A kerítés felveri az embercsempészek szolgáltatásainak az árát – interjú
Szerbiában az utóbbi időben egyre több migráns van. A befogadóközpontokban hivatalosan 4 542 migránst tartanak nyilván, becslések szerint azonban összesen 5 400 migráns tartózkodik az országban. Ennek egyik oka az, hogy Albánia, Macedónia és Bulgária felől nem csökken az érkezők száma, miközben jelentős részük “visszapattan” a magyar és a horvát határról. A BALK-nak adott exkluzív interjúban Ivan Gerginov, a Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője – vagyis a hivatal harmadik embere – arról is beszélt, hogy Szerbiában nem tesznek különbséget a háború elől menekülők és a gazdasági migránsok között.
 |
| Ivan Gerginov. (Forrás: BALK/Varga Szilveszter) |
A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.
Nekünk csak a szegény migránsok jutottak
A Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője szerint a migránsútvonalak mind a mai napig működnek, és nem is szűntek meg soha.
Ivan Gerginov a BALK-nak nyilatkozva elmondta, hogy a helyzetet “megfűszerezi” Magyarország viselkedése, amely 2016. november 8-a óta az Európába igyekvő mingránsok előtt két kaput tart nyitva. Először naponta 60, majd 40, majd 20, ma pedig már csak egy ember haladhatott át rajta, de Magyarország néha még ezt a számot sem tartja be.
A magyar politika természetét ismerve ezen nem csodálkozunk, hiszen a migrációval kapcsolatos magyar politikai elképzelések szerint Szerbiában mindent lehet, Magyarországon pedig semmit.
Gerginov úgy vélte, hogy “becsületesebb és emberibb dolog lenne kimondani, hogy zárva van, és kész”.
A szerb menekültügyi illetékes nem vonta kétségbe, hogy minden országnak joga van úgy védeni a határait, ahogy azt szükségesnek tartja.
Mi itt Szerbiában, akik ezzel a munkával foglalkozunk, megtehetjük, hogy ne szeressük azt, ahogy a visegrádi országok viselkednek a migránsokkal szemben, de ezt nem róhatjuk fel nekik.
A szerb migránsügyi illetékes szerint a történelmi előzmények és az emberek érzelmi hozzáállása miatt Szerbia más utat választott.
Nem csak a szerbekről beszélek, hanem a magyarokról is, mivel nekünk vannak központjaink azokon a területeken is, ahol a magyarok dominálnak, és nincs semmiféle problémánk. Ugyancsak vannak központok az albán, a bolgár vagy a bosnyák többségű területeken is. Sehol sincsenek problémáink, mert a történelem arra tanított meg bennünket, hogy legyünk tekintettel azokra, akiknek mindenük belefér egy nejlonszatyorba.
Gerginov hozzátette, hogy mindazok a migránsok, akiknek van pénzük, és akik megtudják fizetni az embercsempészeket, láthatatlanok Szerbia és Magyarország számára, ők először Ausztriában bukkannak fel.
Nekünk a szegények jutottak, akiknek nincs pénzük, akik betegek, akik valamilyen szörnyűséget éltek át. Nem tudom, hogy mennyit keresnek az embercsempészek, azt viszont tudom, hogy minden szögesdrót, minden kerítés növeli az embercsempészek szolgáltatásainak díjait.
Abszolút embertelen, ami történik
Gerginov kifejtette, hogy a migráció “nem kis dimenziójú probléma”, mert az észak-európai országok gazdaságainak “kétségbeesett szükségük” van munkaerőre.
Emlékezzünk csak vissza: 2015-ben három nagyon fontos dolog történt. A görögök beindították négy komp motorját, és a szigetekről elkezdték a szárazföldre szállítani a migránsokat. Ez lehetővé tette, hogy másfél millió ember jusson el Európába. A második tényező az volt, hogy a magyar miniszterelnök kijelentette, kerítést épít, ezért mindenki siessen, mert utána senki sem mehet keresztül Magyarországon. A harmadik ok pedig Merkel asszony volt, aki azt mondta, hogy a Németországba érkező első százezer ember menedékjogot kap.
A Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője felhívta a figyelmet Angela Merkel minapi kijelentésére, amely szerint Németországnak 1,3 millió munkáskézre van szüksége. A német kancellár sejtette, hogy előnyben részesíti a Nyugat-Balkánról érkezőket.
Ez nem ugyanazt a reakciót váltja ki, mint aminek 2015-ben szemtanúi voltunk, viszont elnépteleníteni a szerbiai falvakat, amelyek már így is eltűnőben vannak az alacsony születési szám miatt, ami óriási gazdasági és más problémákat is okoz Szerbiának.
A szerbiai adatok szerint az országban évente 35 ezerrel kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak, további 47 ezer pedig ember a városokba, mindenekelőtt Belgrádba, Kragujevácba, Nišbe és Újvidékre költözik, ami miatt Szerbia periférikus részei kiürülnek.
Az utóbbi időben nagyon sokan távoztak külföldre. Korábban azért mentek el az emberek, hogy (meggazdagodva) térjenek haza, most viszont aki elmegy, az nem akar visszajönni.
Gerginov elmondása szerint a célországok közé tartozik Horvátország, Szlovénia, Svédország, Svájc és Magyarország is, vagyis minden más ország, ahol az életfeltételek valamelyest jobbak.
Sokkal jobb lenne, ha a nyugat európai országok munkaerő igényét úgy elégítenék ki, hogy Törökországban, Görögországban, Macedóniában vagy Szerbiában tanítanák ki az embereket hegesztőnek, pincérnek vagy buszvezetőnek a német nyelvre történő oktatás mellett, akkor az érintett emberek és a befogadó közösségek is jobban járnának. Most azonban minden az emberek ösztöneire, az ügyeskedőkre és az embercsempészekre van bízva, ami miatt az emberi jogok igencsak sérülnek, és ez abszolút embertelen dolog.
Az EU finanszírozza a migránsok szerbiai tartózkodását
A Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője fontosnak tartja az együttműködést a nemzetközi és a civil szervezetekkel.
A menekültügyi szakember szerint az állami apparátusok mechanizmusai lassan működnek, és nem képesek villámgyorsan reagálni. Ha jó az együttműködés, akkor a civil szervezetek és a nemzetközi segélyszervezetek olyan mankót jelentenek, ami nélkül egyetlen ország sem tud meglenni.
Ha mi Szerbiában nem kaptunk volna segítséget az Európai Uniótól, akkor nem tudtunk volna megküzdeni a migránsválsággal. Szerbia 170 millió euró nagyságú nemzetközi segélyt kapott, ami nélkül nehezen boldogult volna.
Az említett összegnek a nagy részét az Európai Unió biztosította, amivel kapcsolatban a szerbiai migrációs szakember azt mondta, hogy “a migránsok Szerbiában tartózkodását lényegében az Európai Unió finanszírozza”.
Ivan Gerginov megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a Bosznia-Hercegovinában tartózkodó migránsok egy része visszaindult Szerbiába, mert a bosznia-hercegovinai kormány képtelen megküzdeni az előállt helyzettel.
Amikor a migránsok első hulláma megindult Bosznia-Hercegovinába, akkor a bosznia-hercegovinai szerbek azt mondták, hogy nekik nem kellenek migránsok, a bosnyákok közölték, hogy jöhetnek, de csak a horvátok által lakott területekre, a horvátok pedig géppisztolyokkal állták el az utat, és visszaküldtek mindenkit. Ami ott folyik, az totális káosz.
Gerginov szerint Bosznia-Hercegovina 32 millió euró támogatás kapott ugyanabban az időszakban, amikor Szerbia csak két millió eurót, mégsem tudták megoldani a helyzetet.
Mission: Impossible
A szerb migránsügyi vezető kitért Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének minap tett kijelentésére is, amely szerint erőteljesebben kellene védeni Szerbia déli határait.
Nem tudom, hogy Pásztor úrnak mekkora tapasztalata van a határőrizet terén, azt viszont tudom, hogy az Észak-Macedónia felőli határ őrzése lehetetlen küldetés. A térség tele van hegyekkel, amely között hőkamerákkal sem lehet messzire látni, mintha ezt a térségét az illegális határátlépők számára teremtették volna.
Az amerikai statisztikák szerint a migránsok többsége harmadik kísérletre küzdi le az ottani kerítést, ami Gerginov szerint azt jelenti, hogy nincsenek hermetikusan lezárható határok.
Végső soron a magyar kerítés sem az, pedig dupla a kerítés, amelyben még áram is van. És kétezer ember őrzi.
Ivan Gerginov arról is beszélt, hogy Magyarország sem mentes a “pushback politikától”, vagyis a migránsok illegális kitoloncolásától. Szavai szerint Magyarország olyan embereket is visszaküld Szerbiába, akik soha nem jártak ott.
Amikor a magyarok elkapnak egy vietnámit, akkor azt Szerbiába toloncolják ki, független attól, hogy soha nem járt itt.
A BALK-nak adott exkluzív interjú végén a migrációs szakember elismerte, hogy Szerbiában is vannak problémák a migránsok iránti tolerancia terén, aminek két oka van: az egyik a tájékozatlanság, a másik a hiányos ismeretek.
Gerginov szerint ennek a helyzetnek a kialakulásában jelentős szerepet játszott a média szenzációhajhász része, amely így hozzájárul az idegengyűlölet növekedéséhez.
Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.
Címlapon
Ütik a forintot, bővült a billió dollárosok klubja
Már a 336-os árfolyammal kacérkodik az euró, a trend egyértelműen emelkedőnek látszik. A fontosabb részvénypiacokon megint dőlnek a rekordok, a BUX is emelkedik. Célárat emeltek a Telekomra. Az óriások még óriásibbak lettek. Öt fontos hír a mai tőzsdenapra.
- Hazament a Posta egyik kínai tulajdonostársa
- Annyi mindent összehazudtak egy hősugárzóról, hogy 125 milliós bírság lett a vége
- Orbán: egy centiméterre voltunk, hogy kilépjünk az Európai Néppártból
- Ütik a forintot, bővült a billió dollárosok klubja
- Orbán szerint Soros miatt árulta el a Fideszt az Európai Néppárt
- A becsődölt elit most a környezetet védené – Davosban Trump és Greta is fellép
- A politikusok nyertek, Amerika veszített
- Magyar buktatókkal érkezik az EU zöld offenzívája
- Elsöprő többséggel szavazták meg az USA új kereskedelmi egyezményét
További cikkek
-
Orbán szerint Soros miatt árulta el a Fideszt az Európai Néppárt
A miniszterelnök Soros Györgyöt "a világ első számú oligarchájának" nevezte. Tovább
-
Orbán: egy centiméterre voltunk, hogy kilépjünk az Európai Néppártból
A miniszterelnök a Kossuth rádióban méricskélt. Tovább
-
A becsődölt elit most a környezetet védené – Davosban Trump és Greta is fellép
Az éves jelentés első alkalommal szögezi le, hogy a legfontosabb, hosszú távú rizikó faktorok mind a környezethez kapcsolódnak. Tovább
-
Elsöprő többséggel szavazták meg az USA új kereskedelmi egyezményét
89:10-re nyert az amerikai szenátusban az USMCA, mely a NAFTÁ-t váltja. Tovább
-
A politikusok nyertek, Amerika veszített
Szerdán az Egyesült Államok és Kína között aláírt megállapodás kapcsán a sajtóban jellemzően az amerikai álláspont köszön vissza, amely azt sugallja, hogy számukra kedvező megállapodást kötöttek, hiszen Peking több vállalást is tett, míg ők inkább csak szimbolikus dolgokban kötelezték el magukat. A helyzet viszont nem ilyen egyszerű. Tovább
-
Magyar buktatókkal érkezik az EU zöld offenzívája
A pénznél is nagyobb probléma, hogy az EU új zöld offenzívájában egyre kevesebb hely jut a földgáznak és a nukleáris energiának. Tovább
-
Orbán kimondta, mi nem tetszik neki Ausztriában
A prágai V4-csúcson vendégként részt vett Sebastian Kurz osztrák kancellár is. Tovább
-
Az Európai Parlament megszavazta a Magyarországot és Lengyelországot elmarasztaló állásfoglalását
Folytatódik a hetes cikkely szerinti eljárás. Tovább
-
Nagyon nem járnánk jól, ha úgy tömnénk a húst, ahogy a kormány szeretné
Ez ügyben inkább hallgassunk a kezelőorvosunkra. Tovább
-
Ki járt jól? Megvan a húsz éves kötvényeink első hozama
A magyar állam számára kedvezőnek tűnő, 3,01 százalékos átlaghozammal, jelentős túljegyzés mellett kelt el az új, húsz éves államkötvények első csomagja. Ezzel ugyanakkor többet fizetünk a befektetőknek, mint Görögország vagy Olaszország. Tovább
-
Elnéptelenedő térségünk – a magyar és orosz tinédzserek fele kivándorolna
A fiatal, tanult csoportok nagyarányú elvándorlása az uralkodó rezsimeknek esélyt kínál arra, hogy a hátramaradottakból egy újfajta népet gyúrjon ki. Oroszországban 10 éves csúcsra ugrott az országot elhagyni szándékozók száma, az ország népessége 2100-ra megfeleződhet. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Kinevezték a Főkert új vezetőjét
Mától Zakar András a cég vezérigazgatója. Tovább
-
Tarlós István elárulta, mivel foglalkozik mostanában
A korábbi főpolgármester most Orbán Viktor személyes főtanácsadója. Tovább
-
Fogynak a szekuscégek, de a bevételük nő
Több mint ezer biztonsági cég tűnt el 2016 óta. Tovább
-
Akinek volt pénze elutazott, a többiek meg ülhetnek otthon
A belföldi vendégéjszakák száma stagnált 2019 novemberében, ami részben abból is fakad, hogy az október végi, november elejei munkaszüneti napok kevésbé szerencsésen alakultak. A külföldi turisták viszont újra nagy lendülettel érkeztek Magyarországra. Tovább
-
Meg is van az új orosz miniszterelnök
Putyin jelölt, a kiválasztott pedig elfogadta a felkérést. Tovább
-
Végre aláírták: tűzszünetet kötött Trump Pekinggel
Majd két év kereskedelmi háború után aláírták az Egyesült Államok és Kína közötti megállapodást. Ugyan Trump szuperlatívuszokban beszélt az egyezségről, az elemzők többet vártak. Ugyanakkor a következő fázis kapcsán az amerikai politikusok optimisták. Tovább
-
Akár komoly fordulatot is jelenthet az orosz kormány lemondása
Ma délután váratlanul benyújtotta lemondását az orosz kormány. Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a Privátbankár.hu-nak azt mondta: Dmitrij Medvegyev távozása valójában azt jelentheti, hogy neki kell elvinnie a balhét az elmúlt évek gazdaság- és szociálpolitikai kudarcaiért. Szerinte az egyik lehetséges utódjelölt Alekszej Kudrin, akinek kinevezése konszolidációt jelezne. Tovább
-
Megint elgyepálták az Orbán-kormányt a tengerentúlon
A Human Rights Watch szerint tavaly tovább gyengült a demokrácia Magyarországon. Tovább
-
Putyint ki kell csalogatni – Trump ördögi terve Eurázsiára
Konfrontáció Iránnal, verseny Kínával és kinyújtott kéz Oroszország felé. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
