Hirdetés
Hirdetés

Egyetlen magyar céget sem kerülhet el a legújabb válság

Valkai Nikoletta, 2017. október 24., 06:06

Az utóbbi években soha nem látott alacsony szintet ért el a munkanélküliség Magyarországon, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a munkaerőhiány problémáját egyre jelentősebbnek érzik a hazai cégvezetők. "Nincs, aki dolgozzon" - a vállalatok minden ágazatban leginkább ezt tartják a növekedést fékező legfontosabb tényezőnek. Mi lehet a kiút egy ilyen piaci környezetben? Hogyan lesz mégis új emberünk?

Szeptemberben történelmi csúcsra ért Magyarországon a foglalkoztatottak száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint eléri a 4,44 milliót az állással rendelkezők száma. A szakemberek 4 százalék körüli munkanélküliségi rátát várnak erre az évre, amely 2018-ban akár 3,8 százalékig süllyedhet.

Forrás: KSH / Privátbankár

Ezzel párhuzamosan az elmúlt néhány hónapban szinte valamennyi magyarországi üzletben megjelent egy felirat: munkaerőt felveszünk! Borsod megyében például havi bruttó félmilliós fizetést ajánlott a tornanádaskai polgármester nemrég annak, aki óvónőnek jelentkezik a faluba. Noha csak egy kiragadott példa, de szintén a munkaerőhiányra utal az a tény is, hogy csökkennek a jelentkezők irányában támasztott elvárások is: a meghirdetett pozíciók 65,5 százalékban elegendő a közép, vagy alapfokú végzettség. Az állások több mint háromnegyedénél egyáltalán nem elvárás a tapasztalat, illetve 1-3 év hasonló munkakörben betöltött idővel is beérik a munkáltatók.

Hirdetés

A szándék megvan

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgáló index ugyanakkor azt mutatja: erősödött a kkv-k létszámbővítési szándéka és a közterhekkel kapcsolatban is derűlátóbbak lettek, míg a pénzügyeket tekintve enyhén növekvő árbevétellel, de alacsonyabb profittal terveznek a következő egy évben. Megduplázódott a több mint 4 fős létszámbővítésben gondolkodók aránya is, összességében pedig a cégek több mint harmada tervez új munkaerőt felvenni.

Egy másik felmérés is hasonló eredményre jutott. A hazai cégek kétharmada jelentős problémának érzékeli ezt a helyzetet, és mindössze 16 százalékuk látja már csak azt, hogy saját ágazatában nem probléma a munkaerőhiány.  A szakképzett munkaerő hiánya nemcsak az építőipar sajátossága. A közép-magyarországi régióban hiányszakma például az asztalos, a hegesztő, a női és férfi szabó, a pék, a villanyszerelő, a kertész, de hiány van gyakorló ápolókból, magasépítő technikusból is.

A béremelés nem elég?

A hazai bérek bár igen szép ütemben nőnek, a kormány 2016-ban kétéves minimálbér-megállapodást is kötött a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Ennek eredményeképpen jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelés történt 2017-ben és lesz további is 2018-ban. A cégvezetők szerint azonban a minimálbér emelése nem elégséges a munkaerőhiány megállításához.

Másfelől viszont a hiány ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 700 ezer fős munkaerő-tartalékkal rendelkezik, ha a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát nézzük.

Nem beszélve arról, hogy a szakértők szerint a következő időszakban még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének kérdése, miközben egyre nagyobb arányban próbálják bevonni az oktatásba a leszakadó rétegeket is – ez elengedhetetlen, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez.

Drága egy új kolléga – keressünk fiatal tehetségeket!

Különösen a mostani helyzetben, minden cégvezető tudja, a jó munkaerő aranyat ér. Viszont egy új kolléga felvétele jókora költséggel jár – mondják a hazai cégek. Hogy mekkora kiadást (hirdetés, kiválasztási tevékenységek: interjúk, tesztek, adminisztráció, stb.) jelent ez pontosan? Egy új munkavállaló felvétele a megkérdezett cégek harmada szerint 1 millió forintnál is magasabb összeget jelenthet. (És akkor nem beszéltünk még az új kolléga betanításáról.) A jelenlegi helyzetet még tovább árnyalja az a tény is, hogy a cégek több mint kétharmadának átlagosan két hónapjába telik megtalálni az új munkatársakat.

A fluktuációt úgy is csökkenthetjük, ha hajlandóak vagyunk energiát fektetni abba, hogy magunk neveljük ki a munkatársainkat – pályakezdőkkel, gyakornokokkal foglalkozni kihívást jelent, de már rövidtávon is érezhetően motiváltabb munkatársakkal, sokkal kevésbé megosztott vállalati kultúrában tud a vállalat működni, ami alapvetően növeli az alkalmazottak lojalitását és a lemorzsolódás veszélyét.

Visszatérnek a nyugdíjasok

A fiatal kollégák kinevelésén túl másik kiút lehet (például a kereskedelemben) a nyugdíjasok alkalmazása. A mintegy 2 millió nyugdíjasra a kormány is épít a munkaerőhiány felszámolásához – köztük sokan vannak, akik szívesen dolgoznának, ha megfelelő munkakört tudnak ajánlani a cégek. A cégeknek pedig kapóra jöhet a nagy tapasztalattal rendelkező munkaerő.

Az Országgyűlés júniusban fogadta el a nyugdíjas-szövetkezetekről szóló jogszabályt, az első ilyen szerveződések már meg is alakultak.  A nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel. A munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Nagy fordulat az egészségügyben - hamarosan már nem lesznek igazi betegek?

Nagy fordulat az egészségügyben - hamarosan már nem lesznek igazi betegek?

Évente átlagosan 4,1 százalékkal nőnek majd az egészségügyi kiadások 2017 és 2021 között világszerte. A magasabb költés ugyanakkor nem feltétlenül jelent jobb egészségügyi eredményeket, az egészségügyi szolgáltatóknak valószínűleg továbbra is csökkenő nyereséggel és növekvő költségekkel kell számolniuk.

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX38240.09-1.05%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Ön fektetne pénzt bitcoinba vagy más kriptodevizába?