendéglátóhelyek közül tízből nyolc ugyancsak lehúzza a rolót vidéken és a fővárosban.
"A 21 éve liberalizált gazdasági tevékenységként működő ágazatot példátlan módon alig egy hét alatt tiltották be. A szereplők nem tehetnek mást, mint bezárják termeiket és vizsgálják a jogos kárigényük bejelentésének lehetőségét" - fogalmazott közleményében Schreiber István, az MSZSZ elnöke, hozátéve, hogy a jogállamiság keretein belül az Alkotmánybíróságnál, az ombudsmannál és ezzel párhuzamosan Brüsszelben és Strasbourgban is keresik igazukat.
Pótolnák a kieső adót
A pénznyerő automaták üzemeltetése után fizetendő játékadóból a kormány 37,2 milliárd forint bevétellel számolt 2012-ben, némileg magasabbal a tavalyi 33,15 milliárd forintnál. A kieső bevételt Lázár János szerint az online szerencsejáték tervezett megadóztatásából pótolják. Az MSZSZ szerint a piaci szereplők különböző jogcímeken évente 70 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe (ebből a játékadó évente 35 milliárd forint volt).
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vitatja a piaci szereplők véleményét; múlt heti közleményében a tárca úgy fogalmazott: elsősorban nem foglalkoztatási kérdés a nyerőgépek tiltása, és "minden alapot nélkülöz" a Magyar Szerencsejáték Szövetség azon becslése, amely szerint mintegy 40 ezer embert kell elbocsátani a pénznyerő automaták üzemeltetését a játékkaszinókra korlátozó parlamenti döntés miatt.
Hollandia engedélyezte a Tesla felügyelt önvezető szoftverének alkalmazását 
