Magyarország bruttó hazai terméke 2013. második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,5%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1%-kal, az előző negyedévhez képest pedig szintén 0,1%-kal nőtt. Az Európai Unió (EU-27) bruttó hazai terméke 0,2%-kal csökkent a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, és 0,3%-kal nőtt az előző negyedévhez képest.
A második negyedévben a mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi alacsony bázist követően 17,2%-kal növekedett. Az ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 0,6%-kal csökkent. A feldolgozóiparon belül a jelentősebb iparágak közül a gyógyszergyártás területén volt a legnagyobb a visszaesés, elsősorban a külpiaci kereslet erőteljes csökkenése következtében.
Az elmúlt negyedévekhez hasonlóan jelentős termelésbővülés volt a járműgyártás terén, melynek hajtóereje kizárólag az exportértékesítés volt. Az építőipar teljesítménye 6,9%-kal nőtt, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt növekedett.
A szolgáltatások is löktek a gazdaságon
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,9%-kal csökkent, ezen belül a kereskedelem teljesítménye jelentősebb mértékben mérséklődött, mint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásé.
A szállítás, raktározás ág teljesítménye 0,4%-kal csökkent, az alacsony bázis ellenére is. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 1,1%-kal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,1%-kal mérséklődött, melyben szerepet játszott, hogy mind a vállalati, mind a lakossági hitelállomány tovább csökkent. A lakosság esetében már növekedtek az új hitelkihelyezések, azonban ez a növekedés még nem tudta ellensúlyozni az állományok csökkenését. Emellett visszaesett a biztosítóknál regisztrált szerződések száma is.
A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 0,8%-kal, a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,5%-kal növekedett. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás hozzáadott értéke 3,2%-kal nőtt.
Többet vásároltunk, de kevesebbet szórakoztunk
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2013 második negyedévében 0,3%-kal növekedett. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,7%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A háztartások fogyasztási kiadásán belül nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, a szabadidő és kultúra, valamint az élelmiszerek esetén nőtt a volumen, míg a lakásszolgáltatások és az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) esetében enyhén, az egyéb szolgáltatások esetén erőteljesebben csökkent.
A kisebb súlyú kiadási csoportok közül a ruházat és lábbeli esetén volumennövekedést mértünk. A magyarok külföldi fogyasztása kismértékben csökkent, míg a külföldiek magyarországi fogyasztása nőtt. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,9%-kal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 0,6%-kal meghaladta a korábbi szintet. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,4%-kal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest.
Több gépet vásároltak
A bruttó állóeszköz-felhalmozás hosszú idő után újra növekedést mutatott, 4,9%-os mértékben. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások emelkedtek. Az ágazatok többségénél növekedést mértünk. A nagy súlyú ágazatokat tekintve a feldolgozóipar és a kereskedelem beruházásai kisebb mértékben, az ingatlanügyleteké jelentősen csökkentek. A szállítás, raktározás, a mezőgazdaság, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban erőteljes növekedés volt.
A készletek állománya a második negyedévben folyó áron 4 milliárd forinttal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál, amikor is 50 milliárd forintos csökkentést mértünk. A bruttó felhalmozás 8,7%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest.
Nőtt a belföldi fogyasztás
A belföldi felhasználás a második negyedévben összességében 1,8%-kal nőtt. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron továbbra is magas, 655 milliárd forint aktívum keletkezett, javuló cserearányok mellett. Bár mind az export, mind az import emelkedett, az import jóval nagyobb mértékben (3,0% és 4,7%). Az áruforgalom kivitele 3,0%-kal, behozatala 4,9%-kal növekedett.
A gépek és szállítóeszközök és a feldolgozott termékek exportja és importja közel azonos ütemben bővült. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek külkereskedelmi forgalma csökkent, az export az importnál nagyobb mértékben. Az energiahordozók importvolumene nőtt a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának köszönhetően; a természetes és mesterséges gáz behozatala az egy évvel korábbi szinthez közeli. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 3,0%-kal, míg az importja 3,7%-kal növekedett.
Az EU GDP-je csökkent
A szezonálisan kiigazított adatok szerint a második negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,1%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. Az építőipar hozzáadott értéke 1,9%-kal növekedett. Az ipar teljesítménye 0,6%-kal, míg a szolgáltatásoké 0,1%-kal nőtt. A háztartások fogyasztási kiadása 0,4%-kal emelkedett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,4%-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,2%-kal, míg a végső fogyasztás 0,5%-kal haladta meg az előző negyedévi szintet. Az export 2,1%-kal, míg az import 2,7%-kal növekedett.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió tagországainak együttes bruttó hazai terméke idén a második negyedévében 0,2%-kal csökkent az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. A csökkenésben számottevő szerepet játszik a dél-európai országok recessziója. Az EU-tagállamok közül Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is növekedett a GDP volumenindexe.
A gazdák nélkül ez a fordulat nem sikerült volna
A második negyedéves GDP-növekedéshez az építőipar is hozzájárult, de segített a művészet és a szórakoztatási ágazat is, ahogyan kellettek az autóipari megrendelések is.
A munkanélküli ukrajnai menekülteket munkavállalásra, máskülönben a hazájukba való visszatérésre kell bátorítani – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben. 
