A Brexitről vitáztak az EP-ben, Farage beszólt von der Leyennek
Klímavédelmi cél és Brexit – nagyrészt ezeket a témákat vitatta meg az Európai Parlament plenáris ülése ma délelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének részvételével. Az uniós vezetők kiálltak a 2050-es klímasemlegességi cél mellett, és szoros partnerséget ígértek a briteknek a kilépés után. Az EP-ülésen – nem először – botrányt okozott Nigel Farage Brexit-párti képviselő, aki szerint az uniós vezetők olyan unalmasak, mint a csatornavíz.
 |
| Ursula von der Leyen a mai EP-ülésen. EPA/PATRICK SEEGER |
A múlt heti EU-csúcs eredményeit vitatták meg az új Európai Parlament (EP) képviselői ma Strasbourgban. Az ülésen részt vett és felszólalt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint – most először – Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is.
Karbonsemlegesség 30 éven belül
Mint arról beszámoltunk, az EU-csúcson az uniós tagállamok vezetői – köztük Orbán Viktor magyar kormányfő is – megállapodtak abban, hogy Európának 2050-re karbonsemlegessé kell válnia. Ugyanakkor Lengyelország – bár nem akadályozta meg a klímavédelmi állásfoglalást – nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.
Charles Michel a Brexittel kapcsolatban pedig akkor azt mondta: reméli, hogy a brit parlament a lehető leghamarabb megszavazza a rendezett kilépést biztosító megállapodást a további (kereskedelmi) tárgyalások folytatása érdekében, az EU pedig mindent megtesz azért, hogy a kilépés után is a lehető legszorosabb együttműködést tartsa fenn Nagy-Britanniával.
Nem egy szintről indulunk
Az Európai Tanács elnöke ma az EP-ben elmondta: klímavédelmi célok szempontjából a tagállamok különböző kiindulási helyzetben vannak, azaz különböző nehézségű feladatot jelent nekik a kitűzött célok elérése. (Erre utalt nemrég Orbán Viktor is, aki szerint a csúcson sikerült megteremteni az esélyét annak, hogy ne a szegényebb országok és emberek fizessék meg a klímaváltozás elleni küzdelem árát.)
Michels utalt arra, hogy csupán Lengyelország nem vállalta a karbonsemlegességet 2050-re, ugyanakkor erre a kérdésre a jövő júniusi EU-csúcson visszatérnek majd.
Ursula von der Leyen, aki múlt héten hivatalosan is bemutatta Green Dealjét, megerősítette: 2050-re a kontinensnek karbonsemlegesnek kell lennie. Programja egyben növekedési stratégia is, és ennek megfelelően kell átalakítani az EU növekedési stratégiáját.
Lengyel ellenkezés, portugál példa
Ő is kiemelte, hogy különböző tagállamok különböző készültségi fokon vannak ebben a tekintetben. Lengyelországnak például kezdenie kell valamit a szénerőműveivel, ezért több időt kér – fűzte hozzá. (A lengyel kormány ugyanakkor új szénerőművek építését tervezi, ami szemben áll az uniós klímacélokkal – a szerk.)
Von der Leyen pozitív példaként Portugáliát emelte ki, amely szerinte már 2005-ben megkezdte az átállást, 2023-ban az utolsó szénbányáját is be fogja zárni és jelentős mennyiségű zöld energiát termel – kérdés, hogyan tudja majd ezt más országokba is eljuttatni. Szerinte az uniós tagállamok közül a dél-európai országot sújtja leginkább a klímaváltozás, hiszen itt rendszeresen pusztítanak erdőtüzek.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője nagy sikernek nevezte, hogy az Európai Tanács meg tudott állapodni a 2050-es karbonsemlegességi célban, ugyanakkor annak eléréséhez kisebb, korábban elérendő célokra is szükség van.
Hasonlóan fogalmazott a Zöldek frakcióvezetője, Ska Keller is, aki szerint az a fontos, hogy mit teszünk ma a célok elérése érdekében. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a lengyel kormány meg fogja gondolni magát, hiszen a klímaváltozás nem fog megállni a határokon.
Egészen más hangnemet ütött meg Harald Vilimsky: az osztrák Szabadságpárt képviselője hisztériakeltéssel és képmutatással vádolta meg az EP-képviselők egy részét és az uniós vezetőket, akik – mint mondta – a szónoklatok után méregdrága kocsikba vágódnak be, vagy felülnek egy repülőgépre.
Brexit: új kapcsolat
A mai EP-ülésen központi téma volt a Brexit is: az uniós vezetők ezúttal is sajnálatukat fejezték ki, hogy a britek az EU-ból való kilépés mellett döntöttek, ugyanakkor – mint Charles Michel megjegyezte – tiszteletben tartják a brit nép döntését.
Megerősítették, hogy a jövő január végén esedékes kilépés után is a lehető legszorosabb, baráti kapcsolatot kívánnak fenntartani Nagy-Britanniával. Von der Leyen utalt arra, hogy a kilépés után induló (folytatódó) kereskedelmi tárgyalásokat jövő év végére szeretnék befejezni.
A Zöldek frakcióvezetője pedig megjegyezte: ki tudja, egyszer talán eljön az idő, amikor Nagy-Britannia ismét kérni fogja felvételét az EU-ba.
Farage: a Brexit csak a kezdet
Nigel Farage, a brit Brexit Párt EP-képviselője már nem volt ennyire barátságos: az EU-ellenes politikus az uniós közösséget nemzetek börtönének, Michel Barniert, az EU Brexit-ügyi főtárgyalóját és Ursula von der Leyent pedig arctalan bürokratáknak nevezte, akik szerinte – szó szerinti fordításban – olyan unalmasak, mint a csatornavíz.
Hozzátette: a Brexit az EU-projekt végének a kezdete.
Címlapon
1800 fővel többen dolgoztak a magyar McDonald's-nél – de mennyiért?
A magyarországi McDonald's teljes GDP-hatása 2014 és 2018 között elérte a 153,4 milliárd forintot. Különböző adók és járulékok formájában 2009 és 2018 között a vállalat és franchise partnerei 82,6 milliárd forintot fizettek be a magyar államháztartásba, miközben több mint 27 milliárd forint értékben végeztek beruházásokat.
- Annyi mindent összehazudtak egy hősugárzóról, hogy 125 milliós bírság lett a vége
- 1800 fővel többen dolgoztak a magyar McDonald's-nél – de mennyiért?
- Újabb cég lépte át az 1000 milliárdos álomhatárt
- A nyugdíjasokat sújtja a legjobban az áremelkedés - a hét sztorija
- Átlag 18 százalékkal emelik a kormányhivatali dolgozók bérét
- A kormány tíz év alatt nyolc százalékpkonttal több megújuló energiát vállalt
További cikkek
-
A kormány tíz év alatt nyolc százalékpkonttal több megújuló energiát vállalt
Vállaljuk, hogy 2030-ra a jelenlegi 13 százalékról legalább 21 százalékra nő a megújuló energiaforrások aránya. Tovább
-
A nyugdíjasokat sújtja a legjobban az áremelkedés - a hét sztorija
A héten ismerhettük meg az adatot, melyből kiderült, mennyivel drágult az élet tavaly Magyarországon. Bár a főadat kedvező, az ördög ezúttal is a részletekben rejlik. Tovább
-
Orbán szerint Soros miatt árulta el a Fideszt az Európai Néppárt
A miniszterelnök Soros Györgyöt "a világ első számú oligarchájának" nevezte. Tovább
-
Orbán: egy centiméterre voltunk, hogy kilépjünk az Európai Néppártból
A miniszterelnök a Kossuth rádióban méricskélt. Tovább
-
A becsődölt elit most a környezetet védené – Davosban Trump és Greta is fellép
Az éves jelentés első alkalommal szögezi le, hogy a legfontosabb, hosszú távú rizikó faktorok mind a környezethez kapcsolódnak. Tovább
-
Elsöprő többséggel szavazták meg az USA új kereskedelmi egyezményét
89:10-re nyert az amerikai szenátusban az USMCA, mely a NAFTÁ-t váltja. Tovább
-
A politikusok nyertek, Amerika veszített
Szerdán az Egyesült Államok és Kína között aláírt megállapodás kapcsán a sajtóban jellemzően az amerikai álláspont köszön vissza, amely azt sugallja, hogy számukra kedvező megállapodást kötöttek, hiszen Peking több vállalást is tett, míg ők inkább csak szimbolikus dolgokban kötelezték el magukat. A helyzet viszont nem ilyen egyszerű. Tovább
-
Magyar buktatókkal érkezik az EU zöld offenzívája
A pénznél is nagyobb probléma, hogy az EU új zöld offenzívájában egyre kevesebb hely jut a földgáznak és a nukleáris energiának. Tovább
-
Orbán kimondta, mi nem tetszik neki Ausztriában
A prágai V4-csúcson vendégként részt vett Sebastian Kurz osztrák kancellár is. Tovább
-
Az Európai Parlament megszavazta a Magyarországot és Lengyelországot elmarasztaló állásfoglalását
Folytatódik a hetes cikkely szerinti eljárás. Tovább
-
Nagyon nem járnánk jól, ha úgy tömnénk a húst, ahogy a kormány szeretné
Ez ügyben inkább hallgassunk a kezelőorvosunkra. Tovább
-
Ki járt jól? Megvan a húsz éves kötvényeink első hozama
A magyar állam számára kedvezőnek tűnő, 3,01 százalékos átlaghozammal, jelentős túljegyzés mellett kelt el az új, húsz éves államkötvények első csomagja. Ezzel ugyanakkor többet fizetünk a befektetőknek, mint Görögország vagy Olaszország. Tovább
-
Elnéptelenedő térségünk – a magyar és orosz tinédzserek fele kivándorolna
A fiatal, tanult csoportok nagyarányú elvándorlása az uralkodó rezsimeknek esélyt kínál arra, hogy a hátramaradottakból egy újfajta népet gyúrjon ki. Oroszországban 10 éves csúcsra ugrott az országot elhagyni szándékozók száma, az ország népessége 2100-ra megfeleződhet. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Kinevezték a Főkert új vezetőjét
Mától Zakar András a cég vezérigazgatója. Tovább
-
Tarlós István elárulta, mivel foglalkozik mostanában
A korábbi főpolgármester most Orbán Viktor személyes főtanácsadója. Tovább
-
Fogynak a szekuscégek, de a bevételük nő
Több mint ezer biztonsági cég tűnt el 2016 óta. Tovább
-
Akinek volt pénze elutazott, a többiek meg ülhetnek otthon
A belföldi vendégéjszakák száma stagnált 2019 novemberében, ami részben abból is fakad, hogy az október végi, november elejei munkaszüneti napok kevésbé szerencsésen alakultak. A külföldi turisták viszont újra nagy lendülettel érkeztek Magyarországra. Tovább
-
Meg is van az új orosz miniszterelnök
Putyin jelölt, a kiválasztott pedig elfogadta a felkérést. Tovább
-
Végre aláírták: tűzszünetet kötött Trump Pekinggel
Majd két év kereskedelmi háború után aláírták az Egyesült Államok és Kína közötti megállapodást. Ugyan Trump szuperlatívuszokban beszélt az egyezségről, az elemzők többet vártak. Ugyanakkor a következő fázis kapcsán az amerikai politikusok optimisták. Tovább
-
Akár komoly fordulatot is jelenthet az orosz kormány lemondása
Ma délután váratlanul benyújtotta lemondását az orosz kormány. Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a Privátbankár.hu-nak azt mondta: Dmitrij Medvegyev távozása valójában azt jelentheti, hogy neki kell elvinnie a balhét az elmúlt évek gazdaság- és szociálpolitikai kudarcaiért. Szerinte az egyik lehetséges utódjelölt Alekszej Kudrin, akinek kinevezése konszolidációt jelezne. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
