Hirdetés

A Brexitről vitáztak az EP-ben, Farage beszólt von der Leyennek

Wéber Balázs, 2019. december 18., 14:35

Klímavédelmi cél és Brexit – nagyrészt ezeket a témákat vitatta meg az Európai Parlament plenáris ülése ma délelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének részvételével. Az uniós vezetők kiálltak a 2050-es klímasemlegességi cél mellett, és szoros partnerséget ígértek a briteknek a kilépés után. Az EP-ülésen – nem először – botrányt okozott Nigel Farage Brexit-párti képviselő, aki szerint az uniós vezetők olyan unalmasak, mint a csatornavíz.

European Commission President Ursula von der Leyen listens to a speech during a debate at the European Parliament in Strasbourg, France, 18 December 2019. The European Parliament is in plenary session from 16 to 19 December 2019. EPA/PATRICK SEEGER
Ursula von der Leyen a mai EP-ülésen. EPA/PATRICK SEEGER

A múlt heti EU-csúcs eredményeit vitatták meg az új Európai Parlament (EP) képviselői ma Strasbourgban. Az ülésen részt vett és felszólalt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint – most először – Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is.

Karbonsemlegesség 30 éven belül

Hirdetés

Mint arról beszámoltunk, az EU-csúcson az uniós tagállamok vezetői – köztük Orbán Viktor magyar kormányfő is – megállapodtak abban, hogy Európának 2050-re karbonsemlegessé kell válnia. Ugyanakkor Lengyelország – bár nem akadályozta meg a klímavédelmi állásfoglalást – nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.

Charles Michel a Brexittel kapcsolatban pedig akkor azt mondta: reméli, hogy a  brit parlament a lehető leghamarabb megszavazza a rendezett kilépést biztosító megállapodást a további (kereskedelmi) tárgyalások folytatása érdekében, az EU pedig mindent megtesz azért, hogy a kilépés után is a lehető legszorosabb együttműködést tartsa fenn Nagy-Britanniával.

Nem egy szintről indulunk

Az Európai Tanács elnöke ma az EP-ben elmondta: klímavédelmi célok szempontjából a tagállamok különböző kiindulási helyzetben vannak, azaz különböző nehézségű feladatot jelent nekik a kitűzött célok elérése. (Erre utalt nemrég Orbán Viktor is, aki szerint a csúcson sikerült megteremteni az esélyét annak, hogy ne a szegényebb országok és emberek fizessék meg a klímaváltozás elleni küzdelem árát.)

Michels utalt arra, hogy csupán Lengyelország nem vállalta a karbonsemlegességet 2050-re, ugyanakkor erre a kérdésre a jövő júniusi EU-csúcson visszatérnek majd.

Ursula von der Leyen, aki múlt héten hivatalosan is bemutatta Green Dealjét, megerősítette: 2050-re a kontinensnek karbonsemlegesnek kell lennie. Programja egyben növekedési stratégia is, és ennek megfelelően kell átalakítani az EU növekedési stratégiáját.

Lengyel ellenkezés, portugál példa

Ő is kiemelte, hogy különböző tagállamok különböző készültségi fokon vannak ebben a tekintetben. Lengyelországnak például kezdenie kell valamit a szénerőműveivel, ezért több időt kér – fűzte hozzá.  (A lengyel kormány ugyanakkor új szénerőművek építését tervezi, ami szemben áll az uniós klímacélokkal  – a szerk.)

Von der Leyen pozitív példaként Portugáliát emelte ki, amely szerinte már 2005-ben megkezdte az átállást, 2023-ban az utolsó szénbányáját is be fogja zárni és jelentős mennyiségű zöld energiát termel – kérdés, hogyan tudja majd ezt más országokba is eljuttatni. Szerinte az uniós tagállamok közül a dél-európai országot sújtja leginkább a klímaváltozás, hiszen itt rendszeresen pusztítanak erdőtüzek.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője nagy sikernek nevezte, hogy az Európai Tanács meg tudott állapodni a 2050-es karbonsemlegességi célban, ugyanakkor annak eléréséhez kisebb, korábban elérendő célokra is szükség van.

Hasonlóan fogalmazott a Zöldek frakcióvezetője, Ska Keller is, aki szerint az a fontos, hogy mit teszünk ma a célok elérése érdekében. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a lengyel kormány meg fogja gondolni magát, hiszen a klímaváltozás nem fog megállni a határokon.

Egészen más hangnemet ütött meg Harald Vilimsky: az osztrák Szabadságpárt képviselője hisztériakeltéssel és képmutatással vádolta meg az EP-képviselők egy részét és az uniós vezetőket, akik – mint mondta – a szónoklatok után méregdrága kocsikba vágódnak be, vagy felülnek egy repülőgépre.

Brexit: új kapcsolat

A mai EP-ülésen központi téma volt a Brexit is: az uniós vezetők ezúttal is sajnálatukat fejezték ki, hogy a britek az EU-ból való kilépés mellett döntöttek, ugyanakkor – mint Charles Michel megjegyezte  –  tiszteletben tartják a brit nép döntését.

Megerősítették, hogy a jövő január végén esedékes kilépés után is a lehető legszorosabb, baráti kapcsolatot kívánnak fenntartani Nagy-Britanniával.  Von der Leyen utalt arra, hogy a kilépés után induló (folytatódó) kereskedelmi tárgyalásokat jövő év végére szeretnék befejezni.

A Zöldek frakcióvezetője pedig megjegyezte: ki tudja, egyszer talán eljön az idő, amikor Nagy-Britannia ismét kérni fogja felvételét az EU-ba.

Farage: a Brexit csak a kezdet

Nigel Farage, a brit Brexit Párt EP-képviselője már nem volt ennyire barátságos: az EU-ellenes politikus az uniós közösséget nemzetek börtönének, Michel Barniert, az EU Brexit-ügyi főtárgyalóját és Ursula von der Leyent pedig arctalan bürokratáknak nevezte, akik szerinte – szó szerinti fordításban – olyan unalmasak, mint a csatornavíz.

Hozzátette: a Brexit az EU-projekt végének a kezdete.

Raiffeisen CIB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hirdetés

Címlapon

1800 fővel többen dolgoztak a magyar McDonald's-nél – de mennyiért?

1800 fővel többen dolgoztak a magyar McDonald's-nél – de mennyiért?

A magyarországi McDonald's teljes GDP-hatása 2014 és 2018 között elérte a 153,4 milliárd forintot. Különböző adók és járulékok formájában 2009 és 2018 között a vállalat és franchise partnerei 82,6 milliárd forintot fizettek be a magyar államháztartásba, miközben több mint 27 milliárd forint értékben végeztek beruházásokat.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank
Hirdetés

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Mennyi lesz a nyugdíjkorhatár 20 év múlva?