Abe Sinzó japán miniszterelnök volt az első külföldi vezető, akit Trump fogadott megválasztása után. Pár hónap telt el azóta és a japánok már tudják, Trump tényleg kivonul a csendes-óceáni kereskedelmi megállapodásból (TPP). A japánok azt is felismerték már, hogy a Fehér Ház új urát új amerikai munkahelyek létrehozásával lehet megpuhítani.
Jobs, jobs, jobs
Ezért hát ma Abe egy átfogó befektetési tervet („Amerikai-Japán Növekedési és Foglalkoztatási Kezdeményezés”) fog az elnök asztalára rakni, amely akár 700 000 új munkahely létesítéséhez járulhat hozzá. Közöttük gyorsvasút-hálózat kiépítésével, amelyet a japán nyugdíjalapból – a világ legnagyobbjából - finanszíroznának. A hírek szerint a Toyota – amelynek vezetője múlt héten találkozott Abéval – a csúcstalálkozóhoz időzítve ma jelent be amerikai befektetéseket. A japán elektronikai óriás, a Sharp is bejelentheti egy 7 milliárd dolláros gyár építését Amerikában. A Nissan viszont nem hajbókol és az eredeti terveknek megfelelően folytatja az Infiniti modell gyárának építését Mexikóban.
A japán delegáció mindent megtesz annak érdekében, hogy Trumppal újra megerősítést nyerjen a Tokió és Washington közötti különleges politikai, gazdasági és biztonsági kapcsolatrendszer. Ki fogják hangsúlyozni, hogy a japán vállalatok eddig 400 milliárd dollárt ruháztak be Amerikában és 1,7 millió amerikait foglalkoztatnak.
A pénzpiacok lélegzetvisszafojtva figyelik, hogy Trump megismétli-e a japán jen alulértékeltségére vonatkozó kritikáját. Tokió itt nem akar engedni, mert az Abenomics néven emlegetett gazdaságpolitika egyik oszlopa éppen a hiper-megengedő monetáris politika. Ennek a deformált gazdaságpolitikának az egyik elképesztő eredménye, hogy a japán jegybank napjainkra már 40 százalékát birtokolja a japán államkötvény-állománynak.
Kemény amerikai fellépés jöhet
|
| James Mattis védelmi miniszter Japánban, 2017. februárjában. EPA/Frank Robichon |
A japánok számára kulcsfontosságú, hogy a legmagasabb amerikai szinten kerüljön kimondásra, miszerint a Kelet-kínai tengeri szigetvitában Washington Tokió mellett áll. Abe a várakozások szerint nagyobb regionális védelmi szerepet vállalhat föl. A hadikiadások komoly emelését viszont nem, mert az óriási japán államadósságra tekintettel ez a hazai közvéleménynél ez rossz fogadtatásra találna.
Mint egy hete beszámoltunk róla, James Mattis amerikai védelmi miniszter első külföldi útja Szöulba és Tokióba vezetett. A kiszivárgott információk szerint Mattis a zárt ajtók mögött nagyon kemény hangot ütött meg Kína regionális terjeszkedésével kapcsolatban. Mattis arról biztosította japán tárgyalófeleit, hogy az Obama-kormányzatnál agresszívebben fog fellépni a kínaiak által egyoldalúan einstandolt mesterséges szigetek ügyében. Ennek keretében az amerikai haditengerészet növelni fogja a járőrözés gyakoriságát, amellyel 12 tengeri mérföldön belül hajóznak el a vitatott szigetektől. Mivel Peking az utóbbi hónapokban föld-levegő rakétákat telepített a mesterséges szigetekre, ezért a Pentagon is megkezdte a tervezést több tüzérségi eszköz térségbe telepítéséről.
Mi több, Mattis nemcsak a tengereken ígért keményebb fellépést. Szerinte a mai Kína a Ming-dinasztia 14. és 17. századi terjeszkedő politikáját követi, amikor is a birodalom vazallus államokat hozott létre a szomszédságában. Ez a hozzáállás a modern világban elfogadhatatlan Mattis szerint és ígérete szerint Washington be fogja tartatni Pekinggel a nemzetközi játékszabályokat.
Káncz Csaba jegyzete
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
