|
| Matolcsy György 57. Közgazdász-vándorgyűlésen a Nyíregyházi Egyetemen 2019. szeptember 5-én. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt) |
Magyar modell 2.0 – Veszélyes vizeken is élen maradni címmel tartott előadást Matolcsy György jegybankelnök az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen, Nyíregyházán. A Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényének megnyitóján arról beszélt: aki nem látja a klímaváltozást, az tegyen szert erősebb szemüvegre– de a környezeti klímához hasonlóan a gazdasági klíma is megváltozik globálisan, Európában és a régiónkban is. Az elmúlt 7 év Matolcsy szerint relatív békében telt, Magyarország szerinte ritkán látható jó teljesítménnyel hozta az időszakot - kérdés, hogy ami a békeidőben jó volt, jó lesz-e a gazdasági klímaváltás idején is?
A magyar modell 1.0 kitűnően vizsgázott, de minden arra utal, hogy többre van szükség, máshogy kell gondolkodni – ezért felvázolta a 2.0-s verziót.
A 2008/2009-es válság a pénzügyi rendszerből indult, a közeljövő válsága viszont a reálszférából indulhat – mondta Matolcsy György. Innen átterjedhet a pénzügyi rendszerre is a pénzügyi eszközök átárazódásán keresztül. Lassulás, megtorpanás, esetleg válság jöhet – mondta.
A közelgő válság 12+1 jele
12 válságjelet azonosított Matolcsy György, olyan faktorokat, amelyek a közelgő gazdasági visszaeséshez hozzájárulhatnak:
1. A kereskedelmi háború (ami a kereskedelemnél többről szól, valójában a nyugati és a keleti világ küzdelme)
2. a hard (megállapodás nélküli) Brexit növekvő esélye
3. a megoldatlan olasz problémák (bankrendszer, permanens kormányválság, egyenlőtlenség és megosztottság, államadósság)
4. a gyengélkedő német gazdaság (számos elkövetett hiba között a nukleáris energia háttérbe szorítását említette Matolcsy, valamint a digitális infrastruktúra megújításának elmaradását, emellett a globális autóipar átrendeződése is kedvezőtlenül hat)
5. a régió erős német kitettsége
6. a magas magyar gazdasági nyitottság
7. veszélybe kerülhetnek a keleti nyitás eredményei (az amerikai-kínai kereskedelmi háború kihathat az eurázsiai fejlődési folyamatokra)
8. leszűkült a nagy jegybankok mozgástere (Mario Draghi EKB-elnök történelmi eredményt ért el azzal, hogy megvédte az eurót, egyedül, de ennek érdekében az EKB elment a falig – véli Matolcsy)
9. Észak és Dél megosztottsága - a fiskális politika nem megfelelő használata Európában (az északi országoknak van fiskális mozgástere, de nincs meg az élénkítési szándék, a déli országok élénkítenének, de nincs mozgásterük hozzá)
10. a törökországi fejlemények a mi régiónkra is hatnak
11. fokozódó kockázatok az Öböl-menti országokban
12. a klímaváltozás, amelynek negatív következményei a világgazdaságra is hatással lesznek.
+1 Egyre kevésbé értjük a világot – Matolcsy szerint új mérőrendszerre van szükség, a GDP nem egyenlő a jóléttel, a fenntarthatósággal. Az infláció lényegében eltűnt, az árszínvonal mérését is át kell dolgozni; emellett a fejlett világban a negatív kamatok kora is beköszöntött.
2030-ig tervez Matolcsy – Magyar modell 2.0
A magyar modell 2.0 keretében 4 területen folyamatos előrelépésre van szükség
- Versenyképességi fordulat: az MNB 330 pontból álló versenyképességi javaslatcsomagját végre kell hajtani.
- Általános konjunktúra-élénkítő lépések kellenek – ennek pillérei a Növekedési Kötvényprogram, a hitelezés élénkítése, az EU-források felhasználása és a költségvetési tartalékok kérdése.
- Célzott iparág-erősítő lépések kellenek: nem csak a veszélyeztetett, hanem a nagyobb potenciállal rendelkező iparágak esetében. Higtech iparágak, zöld technológiák, tudásíntenzív feladatok, értékteremtő képesség terén kellenek támogató lépések.
- Munkaerőpiaci lépések: aktivitás további emelése (a külföldre távozott családok visszacsábításán keresztül is), a foglalkoztatás további bővítése és a teljes foglalkoztatás elérése, bérek vásárlóerejének növelése.
Ezt a modellt Matolcsy szerint 2019 és 2030 között kell végrehajtani.
Eltűnik a nettó külső adósság, felzárkózunk, és új pénzügyi rendszer jön
Előadásában egyébként arról is beszélt: 2021-ig eltüntetik a nettó külső adósságot. Magyarország már most is a kevésbé sebezhető országok táborába tartozik az aktuális rangsor alapján, a cél az, hogy teljesen lekerüljünk a listáról – mondta a jegybankelnök.
Az elmúlt 7 év átlagában átlagosan 2 százalékos GDP-növekedési többletet sikerült elérni az eurózónához képest, ez a jelenlegi felzárkózás, ezt a szintet szeretnék tartani a következő években is.
Azt is megemlítette: új pénzügyi rendszer és új pénzrendszer felé halad a világ: a petrodollár átadja a helyét valami másnak, ami digitális, információ vagy energia-alapú.
