A kerítés felveri az embercsempészek szolgáltatásainak az árát – interjú
Szerbiában az utóbbi időben egyre több migráns van. A befogadóközpontokban hivatalosan 4 542 migránst tartanak nyilván, becslések szerint azonban összesen 5 400 migráns tartózkodik az országban. Ennek egyik oka az, hogy Albánia, Macedónia és Bulgária felől nem csökken az érkezők száma, miközben jelentős részük “visszapattan” a magyar és a horvát határról. A BALK-nak adott exkluzív interjúban Ivan Gerginov, a Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője – vagyis a hivatal harmadik embere – arról is beszélt, hogy Szerbiában nem tesznek különbséget a háború elől menekülők és a gazdasági migránsok között.
 |
| Ivan Gerginov. (Forrás: BALK/Varga Szilveszter) |
A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.
Nekünk csak a szegény migránsok jutottak
A Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője szerint a migránsútvonalak mind a mai napig működnek, és nem is szűntek meg soha.
Ivan Gerginov a BALK-nak nyilatkozva elmondta, hogy a helyzetet “megfűszerezi” Magyarország viselkedése, amely 2016. november 8-a óta az Európába igyekvő mingránsok előtt két kaput tart nyitva. Először naponta 60, majd 40, majd 20, ma pedig már csak egy ember haladhatott át rajta, de Magyarország néha még ezt a számot sem tartja be.
A magyar politika természetét ismerve ezen nem csodálkozunk, hiszen a migrációval kapcsolatos magyar politikai elképzelések szerint Szerbiában mindent lehet, Magyarországon pedig semmit.
Gerginov úgy vélte, hogy “becsületesebb és emberibb dolog lenne kimondani, hogy zárva van, és kész”.
A szerb menekültügyi illetékes nem vonta kétségbe, hogy minden országnak joga van úgy védeni a határait, ahogy azt szükségesnek tartja.
Mi itt Szerbiában, akik ezzel a munkával foglalkozunk, megtehetjük, hogy ne szeressük azt, ahogy a visegrádi országok viselkednek a migránsokkal szemben, de ezt nem róhatjuk fel nekik.
A szerb migránsügyi illetékes szerint a történelmi előzmények és az emberek érzelmi hozzáállása miatt Szerbia más utat választott.
Nem csak a szerbekről beszélek, hanem a magyarokról is, mivel nekünk vannak központjaink azokon a területeken is, ahol a magyarok dominálnak, és nincs semmiféle problémánk. Ugyancsak vannak központok az albán, a bolgár vagy a bosnyák többségű területeken is. Sehol sincsenek problémáink, mert a történelem arra tanított meg bennünket, hogy legyünk tekintettel azokra, akiknek mindenük belefér egy nejlonszatyorba.
Gerginov hozzátette, hogy mindazok a migránsok, akiknek van pénzük, és akik megtudják fizetni az embercsempészeket, láthatatlanok Szerbia és Magyarország számára, ők először Ausztriában bukkannak fel.
Nekünk a szegények jutottak, akiknek nincs pénzük, akik betegek, akik valamilyen szörnyűséget éltek át. Nem tudom, hogy mennyit keresnek az embercsempészek, azt viszont tudom, hogy minden szögesdrót, minden kerítés növeli az embercsempészek szolgáltatásainak díjait.
Abszolút embertelen, ami történik
Gerginov kifejtette, hogy a migráció “nem kis dimenziójú probléma”, mert az észak-európai országok gazdaságainak “kétségbeesett szükségük” van munkaerőre.
Emlékezzünk csak vissza: 2015-ben három nagyon fontos dolog történt. A görögök beindították négy komp motorját, és a szigetekről elkezdték a szárazföldre szállítani a migránsokat. Ez lehetővé tette, hogy másfél millió ember jusson el Európába. A második tényező az volt, hogy a magyar miniszterelnök kijelentette, kerítést épít, ezért mindenki siessen, mert utána senki sem mehet keresztül Magyarországon. A harmadik ok pedig Merkel asszony volt, aki azt mondta, hogy a Németországba érkező első százezer ember menedékjogot kap.
A Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője felhívta a figyelmet Angela Merkel minapi kijelentésére, amely szerint Németországnak 1,3 millió munkáskézre van szüksége. A német kancellár sejtette, hogy előnyben részesíti a Nyugat-Balkánról érkezőket.
Ez nem ugyanazt a reakciót váltja ki, mint aminek 2015-ben szemtanúi voltunk, viszont elnépteleníteni a szerbiai falvakat, amelyek már így is eltűnőben vannak az alacsony születési szám miatt, ami óriási gazdasági és más problémákat is okoz Szerbiának.
A szerbiai adatok szerint az országban évente 35 ezerrel kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak, további 47 ezer pedig ember a városokba, mindenekelőtt Belgrádba, Kragujevácba, Nišbe és Újvidékre költözik, ami miatt Szerbia periférikus részei kiürülnek.
Az utóbbi időben nagyon sokan távoztak külföldre. Korábban azért mentek el az emberek, hogy (meggazdagodva) térjenek haza, most viszont aki elmegy, az nem akar visszajönni.
Gerginov elmondása szerint a célországok közé tartozik Horvátország, Szlovénia, Svédország, Svájc és Magyarország is, vagyis minden más ország, ahol az életfeltételek valamelyest jobbak.
Sokkal jobb lenne, ha a nyugat európai országok munkaerő igényét úgy elégítenék ki, hogy Törökországban, Görögországban, Macedóniában vagy Szerbiában tanítanák ki az embereket hegesztőnek, pincérnek vagy buszvezetőnek a német nyelvre történő oktatás mellett, akkor az érintett emberek és a befogadó közösségek is jobban járnának. Most azonban minden az emberek ösztöneire, az ügyeskedőkre és az embercsempészekre van bízva, ami miatt az emberi jogok igencsak sérülnek, és ez abszolút embertelen dolog.
Az EU finanszírozza a migránsok szerbiai tartózkodását
A Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője fontosnak tartja az együttműködést a nemzetközi és a civil szervezetekkel.
A menekültügyi szakember szerint az állami apparátusok mechanizmusai lassan működnek, és nem képesek villámgyorsan reagálni. Ha jó az együttműködés, akkor a civil szervezetek és a nemzetközi segélyszervezetek olyan mankót jelentenek, ami nélkül egyetlen ország sem tud meglenni.
Ha mi Szerbiában nem kaptunk volna segítséget az Európai Uniótól, akkor nem tudtunk volna megküzdeni a migránsválsággal. Szerbia 170 millió euró nagyságú nemzetközi segélyt kapott, ami nélkül nehezen boldogult volna.
Az említett összegnek a nagy részét az Európai Unió biztosította, amivel kapcsolatban a szerbiai migrációs szakember azt mondta, hogy “a migránsok Szerbiában tartózkodását lényegében az Európai Unió finanszírozza”.
Ivan Gerginov megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a Bosznia-Hercegovinában tartózkodó migránsok egy része visszaindult Szerbiába, mert a bosznia-hercegovinai kormány képtelen megküzdeni az előállt helyzettel.
Amikor a migránsok első hulláma megindult Bosznia-Hercegovinába, akkor a bosznia-hercegovinai szerbek azt mondták, hogy nekik nem kellenek migránsok, a bosnyákok közölték, hogy jöhetnek, de csak a horvátok által lakott területekre, a horvátok pedig géppisztolyokkal állták el az utat, és visszaküldtek mindenkit. Ami ott folyik, az totális káosz.
Gerginov szerint Bosznia-Hercegovina 32 millió euró támogatás kapott ugyanabban az időszakban, amikor Szerbia csak két millió eurót, mégsem tudták megoldani a helyzetet.
Mission: Impossible
A szerb migránsügyi vezető kitért Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének minap tett kijelentésére is, amely szerint erőteljesebben kellene védeni Szerbia déli határait.
Nem tudom, hogy Pásztor úrnak mekkora tapasztalata van a határőrizet terén, azt viszont tudom, hogy az Észak-Macedónia felőli határ őrzése lehetetlen küldetés. A térség tele van hegyekkel, amely között hőkamerákkal sem lehet messzire látni, mintha ezt a térségét az illegális határátlépők számára teremtették volna.
Az amerikai statisztikák szerint a migránsok többsége harmadik kísérletre küzdi le az ottani kerítést, ami Gerginov szerint azt jelenti, hogy nincsenek hermetikusan lezárható határok.
Végső soron a magyar kerítés sem az, pedig dupla a kerítés, amelyben még áram is van. És kétezer ember őrzi.
Ivan Gerginov arról is beszélt, hogy Magyarország sem mentes a “pushback politikától”, vagyis a migránsok illegális kitoloncolásától. Szavai szerint Magyarország olyan embereket is visszaküld Szerbiába, akik soha nem jártak ott.
Amikor a magyarok elkapnak egy vietnámit, akkor azt Szerbiába toloncolják ki, független attól, hogy soha nem járt itt.
A BALK-nak adott exkluzív interjú végén a migrációs szakember elismerte, hogy Szerbiában is vannak problémák a migránsok iránti tolerancia terén, aminek két oka van: az egyik a tájékozatlanság, a másik a hiányos ismeretek.
Gerginov szerint ennek a helyzetnek a kialakulásában jelentős szerepet játszott a média szenzációhajhász része, amely így hozzájárul az idegengyűlölet növekedéséhez.
Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.
Címlapon
Padlót fogott Merkel pártja – keresik az új vezért
Hozták magukat a szocdemek, nagyot mentek a Zöldek, tovább süllyednek a kereszténydemokraták – így összegezhető a hétvégi hamburgi választás eredménye. A törvényhozásba becsusszant a radikális bal- és jobboldal, valamint a liberális párt is. A CDU másfél évtized alatt elvesztette helyi szavazóinak háromnegyedét, Angela Merkel fokozatos háttérbe vonulása óta pedig nincs valódi vezére. A párt ma előrehozta a tisztújítást.
- Megszorongatnák az Orbán-kormányt Weber és társai
- Koronavírus: nagyon kicsi az esélye, hogy Magyarország megússza
- A koronavírus megrendítette a politikai osztályt – Izrael is fenyegetőzik
- Drágul a tankolás, de lehet, hogy érdemes várni
- Hamarosan elindul a nyugdíjkötvény, a MÁP Plusszal is versenyképes lehet a kamatozása
- Földet venne? Most 13 ezer (!) állami birtok kerül eladósorba
- Új bortörvény jöhet, mindig, mindent mérni kéne a gazdáknak
- Antiszemitizmussal vádolják a flandriai kisváros híres karneválját
- Kizárták Ausztriából az olasz vonatokat a koronavírus miatt
További cikkek
-
Koronavírus: nagyon kicsi az esélye, hogy Magyarország megússza
A lapunknak nyilatkozó vírusszakértő szerint ugyanakkor pánikolnunk nem szabad. Tovább
-
Antiszemitizmussal vádolják a flandriai kisváros híres karneválját
A belga kormány vizsgálatot ígér az ügyben. Tovább
-
Földet venne? Most 13 ezer (!) állami birtok kerül eladósorba
Az Agrárminisztérium programján 3 hektárnál kisebb földekre lehet ajánlatot tenni. Tovább
-
Drágul a tankolás, de lehet, hogy érdemes várni
A benzin ára felmegy, a gázolajé a helyén marad. Tovább
-
Megszorongatnák az Orbán-kormányt Weber és társai
Sajtóhírek szerint az Európai Néppárt is szeretné felgyorsítani a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben. Tovább
-
A koronavírus megrendítette a politikai osztályt – Izrael is fenyegetőzik
„Iráni Vietnámmá” tenné Szíriát a zsidó állam. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Új bortörvény jöhet, mindig, mindent mérni kéne a gazdáknak
A javaslat szerint naprakészen tudni kell a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét. Tovább
-
Kizárták Ausztriából az olasz vonatokat a koronavírus miatt
Nincs vasúti átkelés a közös határon. Tovább
-
Rohamosan csökken az ételautomaták száma
Túl magasak a fenntartásukhoz fizetendő díjak a Nemzeti Automata Szövetség szerint. Tovább
-
40 hónapja tart az üzleti pesszimizmus
A GKI felmérése szerint februárban még romlottak is az üzleti várakozások. Tovább
-
Hamarosan elindul a nyugdíjkötvény, a MÁP Plusszal is versenyképes lehet a kamatozása
Átfogó interjút adott az Mfor.hu-nak és a Privátbankár.hu-nak Varga Mihály pénzügyminiszter. Tovább
-
Kémek a célkeresztben – Párizs rászállt Erdogan ügynökeire
Erdogan elnök egy gigantikus iszlamista fedőszerven keresztül ellenőrzi a törököket szerte a világon, köztük Franciaországban. Párizs most felveszi a küzdelmet az Ankarából jövő beavatkozással és már le is zárta a Diyanet számláit az országban. Káncz Csaba jegyzete Tovább
-
Az IMF a koronavírus miatt az idén kisebb növekedést vár
Miközben a Nemzetközi Valutaalap az eddig vártnál kisebb idei kínai és globális gazdasági növekedést várt, a kínai jegybank alelnöke azt nyilatkozta egy lapnak, hogy különböző intézkedésekkel tovább növelik a likviditást a gazdaság élénkítése érdekében. Tovább
-
Hallgassák csak: új magyar gazdasági-közéleti podcast indult
Új gazdasági-közéleti tematikájú podcast-sorozatot indított laptársunk. Az Mfor podcast első adásának témái között a miniszterelnöki évértékelő, a gazdasági kilátásainkat fenyegető veszélyek és az egészségügyi reform kilátásai szerepelnek. Tovább
-
Tizedik negyedéve nő a hazai GDP 4 százaléknál jobban
A magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélése egyre kedvezőbb, a hitelminősítők, az elmúlt néhány napban például a Japan Credit Rating Agency és a Standard & Poor's is elismerték a magyar gazdaság teljesítményét. Tovább
-
Lélektani határ felett: nagyon nem akar mérséklődni a pedagógushiány
A pedagógusok háza táján sincs szélcsend: zajlanak az Oktatási Hivatallal közbeékelt iskolaérettségi vizsgálatok, forrnak az indulatok az új NAT körül, s a pedagógusbérek is folyamatos kereszttűzben állnak. Tovább
-
Ide csak akkor költözhetsz be, ha törődsz a szomszédokkal
Rendhagyó módon küzd az elmagányosodás ellen egy önkormányzat Svédországban: a lakásokat csak olyan bérlők vehetik ki, akik vállalják, hogy hetente minimum két órát más lakók társaságában töltenek. Tovább
-
Megint Trumpot akarják: a hírszerzés szerint már dübörög az orosz gépezet
Úgy tűnik, Moszkva megint megpróbálja az elnöki címhez segíteni Donald Trumpot - ennek érdekében még a demokrata ellenfelét is megpróbálják maguk kiválasztani. Tovább
-
Az önkéntes öngondoskodásé a jövő?
Az MNB az önkéntes pénztárakból jóléti alapokat állítana fel, de a kormány addig nem tárgyal erről, amíg része az elképzelésnek a tagság kötelezővé tétele. Tovább
-
Kudarc az EU-csúcson: nem tudtak megegyezni a pénzekről az tagállamok
A büdzsé fő nettó befizetőinek túl magas, a nettó kedvezményezetteknek még mindig túl alacsony volt az Európai Tanács elnöke által kidolgozott ajánlat. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
