Ők mondják meg, mikor van az év első napja
A milánói Teatro alla Scala a világ egyik legrangosabb operaháza, s ez nem csupán egy legenda. Attól függetlenül, hogy költségvetésében elmarad a világ „A” kategóriás házaitól - a müncheni Bayerische Statsooper, a londoni Covent Garden és a New York-i Met is jócskán felülmúlja a Scala anyagi kereteit -, a mai napig megkérdőjelezhetetlenül a világ egyik legfontosabb operaházainak egyike.
Mi sem bizonyíthatja ezt jobban, minthogy az operaévad kezdetét, sőt a repertoárokat is az egész világon a Scalához igazítják.
Minden sarkon van egy opera - de csak innen dobják ki a szünetben a sztárokat
Minden nemzet a saját operáit tudja a legjobban játszani, így Bartókot Magyarországon, Richard Strausst Németországban míg Verdit Olaszországban kell nézni - Olaszországon belül pedig a Scalában. Az olasz kultúra szerves része az opera, így minden sarkon operaházakat építettek hajdan, azonban a milánói régióban a Scala volt az egyetlen, ezért sokkal szigorúbb rosta alapján választottak művészeket. Így az 1778-as nyitása után rögvest topkategóriás házként lett nyilvántartva, melyre az aktuális igazgatók folyamatosan figyeltek, és a lécet évről évre, évszázadról évszázadra emelték.
Napjainkban a Scala a legnagyobb tradíciókkal rendelkező játszóhely az operaszínpadok közt. A karmestereknek szigorúan be kell tartaniuk a kotta utasításait, minimális változtatásokat sem tehetnek, az énekesek semmilyen technikai segítséget (mint pl. rejtett mikrofonok) nem kapnak, és egyetlen félrecsúszott hang után azonnali elbocsájtás jár. Nehéz dolguk van így a rendezőknek is, hiszen több száz éves történeteket kell színre vinniük úgy, hogy a darabot lényegében nem modernizálhatják ugyanakkor izgalmassá kell tenniük a mai szem számára is.
Hajlandó-e visszafogni magát a lázadó rendező?
Az I due Foscarit Alvis Hermanis, a progresszív New Riga Theatre művészeti vezetője, rendezője, színésze jegyzi. Hermanis nagy kihívás elé néz Verdi operájával, hiszen tőle távol állnak a konvenciók – feltehetőleg éppen ezért lesz izgalmas a rendezése. A darab díszletét is ő maga fogja tervezni.
A darab Francesco Foscari dózse hatalmának megdöntéséről szól. Fiát hamis vádakkal gyilkosnak kiáltják ki, halálra ítélik, mely felemészti a dózsét. Hatalmát elveszíti, s bár az utolsó pillanatban kiderül az árulás, akkor már késő. Verdi egyik legdallamosabb operájáról van szó, a főszerepben Plácido Domingóval. (A világhírű tenor - aki mára inkább bariton lett - öt előadást visz, négy előadáson az ifjú bariton, Luca Salsi játssza Foscari szerepét.)
Az egyik leghíresebb ária a második felvonásban elhangzó „Questa dunque é l’iniquia mercede”. Domingo előadásában ez így szól:
Az előadást Michele Mariotti olasz karmester dirigálja, aki fiatal kora ellenére jelenleg a világ egyik legtöbbet foglalkoztatott karmestere, 5 évre előre le van kötve a naptára, csak „A” kategóriás operaszínpadokon és koncerttermekben vezényel, sokan arra számítanak, hogy egyszer ő lesz a Scala főzeneigazgatója, de a Covent Garden és a Met is jelezte már igényét a karmesternek, aki egyelőre szabadúszóként kíván alkotni.
Teatro alla Scala
Gusiseppe Verdi – I due Foscari
Előadások:
Plácido Domingo főszereplésével: február 25, március 1., 4., 9., 12.
Luca Salsi főszereplésével: március 15., 18., 22., 25.
Jegyárak: 13 - 210 EUR. Nem kell félni az olcsóbb helyektől sem, ezekről is kiválóan élvezhető az előadás.
A jegyeket december 22-én kezdik árulni, pontban délben. A jegyek (különösen a Domingo által játszott előadások esetében) gyorsan elfogynak, akár fél óra alatt is - ezért érdemes nagyon gyorsnak lenni!
Színházi ajánló sorozatunk korábbi részei:
A Microsoft felturbózta a Paintet. Jöhet a fakealkotás-cunami. 
