A júniusi 161 milliárd forintos, az idén messze a legmagasabb nettó értékesítéssel együtt 516 milliárd forinttal növekedett 2015 első félévében a lakossági állampapírok állománya – írta az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) közleménye. A kedvező eredmények hatására az eredetileg tervezett 302 milliárd forintos éves értékesítési tervét előbb 600, majd 700 milliárd forintra emelte a szervezet.
A lakosság élénk állampapír vásárlási kedve eredményeként várhatóan 2015-ben is megvalósul az a kiemelt a stratégiai cél, amely szerint a lakosság állampapír vásárlásai finanszírozzák döntően a költségvetés hiányát - írják. (Amint arról nemrég beszámoltunk, a külföldiek éppen visszavonulóban vannak, ami nem feltétlenül van a magyar gazdaságpolitikusok ellenére.)
A naptár is besegített
Ha a közleményt szó szerint vesszük, az „elsősorban a lakosság számára értékesített állampapírok állománya” növekedett 160,9 milliárd forinttal – azaz ebben azért lehetnek nem lakossági pénzek is. Korábban alapkezelőknek és más intézményeknek is jutott belőlük, például egy évvel ezelőtt, amikor júniusban 163 milliárd forint volt az értékesítés.
De technikai tényező is szerepet játszott. A Kamatozó Kincstárjegyek (KKJ) összes mennyisége 124,3 milliárd forinttal növekedett, köszönhetően az öt értékesítési és a négy lejárati napnak – folytatja a közlemény. Vagyis naptári okokból, mivel csak négy papír járt le, de ötnek az egy-egy hetes jegyzési időszaka zárult, van egy torzítás a rendszerben, amit majd egy másik hónapban kompenzál a statisztika.
Óvakodnak az inflációtól
A kötvények közül ebben a hónapban is az inflációkövető Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) volt legkedveltebb, amelyből 21,4 milliárd forint összértékben vásároltak döntően az ötéves futamidejű, 3,5% kamatprémiumot garantáló sorozatból. Ebben szerepe lehetett, hogy ezek kamata évi 3,5 százalék minimum, jóval magasabb, mint más befektetéseké. De az infláció feléledésének híre is eljuthatott már a befektetőkhöz.
Amint fenti grafikonunkon is látható, tavaly év végétől megtorpant a befektetési alapok korábban dinamikus növekedése. A lakossági bankbetétek egyik hónapban nőnek, másikban csökkennek. Amibe legstabilabban áramlik a pénz - hosszú-hosszú ideje egyetlen mínuszos hónap sem volt - az a lakossági állampapír.
|
Sok-sok szám egy helyen – ennyit adtak el az egyes papírfajtákból Az ÁKK szerint a Féléves Kincstárjegyek (FKJ) állománya 1,2 milliárd forinttal, az egy és kétéves Kincstári Takarékjegyek és a Kincstári Takarékjegy (KTJ) Plusz együttes mennyisége közel 4,2 milliárd forinttal nőtt. A futamidőtől függően jelenleg 1,2%-2,5% kamatprémiumot tartalmazó, 3,5%-4-5% induló kamatot biztosító Bónusz Magyar Államkötvények (BMÁK) állománya 9,2 milliárd forinttal növekedett. A Babakötvények állománya 570 millió forinttal emelkedett az év hatodik hónapjában. Az idei évben a félév végére 515,7 milliárd forinttal emelkedett a teljes lakossági állampapír-állomány. A növekményből a KKJ-re 281,6 milliárd, a Féléves Kincstárjegyekre 6,7 milliárd, a KTJ és a KTJ Pluszra együttesen 20,8 milliárd forint jut. A PMÁK állomány ez évi növekedése 130,6 milliárd, a BMÁK esetén 72 milliárd, a Babakötvénynél 4 milliárd forintot ért el a vizsgált időszakban. Az idén bekövetkezett állománygyarapodás 40%-át a 3-6 éves futamidejű államkötvények adják, amely megegyezik a kötvények teljes lakossági állampapír állományban betöltött súlyával A hatodik hónap végére a kifejezetten lakosság számára értékesített forint állampapírok állománya 2926,7 milliárd forintra növekedett. A teljes mennyiségből a Kamatozó Kincstárjegyek 1370,6 milliárd, a Féléves Kincstárjegyek 35,1 milliárd, a Kincstári Takarékjegyek és a Kincstári Takarékjegy Plusz együttes mennyisége 376 milliárd, a Prémium Magyar Államkötvények 686,5 milliárd, a Bónusz Magyar Államkötvények 444 milliárd, valamint a Babakötvény teljes állománya 14,4 milliárd forintot tett ki. A Prémium Euró Magyar Államkötvény állománya 2,74 milliárd euró volt az első félév végén. |
Hormuzgáni támadásra hivatkoznak. 
