Mára kevésbé kiszolgáltatott az eladósodott Magyarország

Az állam vett fel devizahitelt, de szépen törlesztett

Az állam a tavalyi évben is vett fel devizahiteleket, ehhez jött hozzá a novemberben kibocsátott és meglehetősen nagy népszerűségnek örvendő Prémium Euró Magyar Államkötvény (Pemák) - e két tétel tavaly 232,7 milliárd forinttal növelte az állam devizaadósságát. Csakhogy mindeközben 2012-ben a teljes devizaadósságot 1414,4 forinttal sikerült csökkenteni, ennyit törlesztettünk.

Jó-e nekünk az erős forint?

Az árfolyamváltozás következtében jócskán megcsappant tavaly a devizaadósság. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss tanulmánya szerint azonban az erős hazai deviza "két irányból" hat az adósságra, az MNB tartalékai miatt a költségvetésnek 250 milliárdos terhe is lehet az árfolyam erősödéséből. Részletek >>>

Ez azt jelenti, hogy a teljes államadósságon belül a devizakitettség egy év alatt 48,5%-ról 40,2%-ra süllyedt. Ez mindenképpen jó hír, hisz így a teljes adósságállomány kevésbé van kitéve az árfolyamkockázatnak. És ha már árfolyam: az adósság alakulásának jót tett az erősödő hazai deviza is, hiszen tavaly az árfolyamváltozásnak köszönhetően 662,4 milliárd forinttal csökkent az adósságteher. Mindent egybevetve tehát tavaly a központi költségvetés devizaadóssága 1843,9 milliárd forinttal 8326,6 milliárd forintra csökkent.

A teljes adósság 24,2%-át kitevő devizakötvények esetében a teljes állomány forintértéke a Prémium Euró Magyar Államkötvény 88,3 milliárd forint értékű kibocsátását, 412,5 milliárd forint törlesztést, a 373,9 milliárd forintos árfolyamnyereséget és a 0,1 milliárd forintos devizaállampapír-bevonást is figyelembe véve 5014,1 milliárd forintot tett ki december végén, amely a 2011. év végéhez képest 698,2 milliárd forint csökkenést jelent.



Kitől és miért vettünk fel devizahitelt?

Jól megy nekünk az adósságcsökkentés

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország a tavalyi év harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,3%-ot faragott az adósságából, míg az egy évvel korábbihoz képest 4,8%-ot. A huszonhetek alig harmada volt képes csökkenteni tavaly a harmadik negyedévben a GDP-hez viszonyított államadósságát. A 78,6%-os adósságrátával az EU középmezőnyéhez tartozunk. Az államadósság tavaly év végén egészen pontosan 20 720,1 milliárd forint volt, vagyis egy év alatt 235,5 milliárddal sikerült csökkenteni.

A devizahiteleknél - melyeket nemzetközi szervezetektől, így az IMF-től, illetve bankoktól közvetlenül vettünk fel - az árfolyamnyereség 288,2 milliárd forint könnyebbséget jelentett tavaly a költségvetésnek. Tavaly majd' 1002 milliárd forint devizahitelt törlesztett az ország, ebből 941,4 milliárdot utaltunk vissza a Valutaalapnak. 144,5 milliárd forint értékű devizahitelt vettünk fel, ezek mind projektfinanszírozást szolgáltak (az EIB-től és a CEB-től). A külföldi és (átvállalt) belföldi devizahitel-adósság a teljes államadósság 16%-át tette ki 2012 végén.

Ezzel szemben a költségvetés forintadóssága tavaly jócskán, 1680 milliárd forinttal 12 042,4 milliárdra nőtt.

Kié az adósságunk?

Egy eladósodott ország mindenképp kiszolgáltatott, de nem mindegy milyen szinten. Láttuk, hogy a devizakitettség jócskán csökkent egy éve, vagyis a forint árfolyammozgásának így kevésbé van kitéve az egész adósságráta alakulása. De az sem mindegy, hogy az adósságunk kinek a kezében van.

A külföldi befektetők állampapír-állománya tavaly decemberben 46,3 milliárd forinttal nőtt. A hó végi 5008,5 milliárd forintos állampapír-állomány 1211,8 milliárd forinttal volt magasabb a 2011. december végi állománynál. A külföldi állomány 9%-a, 450,2 milliárd forint diszkontkincstárjegy, 91%-a, 4558,4 milliárd forint államkötvény. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje december végén 3,85 év volt.

Ezzel párhuzamosan azonban alaposan megnőtt a lakosság vásárlási kedve is, tavaly év végén a lakossági állampapír-állomány még nem érte el az 1000 milliárd forintot, de az év első hónapjában már meghaladta ezt a szintet. A tavalyi növekmény 512,7 milliárd volt, ennek több mint 10%-ával hízott tovább az állomány idén januárban, elérve az 1043,5 milliárd forintot.

Ez tovább csökkenti a kiszolgáltatottságunkat, hiszen a hazai kisbefektetők jellemzően a lejáratig megtartják a papírokat. Az éremnek ugyanakkor két oldala van. Az állam nagy erőkkel beszállt a lakossági megtakarításokért folyó piaci versenybe, ami a bankok betétgyűjtési potenciálját csökkentheti, ez pedig a hitelezési hajlandóságot még inkább visszavetheti (márpedig a nemzetgazdasági miniszter szerint a hitelezés idei élénkülése nélkül nem lesz növekedési fordulat).

Jöhet a devizakötvény

Az idei év nagy durranása lehet a magyar devizakötvény kibocsátás, az államadósság-kezelő befektetőket végigjáró "road-showja" véget ért, elemzők szerint ezen a héten megtörténhet a kibocsátás, a várakozások szerint egy 2 milliárd dolláros, tízéves papírról lenne szó. A kormány az Eximbank kötvénykibocsátásával már tesztelte a piacot, a kibocsátás annak ellenére sikeres lehet, hogy korábban a kormány határozottan kiállít amellett, hogy csak az IMF-megállapodás után lép ki a nemzetközi kötvénypiacra. Szinte biztos, hogy nem fogunk a Valutaalappal most már megegyezni, a piaci helyzet azonban most így is kedvez egy kibocsátásnak.